Sérti a szabad versenyt, és aránytalan is az a magyar szabályozás, amely arra kötelezte a kiskereskedőt, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket meghatározott áron és előre meghatározott mennyiségben árusítson – számol be a Portfolio. 

A lap szerint a bíróság összességében azt mondta ki, hogy az árstop szabályozás sérti a szabad versenyt, az uniós joggal ellentétes, így az emiatt kiszabott bírság is jogsértő. Emellett a hivatalos indokként felhozott infláció elleni küzdelemhez is aránytalanul szigorú volt ez a lépés.

Az árstop szabályozást tavaly júliustól szüntette meg a magyar kormány, utána a kötelező akciózás jött, amely idén július 1-től szűnt meg, akkor ugrott meg a korábbi árstopos termékek ára. Azt követően a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) kiemelten figyel arra, hogy az élelmiszer termékek ára hogyan alakul.

A kormányt nem érte meglepetésként a döntés, a SPAR elégedett

Gulyás Gergely a Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón közölte, nem lepődtek meg. „Hogyha Brüsszelen múlt volna, akkor árcsökkentő akciózás nem lett volna Magyarországon és ha a Sparon múlt volna, akkor se lett volna." Közölte, a konkrét döntés egy adott bírságra vonatkozik, amit a SPAR-nak az Európai Bíróság határozata után nem kell megfizetnie.

A Nemzetgazdasági Minisztérium egyrészt élesen bírálta a bíróság ítéletét, amellyel szerinte „az árdrágító multik oldalára állt", másrészt leszögezte, hogy „a kormány mindvégig az árak csökkentése, így a magyar családok mellett fog állni." A tárca úgy látja, hogy „a SPAR által különböző perekben megfogalmazott támadások hátterében továbbra sem az érintett intézkedések állnak, hanem annak valós oka a kiskereskedelmi vállalat lesújtó gazdasági helyzete".

Győztes félként a SPAR közölte, bíznak abban, hogy a magyar bíróságok a folyamatban lévő több száz eljárásukat az Európai Bíróság jogértelmezésének megfelelően fogják lezárni.

Kormányrendelettel szabályozták az alapélelmiszerek árát

Az ügy előzménye az, hogy 2022 februárjában a Covid19-világjárvánnyal összefüggésben Magyarország kormányrendelettel szabályozta hat alaptermék (a cukor, a búzaliszt, a napraforgóolaj, a sertés- és baromfihús, valamint a tej bizonyos típusai) forgalmazását. 2022 novemberében az ukrajnai háború miatt módosították a kormányrendeletet, és két további termék, a tojás és a burgonya is felkerült a listára. A kormányrendelet 2023. július 31-ig volt hatályban.

A szabályozás szerint azok a kereskedők, akik az említett termékeket egy meghatározott korábbi időpontban már forgalmazták, bírság terhe mellett kötelesek voltak azokat előre meghatározott mennyiségben hatósági áron értékesíteni. 

Az üzletlánc beperelte a magyar államot

2023 májusában a magyar hatóság bírságot szabott ki a SPAR Magyarországgal szemben, megállapítva, hogy a kiskereskedő az egyik kereskedelmi egységében nem tartotta tiszteletben a kormányrendeletben említett öt termék készleten lévő napi mennyiségére vonatkozó követelményt.

A SPAR eljárást indított a Szegedi Törvényszék előtt e hatóság határozatának megsemmisítése iránt. A bíróság, mivel kétségei voltak azzal kapcsolatban, hogy a kormányrendelet összeegyeztethető-e az uniós szabályozásokkal, az Európai Unió Bírósághoz fordult.

A Bíróság a vizsgálatai alapján megállapította, hogy a kormányrendelet sérti a szabad versenyt, a kötelezettség ugyanis, hogy bizonyos mezőgazdasági termékeket hatósági áron és meghatározott mennyiségben árusítsanak, megakadályozza a kereskedőket abban, hogy gazdasági megfontolások alapján szabadon határozzák meg eladási áraikat és az általuk értékesíteni kívánt mennyiségeket.

A Bíróság azt vizsgálta, hogy Magyarország inflációelleni közdelemre vonatkozó érve valóban megállja a helyét. Az alperes ugyanis a korlátozást az infláció elleni küzdelem és – a megfizethető árú alapvető élelmiszerekkel történő ellátás biztosítása révén – a hátrányos helyzetben lévő fogyasztók védelme indokolja. A Bíróság megállapította, hogy még ha feltételezzük is, hogy a kormányrendelet alkalmas a felsorolt célok megvalósítására, a benne foglalt intézkedések nem arányosak. A kereskedők hatékony versenyfeltételek melletti szabad piacra jutásának sérelme, valamint a hatósági árak és az érintett kereskedőkkel szemben előírt mennyiségek által az ellátási lánc egészében okozott zavarok  meghaladják a kormányrendelet által kitűzött célok eléréséhez szükséges mértéket.

Ezeket figyelembe véve állapította meg az Európai Bíróság, hogy a magyar kormányrendelet, beleértve annak szankciórendszerét is, ellentétes az említett uniós rendelettel.