Egy évvel a Capitolium véres ostroma után a demokraták és a republikánusok nemhogy nem közeledtek egymáshoz, de a január 6-i események értelmezésében sem értenek egyet. Ami az egyik tábornak a demokrácia elleni merénylet volt, a másik szemében elkeseredett hazafiak küzdelme éppenséggel az amerikai demokráciáért. Megfigyelők az amerikai demokrácia végét jósolják.

Washingtonban és környékén a szövetségi hatóságok fokozott biztonsági intézkedéseket hoztak az Egyesült Államok Capitoliuma elleni január 6-i támadás egyéves évfordulójára készülve. A múlt héten a belbiztonsági minisztérium arra figyelmeztetett, hogy „fenyegető szereplők” kihasználhatják az évfordulót „erőszak előmozdítására vagy elkövetésére”. A Capitolium rendőrségének főnöke, Tom Manger kedden fogadkozott, hogy ezúttal képesek lesznek kivédeni egy újabb tömeges támadást – közölte a CNN.

2021. január 6-án az amerikai szövetségi törvényhozásnak otthon adó Capitolium példa nélküli események színhelye volt. A leköszönő Donald Trump elnök hívei – az Egyesült Államok történetében első alkalommal – megpróbálták erőszakkal megakadályozni a 2020. novemberi elnökválasztás eredményének hitelesítését. Az ülésező kongresszus kénytelen volt megszakítani a szavazást, a képviselők és szenátorok az asztalok alá bújtak félelmükben, mielőtt a törvényhozást pánikszerűen kiürítették.

Az öt ember halálát követelő zavargások miatt az ügyészség több száz embert vádolt meg különböző bűncselekményekkel – közülük többeket időközben el is ítéltek –, és több száz ismeretlen tettes azonosítása folyamatban van. Ugyanakkor a január 6-i eseményeket kétpárti törvényhozási különbizottság is vizsgálja, amely munkája során máris fényt derített számtalan részletre a zavargások előzményeivel kapcsolatban.

A Nagy Hazugság

Az már korábban is ismert volt – még a Republikánus Párt egyes vezetői sem tagadták –, hogy Trump elnök tevőlegesen hozzájárult a Capitolium ostromához.

A január 6-át megelőző hetekben – amikor a szenátus épp a demokrata párti Joe Biden győzelmét hozó novemberi elnökválasztás eredményét készült hitelesíteni – szélsőjobboldali republikánus képviselők szűk köre az elnökkel együttműködve – Mark Meadows kabinetfőnök közvetítésével – megpróbálta az alkotmány határait feszegetve megfordítani a 2020-as választások eredményét. Nyomást gyakoroltak állami választott tisztviselőkre, lobbiztak az igazságügyi minisztériumnál, és elárasztották a bíróságokat óvásokkal, amelyek rendre elbuktak.

Közben az elnök napról napra, óráról órára hajtogatta – elsősorban a milliók által követett Twitter-fiókján keresztül –, hogy a 2020. november 8-i választást elcsalták. Január 6-án pedig gyújtó hatású beszédet tartott, amelynek nyomán hívei elindultak a törvényhozás felé – a már ismert következményekkel.

Közvetlenül az események után úgy tűnt, hogy az öt halálos áldozatot követelő puccskísérlet elhozta a szakítást Donald Trump és a Republikánus Párt között. A szenátus republikánus párti többségét vezető Mitch McConnell – aki korábban a konzervatívok radikális, Trump mellett végsőkig elkötelezett szárnyát képviselte – az elnök erkölcsi felelősségéről beszélt a Capitolium elleni támadás kapcsán. Azonban rövidesen „magukhoz tértek”. Mindössze tíz republikánus szavazta meg a Donald Trump elleni alkotmányos felelősségre vonás elindítását, az eljárás végén pedig csupán hatan voksoltak a volt elnök elmarasztalására. Megfigyelők szerint a második pálfordulás oka az lehetett, hogy időközben érzékelték: a republikánus szavazók többsége elhitte a „Nagy Hazugságot”, amellyel Trump felheccelte a Capitoliumot megostromló tömeget. A következmények messzire hatóak lehetnek, egyes megfigyelők egyenesen az amerikai demokrácia végét jósolják.

23 millió amerikai szerint elfogadható az erőszak

Az amerikai közszolgálati rádió (NPR) által a január 6-i évfordulóra megrendelt felmérés szerint a polgárok 64 százaléka úgy véli, hogy az amerikai demokrácia „válságban van, vagy fennáll a bukásának a veszélye”. Természetesen a republikánusok és a demokraták más-más okból gondolják ezt, a két tábornak élesen eltérő emlékei vannak a 2020. januári eseményekről. A demokraták több mint fele szerint január 6-án „puccs- vagy felkelési kísérlet” zajlott, míg a republikánusok inkább „ellenőrzés alól kiszaladt zavargásként” írják le az eseményeket. Ugyanakkor fokozatosan teret nyertek körükben a január 6-i támadásról szóló hamis „forgatókönyvek” is. A Trump-szavazók egyharmada szerint a Capitolium elleni támadást valójában Trump ellenfelei, köztük FBI-ügynökök követték el. Ugyanekkora hányad gondolja azt, hogy bizonyos körülmények között – a demokrácia vagy az amerikai értékek megvédése érdekében – elfogadható az erőszakhoz alkalmazása. A Biden-szavazók körében ez a tábor jóval kisebb – 22 százalék –, viszont összességében minden ötödik felnőtt elfogadhatónak tartja az erőszakot, ami potenciálisan 23 millió amerikait jelent.

Trump és pártja riasztóan sok amerikait meggyőzött arról, hogy a demokratikus intézményrendszer alapvetően korrupt, csakis csalással lehet megakadályozni a szavazóurnáknál elért republikánus győzelmet, következésképp jogos válasz az erőszak – mutat rá a The Atlantic, amely egy másik veszélyforrásra is felhívja a figyelmet: több mint egy éve a republikánusok lépésről lépésre előkészítik a 2024-es választások elcsalását.

Főként az úgynevezett csatatér államok – köztük Arizona, Georgia, Pennsylvania, Wisconsin, Michigan – választott tisztségviselői figyelmesen tanulmányozták a 2020-as választási eredmények megfordítására tett Trump-kísérletet, azonosították a sikertelenség okait, és konkrét lépéseket tesznek, hogy legközelebb elkerüljék a kudarcot. Törvényeket írtak át annak érdekében, hogy magukhoz ragadják az eddig független testületek irányítását, amelyek eldöntik majd, hogy mely szavazólapokat kell megszámolni és melyeket kell kidobni, mely eredményeket kell hitelesíteni és melyeket elutasítani. Kiszorítják vagy megfosztják a hatalmuktól a választási tisztviselőket, akik tavaly novemberben nem voltak hajlandók részt venni a választási eredmények meghamisításában, és a „Nagy Hazugság” képviselőivel helyettesítik őket – sorolja a lap. „Nagy a veszélye annak, hogy az általunk ismert amerikai demokrácia 2024-ben véget ér” – kongatja meg a vészharangot a The Atlantic cikkében Richard L. Hasen, a Kaliforniai Egyetem jog- és politológia professzora.