Az amerikai legfelsőbb bíróság újabb akadályt hárított el a választási rendszer manipulálása útjából. A körzetek 90 százalékában már annyira lejt a pálya, hogy gyakorlatilag a voksolás elkezdése előtt győztest lehetne hirdetni. A novemberi félidős választásokon az amerikaiak alig tizede fog dönteni a képviselőház feletti irányításról.

Az Egyesült Államok Legfelsőbb Bíróságának friss döntése alapjaiban alakíthatja át a választókerületek újrarajzolásának gyakorlatát. A testület jelentősen korlátozta a választójogi törvény (Voting Rights Act) egyik kulcsfontosságú rendelkezését, amely eddig védte a kisebbségi többségű körzeteket a politikai manipulációtól.

A döntés közvetlen következménye, hogy Louisiana hatodik kongresszusi körzetét – amelyet a bíróság faji alapon torzítottnak minősített – újra kell rajzolni. A republikánus többségű állami törvényhozás várhatóan olyan térképet készít majd, amely egy plusz mandátumot hoz a pártnak a washingtoni kongresszusban a novemberi félidős választásokon.

Normál esetben a bíróság 32 napot vár az ítélet kiadásával, hogy a vesztes fél újratárgyalást kérhessen. Ebben az esetben azonban a konzervatív többségű testület már hétfőn, szinte azonnal engedélyezte a döntés hatályba lépését. A demokrata Joe Biden által kinevezett Ketanji Brown Jackson bíró élesen bírálta a kollégái által jóváhagyott gyorsított eljárást, mondván, hogy a döntés „káoszt okozott Louisiana államban”. Louisiana republikánus kormányzója, Jeff Landry a döntésre hivatkozva rendkívüli állapotot hirdetett, és elhalasztotta az eredetileg május 16-ra időzített előválasztásokat.

Louisiana állam hat kongresszusi képviselőt választ.A lakosság mintegy harmadát kitevő színesbőrűek jellemzően a demokratákat támogatják, ezért az állam republikánus többségű törvényhozása úgy osztaná szét őket a hat választókerületben, hogy lehetőleg ne befolyásolhassák döntően az eredményt. Louisianának jelenleg két demokrata és négy republikánus képviselője van – köztük Mike Johnson házelnök. Ha minden a terv szerint halad, a két demokrata többségű körzetből csak egy marad a novemberi félidős választásokra.

Elemzők szerint a határozat országos szinten is új korszakot nyithat: a korábbi jogi korlátok gyengülésével a pártos gerrymandering még agresszívebbé válhat, és tovább csökkenhet a valódi választási verseny.

A gerrymanderingnek nevezett politikai gyakorlatnak több mint kétszázéves története van az Egyesült Államokban. Névadójának kézjegye megtalálható az 1776. július 4-én született Függetlenségi nyilatkozaton is. Elbridge Gerry 1812-ben, immár Massachusetts kormányzójaként kihirdetett egy új választókerületi törvényt, amely saját pártjának kedvezett. Az egyik kerületet olyan furcsán tekergő vonalakkal rajzolták meg, hogy a korabeli újságírók szerint leginkább egy szalamanderre emlékeztetett. A Boston Gazette karikatúrát is közölt róla: karmokkal, szárnyakkal, sárkányszerű fejjel ábrázolták a furcsa alakú körzetet, és gúnyosan „Gerry‑mander”-nek nevezték. Innen terjedt el a fogalom, amely azóta világszerte a választókerületek határainak tudatos, politikai előnyszerzés céljából történő manipulálását jelenti.

Louisiana csak egy a republikánus vezetésű államok közül, ahol tavaly óta feszült küzdelem zajlik a választókerületek újrarajzolása körül. A bíróság friss ítélete pedig még szélesebbre tárta az ajtót az agresszív gerrymandering előtt, csökkentve a valódi versenyt, és gyengítve a választók befolyását – írja a Reuters. A hírügynökség elemzése szerint a kerületek csaknem 90 százalékában annyira lejt a pálya, hogy gyakorlatilag már a voksolás elkezdése előtt győztest lehetne hirdetni.

A 435 kongresszusi körzet közül mindössze 32-ben lehet számít érdemi politikai versenyre a novemberi félidős választásokon, a többi megbízhatóan republikánus vagy demokrata többségű. Ez azt jelenti, hogy az amerikaiak alig tizede fog dönteni a képviselőház feletti irányításról.

A harc azért is elkeseredett, mert a demokratáknak mindössze három képviselői széket kell megszerezniük ahhoz, hogy átvegyék az alsóház irányítását, és a következő két évben blokkolhassák a Trump-kormányzat intézkedéseit.

A térképháború – Donald Trump elnök utasítására – tavaly kezdődött Texasszal. A republikánusok ott öt plusz képviselői hely megszerzését célozták meg, ami valóságos „fegyverkezési versenyt” indított el. A demokraták igyekeznek kompenzálni a veszteségeket az általuk ellenőrzött államokban, bár megfigyelők szerint a lehetőségeik korlátozottabbak. Mindenesetre tavaly óta országszerte tucatnyi államban rajzolták át a választási térképeket, véget vetve annak a gyakorlatnak, hogy a körzethatárokat tízévente, a népszámlálások után módosítják.

Elemzők szerint az új gyakorlat tovább mélyíti a szakadékot a két nagy párt között: a politika radikalizálódik, ha a jelölteknek csak a saját bázisukat kell megszólítaniuk. A Reuters által összesített adatok szerint nem egészen három évtized alatt gyakorlatilag megszűnt a „split‑ticket” szavazás – amikor valaki eltérő előjelű jelöltekre voksol a különböző szintű választásokon. 2000-ben még 86 képviselő jutott be a kongresszusba olyan körzetből, ahol a többség az ellenkező párt elnökjelöltjére szavazott, 2024-re ez a szám 16-ra csökkent. Ez is azt jelzi, hogy az amerikai politikai tér egyre inkább két, egymástól elszigetelt táborra szakad.

(Nyitókép: Agerpres/EPA)