Egyre nagyobb hullámokat vet a hatalmi harc a Varsóban egy hónapja kormányra került Donald Tusk jobbközép koalíciója és a frissen ellenzékben került konzervatív Jog és Igazságosság Pártja (PiS) között. Megfigyelők attól tartanak, az új hatalom lebontás helyett belakja a PiS antidemokratikusnak tartott rendszerét.

Ha előrehozott választásokat akarnak, megkapják! – nyilatkozta a lengyel miniszterelnök csütörtökön az ellenzéki konzervatívoknak címezve a fenyegetést. Donald Tusk az Európai Unió rendkívüli csúcstalálkozója előtt beszélt arról, hogy az előrehozott választások jelenthetik a kiutat a decemberben beiktatott hárompárti liberális koalíció és a frissen ellenzékbe került Jog és Igazságosság Párt (PiS) között kialakult iszapbirkózásból, amely lasanként alkotmányos válsággá dagad.

A PiS színeiben megválasztott Andrej Duda elnök folyamatosan keresztbe tesz az új kormánynak. Például durván egyhónapos késéssel, szerdán írta alá az idei évre szóló költségvetési törvényt, de azonnal meg is támadta az alkotmánybíróságon. Az elnök közölte, hogy így jár el a jövőben minden olyan esetben, amikor a megválasztott parlamenti képviselők nem gyakorolhatják mandátumukat.

Ezzel arra utalt, hogy Szymon Holownia alsóházi elnök – az egyik koalíciós párt vezetője – megfosztotta mandátumától a nyolc év után ellenzékbe került PiS két képviselőjét, akik így nem vehettek részt a büdzsé szavazásán. Maciej Wasikot és Mariusz Kaminskit korábban elítélték hivatali visszaélés vádjával, Duda azonban kegyelemben részesítette őket. Ennek ellenére a politikusokat január elején bebörtönözték. Két hét után szabadultak, miután az államfő újabb kegyelmi rendeletet adott ki. A miniszterelnök azonban fogadkozott, hogy az ügy „csak most kezdődik”.

A koalíció politikusai szerint az ellenzék arra készül, hogy megismételje Lengyelországban az amerikai törvényhozás elleni, 2021. január 6-i támadást. Holownia házelnök elmondta, hogy állítólag megfenyegették, hogy „a Szejmből második Capitoliumot csinálnak”. Hogy ez valós a fenyegetés-e, nem tudni, mindenesetre a varsói rendőrség megerősítette a parlament őrizetét, miután Kaminski közölte, hogy mandátumától megfosztott képviselőtársával együtt visszatér a képviselőházba. A feszültség oldása érdekében a házbizottság engedélyezte a két képviselő jelenlétét látogatóként, Kaminskiék azonban hallani sem akarnak ilyesmiről, ragaszkodnak hozzá, hogy ők a legfelsőbb bíróság döntése értelmében továbbra is képviselők.

A PiS az Európai Bizottság (EB) és az Európai Parlament (EP) előtt tiltakozott a szerintük jogtalanul bebörtönzött képviselők ügyében. A párt ugyanakkor az Európa Tanács (ET) kínzás és embertelen bánásmód elleni bizottságához (CPT) fordult, mivel az éhségsztrájkoló Kaminskit a börtönben kényszertáplálásban részesítették.

Egészpályás letámadás

A választásokat egy EU-barát platformmal megnyerő Tusk a kormányzás első napjaiban „visszafoglalta” a PiS szócsövének tekintett közmédiát, konkrétan felszámolta a lengyel rádiót, televíziót és hírügynökséget, hogy leválthassa a vezetőit. Ugyanakkor elkezdte kisöpörni a konzervatívok embereit más kulcsfontosságú intézményekből, és elindította a „jogállamiság visszaállítását” annak érdekében, hogy lezárja az uniós alapszerződés 7. cikke szerinti eljárást, és Brüsszel felszabadítsa a „bírói függetlenség lerombolása” miatt befagyasztott, összesen több mint 100 milliárd eurónyi uniós forrást. Csakhogy a december közepén beiktatott hárompárti koalíció reformtörekvéseit az előző kormányhoz kötődő és vétójoggal rendelkező államelnök akadályozza. És nem ő az egyetlen. Az alkotmánybíróság például kimondta, hogy szabálytalan volt a közmédia felszámolása, korábban pedig megakadályozta, hogy a parlament vizsgálatot indítson a központi bank elnöke ellen. Őt azzal vádolták, hogy a monetáris politikát az előző adminisztráció érdekeinek rendelte alá.

Egy másik csörte az ügyészségi vezetők cseréje miatt alakult ki. Adam Bodnar igazságügyi miniszter, legfőbb ügyész menesztette az előző kormánytól „örökölt” helyettesét, az ügyészség tényleges vezetőjét. A lépést az államfő illegálisnak minősítette, az érintett és kollégái pedig – akiket szintén a PiS nevezett ki – az Európai Bizottságnál tiltakoztak.

A politikai állóháború egy másik fejezete az energiaszektort érinti. Tusk kijelentette, hogy ki kell vizsgálni a piacvezető Orlen és egy kisebb energiacég, a Lotos 2022. decemberi összeolvadását. A csalásellenes ügynökség munkatársai két hete átkutatták az Orlen és a PiS-kormányzat által kinevezett vezérigazgatója irodáit.

Párhuzamos hatalom

Tusk azzal vádolja a PiS színeiben megválasztott, a 2025-ös elnökválasztásig hivatalban maradó Andrzej Dudát, hogy az előző adminisztráció alatt részt vett a jogállam lerombolásában. Ellenben az elnök szerint az új kormányzat az, amely reformnak álcázott intézkedéseivel semmibe veszi a törvényt.

Egyúttal jelezte, hogy eszében sincs megkönnyíteni az új hatalom dolgát. Nem mutatkozik hajlandónak például engedni az igazságügy kapcsán, márpedig új ügyészségi vezetők kinevezése lehetetlen az elnök írásos hozzájárulása nélkül. Tusk azzal vádolta Dudát, hogy vétójogával visszaélve megpróbálja fenntartani pártja ellenőrzését az állami intézmények fölött, és segédkezik lényegében egy párhuzamos hatalom kiépítésében.

Elemzők – bel- és külföldön egyaránt – úgy látják, az új kormányt meglepte a rendszer ellenállása. Ugyanakkor azt is kiemelik, hogy az új kormány egészpályás letámadást indított az előző kormányzat ellen. Egyes megfigyelők attól tartanak, az új hatalom lebontás helyett belakja a PiS antidemokratikusnak tartott rendszerét.

A közmédia felszámolását szabálytalannak nyilvánító alkotmánybírósági döntésre reagálva például az új kulturális minisztérium az MTI szerint kijelentette: mivel az előző adminisztráció által kinevezett alkotmánybíróság „nem független”, ezért döntései „nem létezőnek tekintendők, így mellőzendők”.

A koalíció támogatói ezzel kapcsolatban azt mondják, hogy az új hatalomnak előbb meg kell sértenie a törvényt, hogy helyreállítsa a törvényességet. Viszont Andrzej Bobinski, a Polityka Insight nevű varsói agytröszt ügyvezetője szerint félő, hogy a közmédia esetében nem jó értelemben vett tisztogatásról beszélhetünk, hanem visszafoglalásról. Emlékeztetett: mielőtt a saját szócsőévé tette a PiS, a lengyel közszolgálati rádió és televízió erőteljesen Tusk-párti volt. Úgy tűnik, hogy nyolc év kitérő után visszatér oda, hol a PiS hatalomra kerülése előtt volt, az "új" közmédia ugyanis nem pártatlanná vált, hanem csak unalmasabb lett.

Kapcsolódó

Tusk, a lengyel Jézus Krisztus?

Donald Tusk „megválthatja” Európát, azaz a kisebb államok rovására megfellebbezhetetlenné teheti a nagyok hatalmát. Ezt a tényt Tusk  diadalittas nyilatkozata világosan jelzi is: „Visszatértünk.”

Bíró Béla vélemény Donald Tusk

A Rachman Review című podcastban Bobinski emlékeztetett: Donald Tuskot azért csodálják Brüsszelben, mert le tudta győzni az illiberális populistákat, felhívta azonban a figyelmet, hogy ezt a fegyvertényt „liberális populista” eszközökkel sikerült megvalósítani.  Ami a közeljövőt illeti, úgy vélte, mindkét oldalnak érdekében áll a politikai iszapbirkózás folytatása. A felfokozott közhangulat ugyanis összetartja az egyes politikai táborokat, amire nagy szükségük is lesz, hiszen júniusban európai parlamenti választások lesznek, még azelőtt pedig önkormányzati választásokat tartanak Lengyelországban.

Brüsszelben egyértelműen Tusknak drukkolnak, aki korábban az Európai Tanács, illetve az Európai Parlament legnagyobb frakcióját adó Néppárt elnöki tisztségét is ellátta. A Financial Times úgy értesült, az Európai Bizottság abban az esetben is felszabadítja a Lengyelországnak alapokat, ha a Donald Tusk vezette kormány – Andrzej Duda elnök ellenkezése miatt – nem tudja véghez vinni az ígért igazságügyi reformokat.