banner_VpBVFWkY_GYAM - maszol webbanner 970x250.png
banner_rvYtcHzr_GYAM - maszol webbanner 728x90.png
banner_CyymSrg3_GYAM - maszol webbanner 300x250.png

Biztató jelek az omikronról: jobban fertőz, de bizonyítottan kisebb eséllyel juttat kórházba

Három egymástól független kutatás jutott ugyanarra a következtetésre: a SARS-CoV-2 vírus omikron variánsa fertőzőbb, de kevésbé virulens a korábbi változatoknál. A vizsgálatok fontos igazodási pontot jelentenek világszerte az egészségügyi hatóságoknak, amelyek keresik a megfelelő reakciót az alig egy hónapja megjelent, de gyorsan dominánssá váló vírusváltozatra.

Az omikronnal diagnosztizált betegek 70-80 százalékkal kisebb arányban kerültek kórházba, mint a deltával fertőzöttek – állapította meg egy dél-afrikai vizsgálat. A kutatás készítői megvizsgálták az utóbbi néhány hónapban azonosított fertőzöttek adatait annak érdekében, hogy össze tudják hasonlítani a delta és az omikron vírusváltozat hatásait. A fő következtetés meglehetősen biztató: az új vírusvariáns sokkal kisebb eséllyel okoz súlyos megbetegedést.

Mint ismert, Dél-Afrika az omikron „szülőhazája”, ott áll rendelkezésre a legnagyobb adathalmaz erről a vírusváltozatról. Kérdés persze, hogy mennyire vetíthetők ki ezek az adatok Európára vagy Romániára.

Szakértők szerint a dél-afrikai eredmények értékelésekor mindenképpen szem előtt kell tartani néhány aspektust. Mindenekelőtt azt, hogy noha Afrika legdélebbi államában meglehetősen alacsony az oltottsági ráta – a teljeskörűen beoltottak aránya mindössze 26,4 százalék, és 31,6 százalék kapott legalább egy dózist –, a lakosság jelentős része rendelkezik bizonyos fokú védettséggel az országon korábban végigsöprő fertőzéshullám következtében. Egy másik fontos szempont, hogy a hatvanmilliós lakosság közel egyharmada 14 éven aluli, ennek köszönhetően ellenállóbb a betegséggel szemben. Romániában ez az arány 15 százalék, a 65 éven felüliek aránya pedig csaknem háromszorosa a dél-afrikainak (16 versus 6 százalék).

A dél-afrikaihoz hasonló következtetésekre jutott a skóciai adatok elemzése alapján az Edinburghi Egyetem. Az elmúlt három hét alatt Skóciában is dominánssá vált az omikron vírusváltozat. Az Edinburghi Egyetem kutatói arra a következtetésre jutottak, hogy az ezzel a verzióval fertőzöttek kórházba kerülésének kockázata kétharmadával csökkent a korábbi változatokhoz képest. A kutatás azt is megállapította, hogy a harmadik adaggal („booster”) beoltottak 57 százaléka tünetmentesen vészelte át a fertőzést.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Itt meg kell jegyezni, hogy Skócia és a Dél-Afrikai Köztársaság helyzete jelentősen különbözik, mind az oltottsági ráta és a korábbi fertőzési hullám nagysága, mind a lakosság korcsoportok szerinti megoszlása tekintetében. Skócia demográfiai jellemzői nagyban hasonlítanak a romániaihoz.

Egy harmadik, angliai tanulmány megerősíti a fent említett tanulmányok következtetését, miszerint az omikronnal való megfertőződés esetén lényegesen kisebb a kórházi kezelés kockázata (50-70 százalékkal), mint a korábbi változatok esetében.Mobil tesztelési központ Londonban, karácsony másnapján | Fotó: Agerpres/EPA

Az új eredmények azért különösen biztatók, mert az omikronról napvilágot látott első információk azt jelezték, hogy az új vírusvariáció fertőzőbb az előzőeknél, illetve bizonyos mértékben kikerüli az oltás adta „védőfalat”. A friss kutatások azonban rávilágítanak: noha a vakcina kisebb eséllyel véd meg az omikronnal való megfertőződéstől, az oltás jelentősen csökkenti a súlyos betegség kialakulásának kockázatát. Pontosabban, aki szerzett bizonyos fokú védettséget – akár vakcina, akár korábbi fertőzés révén –, az lényegesen kisebb eséllyel kerülhet kórházba az omikron vírusváltozattal való fertőződés következtében.

Mindazonáltal szakértők attól tartanak, hogy az omikron gyors terjedése túlterhelheti a legtöbb ország egészségügyi rendszerét. Hiába sokkal kisebb ugyanis a súlyos betegek aránya, abszolút értékben a kórházi kezelésre szoruló páciensek száma óriásira dagadhat a kialakuló fertőzéshullám nagysága függvényében. A veszélyt idejekorán felismerték többfelé Nyugat-Európában és helyenként az Egyesült Államokban, ahol kemény korlátozó intézkedésekkel – Hollandiában és Ausztriában például lezárással – próbálják lassítani az omikron terjedését.

Szakértők ugyanakkor figyelmeztetnek: a hasonló kutatások eredményeit nem lehet egy az egyben kivetíteni különböző populációkra. Az egyes országok lakossága számtalan tekintetben különbözhet – nemcsak a demográfiai összetételt, hanem például a táplálkozási szokásokat illetően. Ezek meghatározhatják az olyan ún. társult betegségek elterjedtségét – mint a cukorbetegség vagy szív- és érrendszerin bántalmak –, amelyek a Covid-19 esetén jelentős mértékben növelik a súlyos betegség kialakulásának kockázatát. Más szóval a brit és a dél-afrikai kutatások tekinthetők irányadónak, de semmiképpen sem lehet azokat egyfajta forgatókönyvként kezelni a jövőt illetően.

Kapcsolódók

Kimaradt?