Több mint két éve van jelen életünkben a koronavírus-járvány, amely 2019 decemberében indult Kínából, majd alig két hónap alatt elérte Romániát is. A vírus megjelenése óta már négy járványhullámot tudhatunk magunk mögött, amelyeket folyamatos pánik és bizonytalanság övezett. Az akkor még rendhagyónak számító életforma ma már mondhatni megszokottá vált, a normalitáshoz való visszatérés pedig még távolinak tűnik. Családok szakadtak szét, tragédiák zöme kísérte ezt az időszakot, és bár a társadalom egyre türelmetlenebb, úgy tűnik, még várni kell a változásra. A hatóságok tétovázása, de a gyenge oltakozási kedv is felelős a kialakult helyzetért. Fejér Szilárd kémikus-kutatóval emlékeztünk vissza a Covid-19 miatt kialakult kezdeti sokkra, de arról is beszélgettünk, hogy mit lehetett és kellett volna tenni járványkezelési szempontból az elmúlt két évben.

A szakember már 2019 decemberében nagy figyelemmel kísérte az első igazolt koronavírusos eseteket. „Már az első időszakban, amikor Kínából elindult a járvány, látható volt, hogy ezt nem tudják megállítani” – idézte fel Fejér Szilárd. A szakember felismerte, hogy a gyorsan terjedő betegség veszélyt jelent a világra, hiszen már az első információk alapján tudni lehetett, hogy a vírus fertőzőképes, de az is kiderült, hogy jóval nagyobb a mortalitási aránya, mint az influenzavírusnak. „Ez a két tényező már rögtön aggodalomra adott okot. Emellett későn diagnosztizálták a betegeket, tehát rengeteg tüdőgyulladásos esetről érkezett jelentés az első hetekben” – magyarázta.

A kémikus-kutató úgy látja, az első hullám kezdetekor Románia nagyon hamar lépett. A teljes országos lezárás, a tanintézmények, a vendéglátóegységek bezárása, rendezvények szervezésének tiltása leszűkítette a járvány gyors terjedését. „Ezzel volt szerencsénk az első hullám idején, hogy nem vártuk meg, amíg beindul a vírus nagyfokú közösségi terjedése” – vélte a szakember. Mindent figyelembe véve szerinte elmondható, hogy a hatóságok jól reagáltak a Covid-19 érkezésére: „sokat segített, hogy elkezdték a tesztélés kibővítését”. Abban az időszakban még csak két vagy három laboratórium foglalkozott a szűréssel, aztán egyre több egységet bevontak. „Így sikerült az első hullámot átvészelni, a mortalitási adatokban mondhatni meg sem látszik a világjárvány ezen szakasza.”

Az omikron variáns terjedése aggodalomra ad okot

A szakember szerint a problémák a második hullámmal kezdődtek: „lehetett volna másképp cselekedni”. A romániai hatóságok saját utat akartak bejárni a járványkezelésben, miközben számos példa volt a világban arra, hogy miképpen lehet hatékonyabban lassítani a terjedését. Szerinte az egyik gond az volt, hogy csak a tünetes kontaktokat tesztelték le, a megoldás a szűrési kapacitás országos szintű bővítése lett volna. Emellett sokkal szigorúbb intézkedések bevezetése is megakadályozhatta volna az egyre súlyosabb iramban terjedő fertőzést.

„A harmadik hullámnál ugyanez a mese, lehetett tudni, hogy az alfa variáns okozza a napi új esetszámok többségét. Azt is lehetett tudni, hogy a vírustörzs sokkal fertőzőbb a korábbi variánsokhoz képest” – nyomatékosította Fejér Szilárd. Úgy gondolja, indokolt lépés lett volna mindkét hullámnál a kéthetes lezárások bevezetése, amelyek ellaposították volna a járványgörbét. Példaként Hollandia és Ausztria esetét említette, „ők nem teketóriáztak, ha szigorításról volt szó” – tette hozzá. „Erélyesebb fellépésre, kevesebb gondolkodásra, kevesebb mérlegelésre lett volna szükség a hatóságok részéről.”

A vírus eddig „csúcspontnak” hitt delta variánsa vált a Covid-19 domináns vírustörzsévé. Azonban a dél-afrikai omikron variáns folyamatos terjedése aggodalomra ad okot. „Az eddigi adatok alapján abból a szempontból veszélyesebb, hogy jóval fertőzőképesebb. Vannak adatok, amelyek azt mutatják, hogy a fertőzés lefolyása nem jár olyan súlyos tünetekkel, mint a delta törzs esetén” – emelete ki a kémikus-kutató. Ennek ellenére szinte biztos, hogy rövid idő alatt nagyon sok ember megfertőződik a közeljövőben. Veszélyét abban látja a szakember, hogy egész ágazatok megbénulhatnak egyik pillanatról a másikra. Ugyanakkor akadozhat az egészségügyi ellátás, hiszen várható, hogy nagyon sok ember kiesik a munkából. Hozzátette, sosem volt kizárva annak a lehetősége, hogy a delta variáns után újabb mutáció jelenik meg. Ha bebizonyosodik, hogy az omikron enyhébb tüneteket okoz, akkor az ötödik hullám talán nem fog olyan sok áldozatot követelni, mint az előzőek.

Fejér Szilárdot meglepte, hogy jelenleg csökkenőben van a naponta újonnan megfertőződöttek száma, továbbá elmondása szerint arra számított, hogy jóval magasabb szinten csúcsosodik hullám. Ugyanakkor emlékeztetett, hogy nem szabad hátradőlni, hiszen csak idő kérdése, hogy az omikronos megbetegedések száma mikor fog növekedni: „ha közösségileg is terjedni kezd, akkor napok kérdése, és rengeteg új vírusost azonosítanak majd, ahogy ez Angliában is történt most” – hangsúlyozta a szakértő.

A hatóságok most időben léptek

Már most elejét vették a hatóságok a január második felére előrejelzett esetszám-növekedéseknek. „A határátlépés korlátozása is egy erre vonatkozó intézkedés. A karanténkötelezettség segíti az esetlegesen kialakuló gócpontok számának csökkentését. Elhúzni tudjuk, de megakadályozni nem az ötödik hullámot. Viszont annál több esélyünk van, hogy kevesebb esetszámmal átvészeljük azt” – véli Fejér Szilárd.

A téli ünnepekre Nyugat-Európából hazatérő tíz-, vagy akár százezrek is hozzájárulnak ahhoz, hogy az omikron romániai terjedése utat törjön magának. „Ez egy nagyon fontos esemény járványügyi szempontból” – hangsúlyozta. Fejér Szilárd szerint lesznek olyanok is, akik tünetmentesek ugyan, de már a vírus hordozói. Fontos betartani a hatóságok intézkedéseit, hiszen ennek hiányában nagy valószínűséggel gócpontok alakulnak ki.

Egyelőre nem lehet megmondani, hogy meddig tarthat a közelgő ötödik hullám. Fejér Szilárd szerint függ attól is, hogy az országok hogyan haladnak az emlékeztető, azaz a harmadik oltással. Fontos azonban, hogy a populáció nagy részének azért van bármilyen immunitása, mert már átesett a betegségen, de ők az omikron variánssal szemben nem igazán védettek.

Hogyan védhetjük magunkat?

Úgy véli, az emberek akkor védhetik meg magukat, ha minél kevesebb személlyel kerülnek kapcsolatba. „Emellett a maszkviselésnek már kötelezőnek kellene lennie oltottsági státusztól függetlenül, méghozzá FFP2 vagy FFP3 maszkokat kellene viselni. Szerinte az állam már keveset tud tenni az átoltottsági szint növelése érdekében, hiszen aki eddig kérte és igényelte, már megkapta az oltást. „Valószínűleg akkor fog megugrani az oltakozók száma, amikor ismét beüt a következő hullám, ilyenkor megijednek az emberek, jelenleg nem érzik magukat veszélyben” – emelte ki.

Hogy mi vethetne valóban véget ennek az időszaknak, arról Fejér Szilárdnak határozott véleménye van. Szerinte úgy menedzselhető a járványhelyzet, ha bevezetik a kötelező oltási programot, esetleg nagyon szigorú lezárásokat alkalmaznak, vagy „szigorúan diszkriminálják azokat, akik nem veszik fel az oltást”. Úgy gondolja, a tudomány egyelőre nem tudja megjósolni, hogy a koronavírus-járvány mit tartogat a nekünk a jövőben.