Balkáni gócpontok: macska-egér játék zajlik Koszovóban 

Belgrád és Pristina között már jó ideje egyfajta macska-egér játék zajlik, mindkét fél azt kívánja bebizonyítani a másikról, hogy nem képes kompromisszumra - mondta a Maszolnak az utóbbi napokban súlyos összecsapásokba torkolló észak-koszovói helyzettel kapcsolatban Ármás Julianna, a térség szakértője. Szerinte a szerb többségű járások önkormányzatisága járható út lenne. A kutató a Nyugat-Balkán két jelentősebb gócpontjának nevezte Koszovót és a bosznia-hercegovinai Republika Srpskát (Szerb Köztársaságot).  


Valamennyire csökkent a feszültség az észak-koszovói Zvecanban, ahol az utóbbi napokban a szerbek békés tiltakozásokat tartanak, miután hétfőn erőszakos összecsapások voltak a koszovói rendőrség, a NATO parancsnoksága alatt működő békefenntartó erők (KFOR), valamint a szerb demonstrálók között. Harminc KFOR-katona és ötvenkét tüntető megsebesült. A tömegoszlatási feladatban több magyar békefenntartó katona is megsérült, heten közülük súlyosan. Utóbbiak állapota stabil.  

KFOR-katonák Észak-Koszovóban Fotó: Agerpres

A szerbek tiltakozása egy héttel ezelőtt kezdődött, amikor Zvecan, Leposavic és Zubin Potok újonnan megválasztott, albán nemzetiségű polgármesterei megpróbálták elfoglalni hivatalaikat. A helyi szerbek nem akarták beengedni az önkormányzati épületekbe az új polgármestereket, mert nem értenek egyet azzal, hogy a többségében szerbek lakta településeket albánok vezessék, olyan emberek, akiket nem ők választottak meg. Vjosa Osmani koszovói elnök csütörtökön bejelentette: hajlandó új helyhatósági választásokat tartani az ország zavargások sújtotta északi részén.

Ármás Julianna, a budapesti Magyar Külügy Intézet kutatója a Maszol megkeresésére arra emlékeztetett, hogy a mostani konfliktus lényegében az elmúlt másfél év eseménysorozatának, az úgynevezett rendszámtábla-ügynek a része (a koszovói hatóságok azt akarják elérni, hogy a szerb etnikai kisebbség tagjai szereljék le a szerbek által kibocsátott rendszámtáblákat - a szerk megj). „Ugyan a szerb és koszovói vezetés novemberben egy kompromisszumos megoldással pontot szeretett volna tenni tett annak a kérdésnek a végére, azt az észak-koszovói szerb közösség nem fogadta el. Az észak-koszovói, szerb többségű járások közigazgatási szerveiből - és a pristinai államigazgatásból is - kivonultak a szerbek, így új önkormányzati választásokat kellett kiírni. Ezt tavaly év végén nemzetközi nyomásra elhalasztották, azonban a közelmúltban mégis megtartották, ám a szerbek bojkottja mellett. Ugyan a választások demokratikus keretek között zajlottak – melyet a nemzetközi közösség el is ismert – a részvételi arány öt százalék alatt maradt mindenhol; a résztvevők pedig koszovói albán jelölteket választottak meg. Ők kívánták hivatalukat elfoglalni, melyet azonban a koszovói szerbek már nem engedtek” - vázolta a helyzetet a szakértő. 

Ármás Julianna, a Magyar Külügyi Intézet kutatója Forrás: kki.hu

A kutató szerint egyfajta fricskáról vagy erőfitoktatásról lehet beszélni a pristinai vezetés részéről, mivel az Egyesült Államok – mint Koszovó fő nagyhatalmi támogatója – hathatós kérésére sem változtatták meg a tervet a polgármesterek hivatalfelvételéről, illetve ezt a Alekszandar Vucsics belgrádi nagygyűlésének napjára időzítették, ahol számos észak-koszovói szerb is jelen volt. „Washington erre elítélő reakciókat is adott, és a Defender 2023 NATO-gyakorlatból is kizárták Koszovót. Figyelembe véve az elmúlt másfél év határblokád-sorozatát, nem volt meglepő a szerb reakció. Annak erőszakba torkollása már kérdéseket vet fel, de elképzelhető, hogy a KFOR-katonák támadása (akik egyaránt védik a koszovói szerbeket és albánokat) nem volt a terv része. Látni kell, hogy Belgrád és Pristina között egyfajta macska-egér játék zajlik, amely nem ma kezdődött, mindkét fél azt kívánja bebizonyítani a másikról, hogy nem képes kompromisszumra, az álláspontok közelítésére” - hangsúlyozta Ármás Julianna. 

Moszkva esetleges konfliktusbeli szerepvállalásával kapcsolatban a szakértő azt mondta, Oroszország, a térség, de kiváltképp Szerbia stratégiai partnere gyakran a találgatás részét képezi, a Balkánon jelenlévő, és azt - részben - befolyási övezetének tekintő nagyhatalom. Hozzátette: Oroszországnak jelen körülmények között az kedvező, ha meg tudja osztani a nemzetközi közösség figyelmét az Ukrajna-fókuszról.

Békefenntartók a koszovói-szerb határnál Fotó: Agerpres

A szerbek lakta koszovói régió ügyének középtávú rendezését firtató kérdésünkre, a kutató a szerb többségű önkormányzatok valamilyen szintű autonómiájának a garantálását említette.  „Időről-időre felmerül a területcsere ötlete a szerbiai Presevo-völggyel. Ez azonban nem reális,  nem élvez nemzetközi támogatást, de gyakorlati szempontból sem kivitelezhető. A Presevo-völgyben nem beszélhetünk olyan egybefüggő etnikai tömbről, mint Észak-Koszovóban, és azt is sokszor elfelejtjük, hogy nem csak Koszovó északi részén vannak szerb többségű járások. Továbbá fontos szállítási útvonal vezet itt. De például Észak-Koszovóban található a Gazivoda víztározó, amely biztosítja a koszovói vízellátást és a szintén északon lévő koszovói erőmű hűtését” - mondta Ármás Julianna.

A szakértő úgy látja, a szerb többségű járások önkormányzatisága már csak azért is valószínűsíthető és járható út lenne, mert az Egyesült Államok és az Európai Unió egyaránt következetesen, évek óta ezt várja el Koszovótól, Pristina viszont próbál kihátrálni, félve egy, a bosznia-hercegovinai Republika Srpskához (RS) hasonló entitás létrejöttétől, mely előbb-utóbb kiszakadna Koszovóból és csatlakozna Szerbiához.

Fennáll-e a veszélye annak, hogy a koszovói események máshol is kiélezhetik a helyzetet a Balkánon, például Boszniában? - kérdeztük Ármás Juliannától. Mint mondta, Koszovó és talán a bosznia-hercegovinai Republika Srpska a Nyugat-Balkán két jelentősebb gócpontja.  „Időnként a diskurzus részét képezik az RS szecessziós törekvései, amely mondjuk, egy területcsere esetén már valós félelem lenne, hiszen az egyfajta dominóhatást indítana el a Balkánon, ahol az etnikai- és országhatárok döntően nem esnek egybe. Jelen konfliktus azonban más természetű, s míg a szerbiai vezetés tud megfelelő politikai tőkét kovácsolni a Koszovó-kérdéssel, addig az RS függetlenedése és Szerbiához való közeledése Belgrádnak sem érdeke, azt nem bátorítja” - mondta a kutató.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

 

Kapcsolódók

Kimaradt?