Joe Biden nem állít fel elnöki bizottságot a Capitolium elleni januári támadás körülményeinek kivizsgálására, miután a felsőházban a republikánus párti szenátorokok megakadályozták egy ilyen kétpárti testület létrejöttét – közölte csütörtökön az Axios nevű amerikai hírportállal Jen Psaki, a Fehér Ház szóvivője.

Az igazságügyi minisztérium szerint a támadás okozta károk másfél millió dollárra rúgnak, és a támadóknak kell megtéríteniük a károkat. Psaki szerint Biden egy elnöki vizsgálóbizottság létrehozása helyett inkább fokozni fogja a nyomást a kongresszusra, hogy mégis hozzon létre saját hatáskörben egy ilyen bizottságot.

Az Axios szerint a szenátusi elutasítás után egyes demokrata párti honatyák felvetették, hogy Biden elnöki bizottságot hoz majd létre. Psaki szerint azonban az elnök határozottan egyetért Nancy Pelosi demokrata párti házelnökkel abban, hogy a kongresszusra kivételes szerep hárul a vizsgálat lefolytatásában. „Az elnök ezért nem tervezi azt, hogy saját bizottságot jelöljön ki" – mondta a szóvivő. Psaki szerint a január 6-án történt eseménysorozat példátlan támadás volt az amerikai demokrácia ellen, és az elnök úgy gondolja, teljes és független vizsgálatnak kell kiderítenie, hogy mi történt, és szavatolni kell, hogy ilyesmi többé sose forduljon elő.

Kapcsolódó

Rendőröket gázolt el egy ámokfutó a Capitoliumnál, lelőtték a támadót

Egy autó belehajtott az épületnél található ellenőrzőpont barikádjába, majd a gépjárműből kiszállva késsel hadonászott. 

késes támadás Capitolium Washington

Nancy Pelosi a minap ugyancsak elutasította egy elnöki vizsgálóbizottság létrejöttét. Az NBC News hírtelevízió szerint Pelosi áttekintette, hogy ebben a helyzetben milyen lehetőségek kínálkoznak. A szóba jöhető lehetőségek között van egy újabb szenátusi szavazás megtartása, illetve az, hogy a képviselőház nemzetbiztonsági bizottságának elnöke és korelnöke venné át a kezdeményezést.

Január 6-án Donald Trump leköszönő amerikai elnök nagygyűlését követően hívei megrohamozták az amerikai törvényhozás épületét, ahol a szenátus éppen a novemberi elnökválasztás eredményét készült hitelesíteni. A támadásban öten életüket vesztették, köztük egy rendőr. A demokrata többségű képviselőház – a nagygyűlésen elmondott, gyújtó hatásúnak ítélt beszéde miatt – lázadás szításának vádjával alkotmányos felelősségrevonási eljárást indított Trump ellen, akit azonban a szenátus felmentett a vádak alól.

A képviselőház május 19-én fogadta el azt a törvényjavaslatot, amelynek értelmében kétpárti bizottságot hoznának létre a Capitolium elleni támadás kivizsgálására, de a republikánus párti szenátorok május 29-én megakadályozták a törvénytervezet elfogadását a felsőházban. Trump már kezdetben a tervezet elutasítására szólította fel a republikánusokat, és figyelmeztette őket, hogy „következményei" lesznek annak, ha valaki közülük támogatja a jogszabályt.

Amerikai hírportálok csütörtökön azt írták, hogy az igazságügyi minisztérium közel 1,5 millió dollárra becsülte a Capitolium elleni támadás idején okozott károk nagyságát, és támadásban részt vevő személyektől kártérítést fog követelni. Az összeg abban a levélben szerepelt, amelyet a szövetségi főügyészség szerepét betöltő tárca küldött a floridai Paul Allard Hodgkins ügyvédjének. Hodgkins szerdán – immár másodikként – bűnösnek vallotta magát az illetékes bíróság előtt a washingtoni törvényhozás épületének megtámadásában. Hodgkinsnak kétezer dollárt kell átutalnia a pénzügyminisztériumnak kártérítés gyanánt.

A Capitolium elleni ostrom idején értékes műtárgyakat és bútorokat rongáltak meg, darabokra törtek egy tizenkilencedik századbeli tükröt, betörtek több ablakot és ajtót. A törvényhozás épülete elleni támadással összefüggésben eddig több mint 440 ember ellen emeltek vádat.