Az amerikai elnökválasztást nagy valószínűséggel eldöntő 6 csatatérállam közül 5-ben Donald Trump vezet friss felmérések szerint. Ráadásul az izraeli konfliktus miatt tovább erodálódhat Joe Biden népszerűsége. Demokrata választási stratégák elkezdtek célozgatni arra, hogy az elnöknek jobb lenne visszalépnie.

Joe Biden második mandátuma reménytelennek tűnik – több demokrata választási stratéga erre a következtetésre jutott az utóbbi napokban nyilvánosságra hozott közvélemény-kutatási eredmények alapján.

Donald Trump volt republikánus elnök – a hivatalban lévő amerikai államfő legvalószínűbb ellenjelöltje a jövő novemberi elnökválasztáson – a biztos pártválasztók körében 49-45 arányban vezet a hivatalban lévő demokrata elnökkel szemben – derül ki a CNN megrendelésére készült felmérésből. A november 7-én közzétett adatok szerint Biden – aki Jimmy Cartert leszámítva minden idők legnépszerűtlenebb hivatalban lévő amerikai elnöke – a legtöbb kulcsfontosságú szavazói csoportban veszített támogatókat. Olyan van szó, akik 2020-ban döntő szerepet játszottak a jelenlegi elnök választási győzelmében: fiatalokról, színes bőrűekről, latin-amerikaiakról.

Három éve Biden tarolt a 35 évnél fiatalabbak körében – előnye 21 százalékpont volt –, most viszont a korosztályhoz tartozók közül valamivel többen szavaznának Trumpra. A függetlenek 45 százaléka támogatja Trumpot, szemben Biden 41 százalékával, miközben 2020-ban még ebben a kategóriában Bidennek 13 pontos előnye volt. A színes bőrű férfiak körében 34, a nők körében 53 ponttal vezetett a demokrata politikus, de mára a nők esetében majdnem felére csökkent Trump hátránya (63–31), a férfiaknál pedig egyenesen előnyre tett szert (49–46).

A CNN szerint a választók kétharmadának döntését elsősorban a gazdaság befolyásolja, a demokraták fókuszában álló társadalmi kérdések – mint az abortusz vagy a transzneműek jogainak szabályozása – keveseket mozgatnak meg.

A CNN hangsúlyozza: a választásokig még egy teljes év van hátra, tehát elméletileg van idő arra, hogy a szavazók véleménye megváltozzon, viszont a 2020-as és a mostani adatok közötti különbségek mindenképpen jelentősek. Különösen, ha azt is figyelembe vesszük, hogy az elnökválasztással egy időben tartott törvényhozási választáson elenyészőnek ígérkezik a különbség a republikánusok (48%) és a demokraták (47%) között.

A demokrata stratégákat a fentieknél is jobban aggasztják a választói attitűdváltozások az úgynevezett csatatér államokban, ahol várhatóan eldől a 2024-as elnökválasztás kimenetele.

Az amerikai választási rendszer sajátossága, hogy az elnököt nem közvetlenül a szavazók, hanem a tagállamokban megszerzett voksok alapján kijelölt elektorok választják meg. Mivel a legtöbb állam tradicionálisan kék (demokrata) vagy vörös (republikánus), a választás a maradék, úgynevezett csatatér államokban dől el. A hinta (swing) jelzővel is leírt államok közül öt rá is szolgált a nevére 2020-ban azzal, hogy átállt a demokrata Bidenhez, miután 2016-ban még a republikánus Trump győzelmét biztosította.

A New York Times és a Siena College közös felmérése azt mutatja, hogy a hat csatatér állam közül ötben (Arizona, Michigan, Georgia, Nevada, Pennsylvania) Trumpnak legalább 4 százalékpontos előnye van, miközben Biden mindössze egyben vezet (Wisconsin), ott is a hibahatáron belüli 2 ponttal.

A jövő évi választásra és a demokratákra nézve a Times/Siena-felmérés számos aggasztó részletet tartalmaz. Kiderül belőle, hogy ezekben a kulcsfontosságú államokban a spanyol ajkú szavazók 42 százaléka és az afroamerikai szavazók 22 százaléka Trumpra szavazna, ami – ha beválik – a demokraták dominanciájának a  végét jelentené a kisebbségek körében.

Ráadásul az adatfelvétel időzítése miatt a kutatás nem tükrözi teljes mértékben az elnök Izrael-politikája által kiváltott, több százezres utcai tüntetésekben megnyilvánuló hangulatváltozást. Némi támpontot adhat az Arab Amerikai Intézet megrendelésére készült, október végi felmérés, amely szerint az arab-amerikai szavazók mindössze 17,4 százaléka szavazna a demokrata elnökre, ha most lennének a választások, miközben 2020-ban még 59 százalék támogatta, és csak 35 százalék voksolt a republikánus riválisára. A nagy mértékű zuhanás rossz ómen az újraválasztásra törekvő Bidennek, különösen Michigan és Pennsylvania vonatkozásában, ahol jelentős arab származású lakosság él.

A Times/Siena-felmérés szerint az amerikai választók szerint Trump jobban teljesítene Bidennél a gazdaság (59–37), a bevándorlás (53–41), sőt az izraeli-palesztin konfliktus terén is (50–39). Ugyanakkor tízből hét szavazó úgy véli, a demokrata elnök túl idős ahhoz, hogy ellássa a feladatait. Egyébként a demokrata törzsszavazók több mint fele is úgy tartja, hogy az elnök nem rendelkezik a kellő állóképességgel és szellemi frissességgel ahhoz, hogy hatékonyan ellássa a feladatait. Ezzel szemben Trump a republikánusok 90 százaléka szerint alkalmas fizikailag a szolgálatra.

Az adatokat kommentáló New York Times megjegyzi: a demokraták fölöslegesen szörnyülködnek, amiért a választók képesek lennének visszahelyezni a Fehér Házba a számos büntetőperrel – ezeken belül összesen 91 vádponttal – viaskodó volt republikánus elnököt.  „Az amerikaiak nem a Mindenhatóhoz, hanem az alternatívához hasonlítják Trumpot. És sok szavazó számára az alternatíva 2024-ben egy olyan Biden-féle status quo, amelyet élvezhetetlennek tartanak” – mutatott rá a Times kommentátora.

Az adatok láttán David Axelrod prominens demokrata stratéga, aki kulcsszerepet játszott Barack Obama megválasztásában, felvetette, hogy Bidennek meg kellene fontolnia a visszalépést. Dick Morris, Bill Clinton volt demokrata elnök egykori tanácsadója egyenesen úgy vélte, Biden számára jelenleg „nincs út előre”.

Csakhogy az elnökjelölt kiválasztási procedúráját koordináló Demokrata Nemzeti Bizottság – mindent egy lapra téve fel – úgy alakította át az előválasztási menetrendet, hogy maximálja Biden esélyeit. Gyakorlatilag kizárták a versenyből a potenciális kihívókat, mint Gavin Newsom kaliforniai kormányzó vagy Pete Buttigieg közlekedési miniszter, akik az adott körülmények között jobbnak látták beállni Biden mögé. Minden idők legunalmasabb előválasztásába csupán Robert F. Kennedy Jr. hozott némi színt, amíg ki nem lépett a verseny zártságát kárhoztatva.

David Axelrod a közösségi oldalán figyelmeztetett: nyilvánvaló, hogy ha részt vesz az előválasztáson, Biden lesz a demokrata elnökjelölt, tehát egyedül ő dönthet. Azonban meg kell fontolnia, „hogy az ő személyes érdeke-e vagy az országé”, hogy induljon. Richard Blumenthal demokrata szenátor a CNN műsorában azt mondta: a helyzet „aggasztó” volt a legfrissebb felmérések előtt is.

A Reuters és az Ipsos rendszeres közvélemény-kutatása szerint az amerikaiak immár a 112-ik hete a gazdaságot tartják a legfontosabb kérdésnek, és ezen a téren Biden nem teljesít valami fényesen a választók túlnyomó többsége szerint. A megkérdezettek csupán ötöde tartja a helyzetet jónak vagy nagyon jónak. A Times szerint a demokraták azzal vigasztalják magukat, hogy a választásokig még hátravan 360 nap, ügyes kommunikációval lehet változtatni a bideni gazdaságpolitika (Bidenomics) megítélésén. Az elnök legnagyobb problémája azonban a kora, és ez olyan gond, amit az idő múlásával csak súlyosbodik – mutatott rá David Axelrod az X-en.

Hogy mennyire Biden személye jelenti a problémát, azt jelzi, hogy a Times/Siena felmérése szerint a jelenlegi elnök nemcsak Donald Trumppal, hanem a republikánus elnökjelöltségre pályázó másik két politikussal, Ron DeSantis-szal és Nikki Haleyvel szemben is alulmaradna, ha most lennének a választások.