Az Európai Bizottság elnöke, Ursula vond der Leyen és az EB átláthatóságért és értékekért felelős tagja, Vera Jourová is élesen bírálta a magyarországi pedofiltörvényt az Európai Parlament plenáris ülésének az Európai Tanács 2021. június 24–25-i tanácskozásáról szóló szerdai vitáján.

Az Európai Bizottság az uniós szerződések által biztosított hatáskörével élve, minden jogi eszközt be fog vetni, amennyiben a magyar vezetés nem módosítja az LMBTQI-jogokat sértő jogszabályt – jelentette ki Ursula von der Leyen, a brüsszeli testület elnöke az Európai Parlament plenáris ülésének az Európai Tanács 2021. június 24–25-i tanácskozásáról szóló szerdai vitáján.

Hangsúlyozta: az uniós tagálamok állam- és kormányfőinek legutóbbi tanácskozásán olyan kardinális témákról volt szó, mint a gazdasági helyreállítás, a koronavírus-járvány leküzdése vagy az EU-orosz kapcsolatok, „de egyik sem volt annyira fontos, mint a vitatott magyar törvényről szóló eszmecsere, mivel ez a kérdés az európai identitást érinti". Mint mondta, a „tanácskozáson világossá vált, a törvény a többi között arról szól, hogy Magyarországon 18 év alatt tiltott minden információátadás a melegekkel és leszbikusokkal kapcsolatban, mivel a vezetés szerint ez negatív hatással lehet a kiskorúak erkölcsi és testi fejlődésére".

„Ez a törvény a homoszexualitást a pornográfiával egy szintre helyezi, a gyermekek védelmét használva ürügyként, ez a törvény diszkriminál, szégyenletes, és teljességgel szembemegy az uniós alapértékekkel: az emberi jogokkal, méltósággal és egyenlőséggel" – nyomatékosította Ursula von der Leyen.

We cannot just stand aside while whole regions declare themselves as 'LGBTIQ free zones'.

Europe will never allow parts of our society to be stigmatised.

When we stand up for parts of our society, we stand up for the freedom of our society as a whole. pic.twitter.com/6k0OReVS4a

— Ursula von der Leyen (@vonderleyen) July 7, 2021

Hozzátette: ha egy uniós tagállamban olyan módon sérül a jogállamiság, hogy az az európai adófizetők pénzét, az uniós büdzsét is érinti, akkor az Európai Bizottság feladata, hogy fellépjen ez ellen. Míg az Európai Bíróság iránymutatást fog adni arról, hogy a jogállamisági feltételhez kapcsolódó mechanizmus hogyan alkalmazható, a testület tüzetesen megvizsgálja, hogy a gyakorlatban hogyan lehet a jogállamisági feltételeket érvényesíteni, és még idén ősszel beindítja a folyamatot.

Charles Michel, az Európai Tanács elnöke a beszédében elmondta: „a magyar jogszabály mély aggodalomra ad okot az uniós tagállamok vezetőinek körében, ezért a legutóbbi tanácsülés kiemelt témája volt a vitatott törvény". Mint mondta, „az LMBTQI jogérvényesítés egyáltalán nem elhanyagolható téma, hiszen megközelítése tükrözi azt, amit egy társadalom gondol a sokszínűségről és az emberi méltóságról". Michel szerint a tanácsi vita szükséges volt, „mivel lehetőséget adott arra is, hogy a magyar vezetés rávilágítson, mi áll a jogszabály mögött, és azért is hogy a vezetők megvitassák, hogy az EU milyen módon léphet fel a törvény kifogásolt részei ellen".

„Eszmecserénk egyben azért is volt hasznos, mert a magyar miniszterelnök átgondolhatta, hogy egy Európához tartozunk-e. Mindemellett megerősítést nyert az is, hogy az EU-ban az alapjogokat kell az uniós tevékenységek központjába helyezni” – jelentette ki. Hozzátette: az uniós jog minden esetben elsőbbséget élvez, és az EU-nak megvannak az eszközei, hogy érvényre juttassa a jogállamiságot.

Gál Kinga, a Fidesz uniós parlamenti képviselője a felszólalásában kiemelte: a kisebbségek diszkriminációja kapcsán az Európai Bizottság kizárólagos tagállami hatáskörre hivatkozva többször írásba adta, hogy hatásköre nem terjed ki a kisebbségek ügyére. „Jogos tehát a kérdés, hogy egyes tagállamok esetében nemzeti hatáskörbe esik a kisebbségvédelem, míg más tagállamok esetében nem? Vagy bizonyos kisebbségek diszkriminációja tagállami hatáskör, más kisebbségeké nem?" – fogalmazott a képviselő.

Mint mondta, az EU-csúcson uniós egységes támadás indult a magyar gyermekvédelmi törvény ellen annak ismerete nélkül, még Magyarország térdre kényszerítésével is fenyegetőztek. Annak ellenére, hogy az uniós Alapjogi Charta kimondja, hogy a szülők joga gyermekeiknek meggyőződésüknek megfelelő nevelést biztosítani, továbbá, hogy a gyermek mindenekfelett álló érdeke az elsődleges – tette hozzá. A képviselő szerint „abszurd az az uniós jogi elemzés, amely szerint a magyar törvény azért problémás, mert a gyermekeket diszkriminálja a felnőttekkel szemben bizonyos tartalmak elérésében. A törvény a gyermeket védi mindenekfelett, és aggasztó, ha ezzel az EU nem ért egyet” – hangsúlyozta.

Jourová: az új magyar törvény ellentétes az EU alapértékeivel

A magyar Országgyűlés által nemrégiben elfogadott új szabályozás a szexuális beállítottság alapján hátrányosan megkülönböztető, és mint ilyen, ellentétes az Európai Unió alapértékeivel – jelentette ki Vera Jourová, az Európai Bizottság átláthatóságért és értékekért felelős tagja Strasbourgban, az Európai Parlament plenáris ülésén szerdán.

At the #EPlenary on breaches of EU law of the rights of #LGBTIQ persons in Hungary. The Act goes against our core values of the: human dignity, #equality and respect for human rights. On these values we cannot compromise.
https://t.co/S770dKQdNw pic.twitter.com/qlWPNR72yb

— Věra Jourová (@VeraJourova) July 7, 2021

Vera Jourová a jogállamiság magyarországi és lengyelországi helyzetéről, valamint a sok vitát kiváltó pedofilellenes magyar törvény kapcsán az uniós jog és az LMBT-közösségek jogainak esetleges megsértéséről tartott EU-parlamenti vitán hangsúlyozta, az egyenlőség és az emberi jogok tiszteletben tartása terén nem köthető kompromisszum.

A pedofilok elleni fellépés a gyermekek védelmében közös cél, azonban a legitim közérdek nem lehet ürügy olyan intézkedések meghozatalára, amelyek alapjogokat sértenek és egy kisebbségi csoport ellen hátrányos megkülönböztetést alkalmaznak szexuális beállítottság és nemi identitás alapján – emelte ki az uniós biztos.