Donald Trump jogi problémái drámaian súlyosbodtak az újabb vádemeléssel. Közel 80 bűncselekménnyel vádolják, ennek ellenére a felmérések szerint magabiztosan nyerné a republikánus előválasztást, és egy Joe Biden elleni „visszavágó” a 2020-ashoz hasonló szoros eredménnyel zárulna. Közben az amerikai társadalom egyre polarizáltabb, és terjed a politikai erőszak.

Újabbnál újabb bizonyítékok látnak napvilágot Donald Trump volt amerikai elnök büntetőperében, amely a 2020-as választások eredményének megdöntése kapcsán indult ellene. A The New York Times hozzáfért olyan terhelő adatokhoz – az igazságügyi minisztérium által kinevezett különleges ügyész, Jack Smith által összeállított peranyagból –, amelyeket nem tudott feltárni a 2021. januári hatalomátadás körülményeit vizsgáló kongresszusi bizottság. Közöttük van egy emlékeztető, amelyet Trump egyik ügyvédje, Kenneth Chesebro állított össze, és amelyben állítólag azt javasolta az egykori elnöknek, hogy hamis elektorokkal változtassák meg a 2020-as választások eredményét. A Times által megszerzett példányból kiderül, hogy az ügyvéd kezdetektől fogva elismerte, hogy „merész, vitatható stratégiát” javasol, amelyet a Legfelsőbb Bíróság végül „valószínűleg” elutasít.

Az ügyészség szerint „merészségnél” többről volt szó. A Trump ellen felhozott vád az, hogy tudatosan hazudott a 2020-as elnökválasztás eredményével kapcsolatban, 2021. január 6-án pedig a valótlan állításai által kiváltott zavargásokat megpróbálta kihasználni, hogy késleltesse a választások eredményének hivatalos jóváhagyását a kongresszusban.

„Csak” szólásszabadság

Amit azonban az ügyészség és a liberális média terhelő bizonyítéknak tart, az Trump védekezése szerint mindössze azt mutatja, hogy a volt elnök élt a véleményszabadsághoz fűződő alkotmányos jogával, amikor kétségbe vonta a választások korrektségét, ebben pedig joga volt elmenni a végsőkig, hiszen „őszinte meggyőződése volt, hogy megnyerte a választásokat”.

Ezt hangoztatta Bernie Kerik volt New York-i rendőrségi biztos ügyvédje is, miután védence találkozott Jack Smith különleges ügyész nyomozóival. A kihallgatás középpontjában Trump ügyvédje, Rudy Giuliani erőfeszítései álltak. „Akár egyetértenek vele az emberek, akár nem, még ha az állítások egy részét azóta cáfolták is, az elkerülhetetlen valóság az, hogy a Giuliani-csapat annak idején jóhiszeműen igyekezett kivizsgálni a csalással kapcsolatos vádakat” – nyilatkozta Kerik ügyvédje, Timothy Parlatore az Associated Pressnek. (Giuliani egyike azoknak a „meg nem nevezett összeesküvőknek”, akik ellen nem emeltek vádat Trumppal együtt.)

Az ügyészség bírósági határozatban próbálja megtiltani a védelemnek, hogy bizonyítékokat hozzon nyilvánosságra. Azzal érvelnek, hogy a volt elnök „inkább a médiában akarja lefolytatni a pert, mint a tárgyalóteremben". Trump azonban kedden kijelentette: nem fog hallgatni akkor sem, ha a bíróság pénteken kiadja is az ügyészek által kért parancsot, mivel az korlátozná a szólásszabadsághoz való alkotmányos jogát.

Trump nemcsak Smith különleges ügyészt támadta ismételten, „tébolyodott fickónak” nevezve őt, hanem az ügyben eljáró bírót is. Amúgy a Trump-védelem kérte a per áthelyezését arra hivatkozva, hogy a republikánus politikus nem számíthat tisztességes eljárásra Washingtonban, ahol a bűnösségét – vagy ártatlanságát – az erőteljesen demokrata többségű lakosság soraiból választott esküdtek állapítják meg.

Érik az újabb vádemelés

A volt elnök ellen két másik ügyben indult bűnvádi eljárás az elmúlt négy hónapban, összesen közel nyolcvan vádpontban. Áprilisban, New Yorkban gazdasági bűncselekményekkel vádolták meg a Stormy Daniels pornószínésznőnek, 2016-ban fizetett hallgatási pénzek ügyében. Az ügyészség szerint meghamisították az üzleti nyilvántartásokat, hogy elfedjék az elnökválasztás során a pornószínésznek fizetett összeget. Júniusban ugyancsak Jack Smith különleges ügyész büntetőeljárást indított ellene az elnöki mandátuma lejárta után megőrzött minősített iratok ügyében.

Kapcsolódó

Eltiltanák Trumpot attól, hogy bűntetőügyének részleteiről a nyilvánosság előtt beszéljen

Eltiltaná Donald Trumpot az ügyészség a nyilvános megszólalástól az ellene legutóbb megindított vádeljárás részleteivel kapcsolatban, a bíró szombaton két napot adott a válaszra a volt elnök számára.

Donald Trump vád büntetőeljárás USA

Közben érik az újabb büntetőper a volt republikánus elnök ellen Georgia államban. Ott azzal vádolhatják Donald Trumpot és szövetségeseit, hogy illegálisan megpróbáltak beavatkozni a 2020-as választások lebonyolításába. Ebben az ügyben a legfontosabb bizonyíték Trump 2021. január 2-i telefonhívása, amelyben arra kérte Brad Raffensperger georgiai államtitkárt, hogy „találjon 11 780 szavazatot”, ami éppen elég lett volna ahhoz, hogy riválisa fölé kerekedjen az államban. Az illetékes ügyész, Fani Willis jelezte, hogy az ügyben valószínűleg még ebben a hónapban megtörténik a vádemelés.

Ennek az ügynek azért van külön jelentősége, mert miközben az Egyesült Államok elnöke elvileg önmagát is kegyelemben részesítheti, nem egyértelmű, hogy ezt megteheti-e akkor is, ha a szóban forgó ítéletet nem szövetségi bíróság mondta ki. Másfelől, ha Trump valamelyik republikánus riválisa győz – ami meglehetősen valószínűtlen –, a volt elnök akkor is számíthat a büntetése eltörlésére, néhány kivételtől eltekintve ugyanis a konzervatív jelöltaspiránsok haboztak felhasználni a kampányban ellenfelük jogi problémáit. Ez is mutatja, mennyire dominálja továbbra is az amerikai jobboldalt Donald Trump.

Atipikus választási idény

Első, 2016-os jelöltségéhez képest Donald Trump teljesen más környezetben indul újabb mandátumért. Hét évvel ezelőtt kívülállóként pozícionálhatta magát, aki celebként – üzletemberként és médiaszemélyiségként – tett szert ismertségre, és teljes mértékben mentes volt a politikai karrier adta tapasztalattól, illetve ballaszttól. Akárcsak korábban a magánéletében, elnöksége alatt is vonzotta a botrányokat. Kétszer indult ellene alkotmányos vádemelési eljárás – előbb a saját, majd az utódja megválasztása kapcsán, mandátuma utolsó napjaiban. Mindkét alkalommal megúszta a felelősségre vonást, mivel a republikánus törvényhozók összezártak körülötte. Alig több mint egy évvel a 2024-es választások előtt azonban utolérték a több éve gyűrűző botrányai. Az amerikai történelemben először vádat emeltek egy volt elnök ellen, ráadásul három különböző ügyben.

A jogi problémái ellenére – a Times hétfőn napvilágot látott kutatása szerint – Trump 37 százalékponttal előzi meg legerősebb riválisát, Ron DeSantis floridai kormányzót a Republikánus Párt elnökjelöltségéért zajló küzdelemben. Márpedig a modern előválasztások félévszázados történetében még soha nem fordult elő, hogy egy elnökjelölt veszített volna, miután a verseny jelenlegi szakaszában legalább 20 százalékponttal vezetett – kommentálta az eredményeket a Times.

Trump meglepően népszerű nemcsak az előválasztásokon várhatóan résztvevő pártszimpatizánsok, hanem az általános választók körében is. Ha most lennének a választások, a már idézett felmérés szerint fej-fej mellett végezne Joe Biden hivatalban lévő elnökkel. Ez nemcsak a sokasodó jogi problémái miatt furcsa. A demokraták váratlanul jól szerepeltek a tavaly őszi időközi választásokon, ráadásul főleg a Trump mozgalma által helyzetbe hozott jelöltekkel szemben, és az akkori eredmények alapján a legtöbben Biden egyértelmű győzelmére fogadtak volna egy esetleges Trump elleni „visszavágón”. A felmérés adatai szerint sem a korábbi kudarc, sem a szaporodó vádemelések nem indították arra a választókat, hogy elforduljanak a volt republikánus elnöktől.

Demokratikus instabilitás

Megfigyelők szerint a Donald Trump elleni büntetőperek áttételesen súlyosbítják az amerikai demokrácia kihívásait. A volt republikánus elnök már a közéletbe való belépésekor is mutatott autoriter hajlamokat. Ez a tendencia felerősödhet, ha a választásokig nap mint nap alkalma lesz kikelni az establishment ellen. Ebből már bőven adott ízelítőt az elmúlt hetek választási gyűlésein, amikor azt állította, hogy az elleni indult büntetőperek célja egyszerűen az, hogy akadályozzák a kampányát „a kommunista Biden” ellen.

Kirohanásaival Trump gyengíti az állami intézmények és a sajtó iránti bizalmat. Azt kéri a szimpatizánsaitól, hogy a személye iránti lojalitásuk legyen erősebb a jogállam iránti elkötelezettségüknél – magyarázta az NPR-nak Jason Stanley, a Yale Egyetem filozófiaprofesszora, hozzátéve, hogy a demokrácia az intézmények és a törvény iránti bizalomra támaszkodik, mivel e nélkül „nincs stabilitás”.

Kapcsolódó

Tántoríthatatlan Donald Trump: akkor is folytatja az elnökválasztási kampányt, ha bűnösnek ítélik

Donald Trump akkor is folytatja a 2024-es elnökválasztási kampányt, ha a bíróság bűnösnek találja – ígérte a volt elnök egy interjúban. Donald Trump ellen eddig két ügyben emelt bűnvádat a bíróság az ügyészség kezdeményezésére.

Amerikai Egyesült Államok Donald Trump kampány vádemelés

Az amerikai társadalom rendkívül polarizált. A Reuters szerdán közzétett tanulmánya szerint a politikai erőszak az 1970-es évek óta nem látott szintet ért el. Az egyik riasztó példa az a tavaly november 5-i eset, amikor Trump egyik támogatója lelőtte a szomszédját, mert „gyanította, hogy demokrata”.

A Reuters által dokumentált 213 erőszakos incidens 140 esetben végződött tettlegességgel és 18 esetben halállal. Az 1970-es évektől eltérően manapság a politikai erőszak nagyrészt nem tulajdon, hanem személyek ellen irányul – mutat rá a jelentés hozzátéve, hogy a közelmúltban elkövetett halálos támadások szerzője többnyire jobboldali volt.