Az elmúlt három évben Ciszjordániában elharapózott nagy mennyiségű és intenzitású erőszak nem különálló incidensek sorozata, hanem egy olyan rendszer része, amelynek célja a palesztin kollektív lét feltételeinek felszámolása – állítja a B’Tselem izraeli emberjogi szervezet friss jelentése, amely apartheidként írja le az Izrael által 1967 óta megszállt területén élő mintegy hárommillió palesztin helyzetét.

Becálel Szmotrics, Izrael jelenlegi pénzügyminisztere 2017-ben felvázolt egy tervet, amely három lehetőséget állított a palesztinok elé: elfogadni a zsidó felsőbbrendűséget és lemondani nemzeti törekvéseikről, elhagyni a területet, vagy erőszakos elnyomással szembesülni ellenállás esetén. A szélsőjobboldali telepes vezető akkoriban periférikus alaknak számított az izraeli politikában, ma viszont tagja a kormánynak, és immár négy éve kiterjedt jogkörökkel rendelkezik Ciszjordániai igazgatásában. A „Döntő Terv” elemei az elmúlt években fokozatosan beépültek a kormányzati politikába. Izraeli vezetők mind gyakrabban fogalmazzák meg nyíltan célként a megszállt területek fölötti tartós zsidó szuverenitást, a palesztin önrendelkezés megtagadását és a palesztinok távozásának „ösztönzését”. 

Az elmúlt évek során a B’Tselem nap mint nap dokumentálta a palesztin települések felégetését és lerombolását, közösségek elűzését, gyerekek megölését, utak lezárását és a zsidó felsőbbrendűség nyílt megnyilvánulásait. A szervezet számára a legnagyobb kihívás az maradt, hogy fogalmi keretbe öntsön egy olyan valóságot, amelyet egyetlen esemény sem képes önmagában megragadni – mutatott rá a Felszámolási Projekt címet viselő jelentést megelőlegező cikkében Yuli Novak, a B’Tselem ügyvezető igazgatója. A hétfőn közzétett dokumentum központi fogalma a „felszámolás”. Fő állítása az, hogy az Izrael által 1967 óta megszállt területen az utóbbi időben elharapózott erőszak nem átmeneti válság, hanem egy olyan rendszer része, amelynek célja a palesztinok kollektív létfeltételeinek felszámolása. 

A jelentés szerint az elmúlt három évben – 2023 októbere óta – a palesztin lakosság mindennapi életének alapvető elemei kerültek veszélybe: a munkába vagy iskolába járás, az egészségügyi ellátás, a családi kapcsolatok fenntartása, a földművelés, vagy akár egy egyszerű kirándulás is gyakran lehetetlenné vált. A jelentés szerint mindezt folyamatos erőszak, fenyegetés és kiszámíthatatlan katonai jelenlét kíséri. A mellékelt adatok szerint 2023. október 7. óta 1087 palesztint öltek meg Ciszjordániában, köztük 242 gyermeket és 21 nőt. (Az izraeli védelmi erők szerint a Ciszjordániában megölt palesztinok túlnyomó többsége fegyveres vagy lázadó volt.) Az izraeli erők 200 új ellenőrzőpontot hoztak létre; Ciszjordánia területének mintegy 18 százalékát foglalták el telepek és illegális telepes előörsök révén; 64 palesztin közösség néptelenedett el a telepesek és a katonák zaklatása miatt.

A dokumentum az izraeli megszállás öt olyan mechanizmusát azonosítja, amely egyszerre fejti ki hatását: erőszak és megfélemlítés, a mozgásszabadság korlátozása, gazdasági nyomás, a társadalmi és politikai élet szétverése, valamint etnikai tisztogatás és területfoglalás. A szervezet szerint ezek nem elszigetelt jogsértésekként, hanem egymást erősítve, rendszerként működnek: a mozgáskorlátozások és a gazdasági nyomás aláássák a megélhetést és a közösségi kötelékeket, ez gyengíti a palesztinok politikai érdekérvényesítő képességét, mindez pedig megkönnyíti az izraeli terjeszkedést és a lakosság elűzését a földjeikről. A jelentés hangsúlyozza: mindez egy hosszú távú gyarmatosító jellegű projekt felgyorsult szakaszaként értelmezhető.

A B'Tselem hangsúlyozza: a felszámolás logikája nem követeli meg az összes palesztin eltűnését; a cél a palesztinok közösségként való eltűnése, közben pedig a tartós izraeli ellenőrzés biztosítása. „Gázában ez a logika a legszélsőségesebb formáját öltötte: a népirtást. Ciszjordániában azoknak a feltételeknek a lebontásán keresztül működik, amelyek lehetővé teszik, hogy a palesztinok megmaradjanak a földjükön, és társadalomként, népként éljenek” – írják.

A jelentés történelmi és politikai keretbe helyezi a jelenlegi helyzetet, és megállapítja, hogy a katonai megszállás fenntartásához kapcsolódó cselekmények kimerítik az apartheid – mint emberiesség elleni bűncselekmény – jogi fogalmát. Ebben a rendszerben a jogok, erőforrások és politikai hatalom elosztása egyértelműen hierarchikus. Márpedig a szerzők szerint az izraeli állam működése hosszú ideje olyan struktúrákra épül, amelyek a zsidó lakosságot előnyben részesítik a palesztinokkal szemben.

A helyzet súlyosságát tovább növeli, hogy a Gázában zajló háború logikája egyre inkább átszivárog Ciszjordániába is. Olyan eszközök váltak mindennapossá, amelyek korábban kivételesnek számítottak: légicsapások, lakónegyedek lerombolása, tömeges letartóztatások és enyhébb tűzparancs-szabályok. 

A B'Tselem mintegy kétezer palesztin tanúvallomásra, terepi dokumentációra és hivatalos dokumentumok elemzésére alapozza megállapításait. Végkövetkeztetése szerint részleges intézkedések – például egyes ellenőrző pontok megszüntetése vagy építési moratóriumok – enyhíthetik a károkat, de nem változtatnak az alapvető szerkezeten. 

A dokumentum végül a nemzetközi közösség felelősségére is felhívja a figyelmet. A jelentés szerint a világ országai évtizedek óta gyakorlatilag büntetlenséget biztosítanak Izraelnek, miközben nem tesznek eleget jogi kötelezettségeiknek, és tétlenségükkel hozzájárulnak ahhoz, hogy a helyzet tovább romoljon a megszállt területeken. Az elszigetelt elítélő nyilatkozatok, illetve a „visszafogottságra” és a „politikai rendezéshez való visszatérésre” való felszólítások nem elegendőek a helyzet megváltoztatásához. A szerzők szerint a palesztin jogok védelme csak akkor valósulhat meg, ha az „apartheid rendszer” megszűnik, és olyan politikai berendezkedés jön létre, amely minden ember számára egyenlő szabadságot, jogokat, biztonságot és méltóságot garantál, függetlenül attól, hogy izraeli vagy palesztin. 

Az izraeli külügyminisztérium és a miniszterelnöki hivatal nem reagált azonnal a jelentésre. Izrael korábban rendszeresen elutasította a B'Tselem megállapításait, elfogultsággal vádolva a szervezetet, és azt hangsúlyozva, hogy a ciszjordániai intézkedéseket kizárólag biztonsági megfontolások indokolják.