A kaliforniai San José-i szövetségi bíróság esküdtszéke bűnösnek találta Elizabeth Holmes-t, a Theranos orvosdiagnosztikai startup csalással vádolt alapítóját. Az ügyészek azzal vádolták a jelenleg 37 éves nőt, hogy tudatosan félrevezette a befektetőket és a pácienseket, amikor azt állította, hogy a cége által kifejlesztett technológia néhány csepp vérből betegségek százait képes kimutatni.

A Szilícium-völgyet egykor elkápráztató vállalkozót összeesküvés és három rendbeli befektetői csalás miatt ítélték el, viszont felmentették a Theranos által végzett tesztekért fizető betegek becsapása és egy ehhez kapcsolódó összeesküvés vádja alól. A több mint ötven órán át mérlegelő esküdtszék tizenegy vádpont közül négyben találta bűnösnek Holmes-t, aki szürke öltönyében higgadtan fogadta a döntést az ítélet felolvasásakor – írja a Reuters.

Holmes mindvégig tagadta a vádakat, amelyek egyenként húszéves börtönbüntetést vonhatnak maguk után. Az egykori cégvezetőt nem vették őrizetbe, és az ítélethirdetés időpontját sem közölték még. Elméletileg akár 80 évi börtönbüntetésre is számíthat, viszont Edward Davila kerületi bíró várhatóan jóval alacsonyabb büntetést szab ki rá. Holmes valószínűleg fellebbezni fog.

Elizabeth Holmes mindössze tizenkilenc évesen, 2003-ban alapította a Theranos-t, röviddel azután, hogy kilépett a Stanford Egyetemről. Híressé tíz évvel később vált, amikor az amerikai sajtóban sorra jelentek meg a szenzációsabbnál szenzációsabb beszámolók a Theranos által kifejlesztett, Edisonnak keresztelt masinákról, amelyek az orvosi diagnosztika – és ezzel a betegségek korai felfedezése – forradalmasítását ígérték.

Holmes-t az új Steve Jobs-ként emlegették, amire a fiatal cégvezető tudatosan rá is játszott kidolgozott beszédmódjával és örökös fekete garbójával. A karizmatikus fiatal cégvezetőnek sikerült elhitetnie, hogy sikerült kifejlesztenie egy speciális tűt és egy tesztsorozatot, amelynek segítségével egyetlen csepp vérből, fájdalommentesen és „hihetetlenül olcsón” elvégezhető több százféle analízis. Bedőltek neki minden hájjal megkent üzletemberek és politikusok is, mint Rupert Murdoch médiacézár vagy Henry Kissinger volt amerikai külügyminiszter. A csúcsponton, 2014-ben a cég 9 milliárd dollárt ért, és mivel a részvények fele Holmes birtokában volt, a Forbes magazin 4,5 milliárdra becsülte a vagyonát 2015-ben.

Viszont ekkorra már a Theranos számos alkalmazottja számára világossá vált, hogy az orvosi diagnosztika forradalmasítása: kudarc. A cég titokban a Siemens által gyártott, hagyományos vérvizsgálati eszközökkel készítette az analíziseit. 2015 októberében a Wall Street Journal megírta, hogy a forradalminak beharangozott technológia nemhogy több száz, hanem tucatnyi analízis elvégzésére is csak hozzávetőleges pontossággal képes.

A Theranos összeomlott, majd 2018-ban hivatalosan is feloszlatták. Ugyanabban az évben az ügyészség vádat emelt Holmes, illetve Sunny Balwani, a Theranos operatív igazgatója ellen, aki egyben a cégalapító szeretője is volt. Az ügyészek a per tavaly decemberi, utolsó tárgyalásán hangsúlyozták: a páros tudatosan választotta az üzleti kudarc helyett a csalást. A védelem ezzel szemben egy elkötelezett és megszállott üzletasszonyként próbálta ábrázolni Holmes-t, aki megpróbált utat törni magának egy férfiak által dominált üzletágban. Az 56 éves Balwaninak egyébként februárban kell bíróság elé állnia.

A Theranos és Elizabeth Holmes bukása egyesek szerint alapjaiban rengette meg a startupok világát, mások viszont úgy vélik, hogy az iparágban nem következett be a „valós számvetés”. Legalábbis így látja John Carreyrou, aki a Wall Street Journal Theranos-ankétjait írta, és egy podcastban végigkövette a Holmes-pert. Úgy vélte: az emberek jobban odafigyelnek a beugratásokra, de nagyon sok tekintetben a dolgok változatlanok.

Holmes egy ígéretet árult, és arra továbbra is nagy a kereslet a Szilícium-völgyben, nyilatkozta a Bloombergnek Angela Lee, aki kockázati tőkét oktat Columbia Egyetem üzleti iskolájában. Tavaly, miközben a híradásokban folyamatosan szerepelt a Theranos-per, a kockázati finanszírozás hatalmasat ugrott: november 30-ig 305 milliárd dollárt fektettek be induló vállalkozásokba, ami majdnem kétszerese az előző évinek. Vagyis a befektetők semmit nem tanultak az Elizabeth Holmes-perből – állapítja meg a Bloomberg.

Lee szerint a magyarázat az óriási tőkekínálatban rejlik. A befektetők versengenek, hogy bejussanak egy bizonyos körbe, és a riválisok legyőzésének egyik módja a gyorsaság. Úgy látja, ha valami változott az elmúlt években, az az, hogy a kockázati tőke még gyorsabban igyekszik beállni a Theranoshoz hasonló induló, nagy növekedési potenciállal rendelkező vállalatok mögé.