Ukrajna robotsereg kiépítésén dolgozik, közölte az Associated Press, miután pár nappal korábban más nyugati kiadványok is arról írtak, hogy Ukrajna a mesterséges intelligencia hadászati alkalmazásának kísérleti terepe. Valamennyi hírforrás kiemelte, hogy az ukránok a számukra kedvezőtlen „háborús mateket” kompenzálhatják a fejlesztésekkel.

Két hónappal az új mozgósítási törvény hatályba lépése után Ukrajna továbbra is küzd az emberi erőforrás szűkösségével. Volodimir Zelenszkij elnök a minap arról beszélt, hogy bár minden a tervek szerint halad, nincs elég kiképzőbázis. A problémákat tetézi a nemzetközi segítségnyújtás akadozása, éppen ezért Ukrajna megpróbál a katonai robotok fejlesztése révén stratégiai előnyt kovácsolni Oroszországgal szemben. Az Associated Press szerint országszerte több száz titkos laboratórium dolgozik egy olyan robothadsereg létrehozásán, amely szükség szerint kihozza a sebesült katonákat és civileket a frontvonalról, illetve semlegesíti az orosz harcosokat.

Az amerikai hírügynökség munkatársai ellátogattak a mintegy 250, „tipikusan vidéki autójavító műhelynek tűnő” védelmi startup egyikéhez. Andrij Denyiszenko, az UkrPrototyp igazgatója bemutatta nekik a löveg nélküli, kisebb tankot idéző Odüsszeia nevű robotot, amely nagyjából 35 ezer dolláros költséggel, akár négy nap alatt összerakható. Sörhűtő méretű akkumulátorával a 800 kilós drón 30 kilométert tud megtenni egyetlen töltéssel. A hernyótalpas Odüsszeia sérültek kimentésére és utánpótlás célba juttatására készült, de szerelhető rá távvezérelt nehézgéppuska vagy aknamentesítésre használt löveg is.

Denyiszenko hangsúlyozta, hogy az általuk fejlesztett robotok előállítási költsége egytizede a hasonló, külföldről behozható gépek árának. „Hatalmas országgal harcolunk, amelynek nincsenek erőforrásbeli korlátai. Tudjuk, hogy nem áldozhatunk fel túl sok emberi életet” – mondta hozzátéve, hogy „a háború puszta matek”.

Az ukrán hadsereg több tucatnyi új, pilóta nélküli járművet tesztel. Ezeket olyan startupok állítják elő, amelyeknek gyártási módszerei távol állnak a nyugati védelmi óriásoknál alkalmazott standardoktól, de mentesek az ottani kötöttségektől is. Az ukrán mérnökök védelmi magazinok cikkeiből vagy online videókból inspirálódnak, és a kereskedelemben kapható, azaz olcsó alkatrészeket – kamerákat, szenzorokat – használnak. A fejlesztéseknek tulajdonított fontosságot jelzi, hogy – a gyalogság, légierő és a haditengerészet mellett – májusban hivatalosan létrejött az ukrán hadsereg negyedik fegyverneme: a Pilóta Nélküli Rendszerek Erői.

Az Associated Press előtt a New York Times és a Bloomberg írt arról, hogy Ukrajna a mesterséges intelligencia (AI) hadászati alkalmazásának kísérleti terepe. A bemutatott Vyriy Drone nevű számítástechnikai vállalat azért kezdett autonóm drónok fejlesztésébe, hogy kivédje az oroszok által, jó eredményekkel alkalmazott elektronikus hadviselést (EW). Egy 2023. augusztusi londoni elemzés szerint az ukránok havonta mintegy ötezer drónt veszítettek el az EW-k miatt.

A hagyományos drónoktól eltérően az autonóm eszközök beazonosítják a célpontokat, és célra tartanak akkor is, ha az ellenségnek sikerül blokkolni a kezelő és a gép közötti összeköttetést. A Vyriy Drone-nál folyamatban van a következő lépés megtétele az egymással kommunikáló, rajokban támadó robotok felé.

A gyilkológépek alkalmazása teljesen mellőzi az etikai aggályokat, amelyek a mesterséges intelligencia polgári alkalmazásával kapcsolatban is felmerülnek. Sokan vitatják, hogy bármilyen fejlett is legyen a technológia, rá lehet-e bízni döntéseket olyan esetekben, amikor emberéletek forognak kockán. Hivatalosan az ukránok által használt autonóm fegyverek is legfeljebb a cél kiválasztásáig önállóak, a „ravaszt” minden esetben ember húzza meg. A New York Times ugyanakkor harctéri videók és ukrán tisztségviselők nyilatkozatainak elemzése alapján ennek az ellenkezőjéről győződött meg.

Emberi jogvédő csoportok, köztük a Human Rights Watch kérik a külső, emberi behatás nélküli fegyverrendszerek tiltását, a bennük rejlő veszélyek miatt. Ukrajnában az ilyen aggodalmak másodlagosak a betolakodó elleni küzdelemhez képest, írja a New York Times idézve Mihajlo Fedorov miniszterelnök-helyettest, aki a digitális átalakulásért felelős miniszter is egyben. „Maximális automatizálásra van szükségünk” – jelentette ki Fedorov hozzátéve, hogy „ezek a technológiák alapvetőek a győzelmünkhöz”. Az amerikai lapnak nyilatkozó Stuart Russell, a Kaliforniai Egyetem AI-szakértője szerint ezzel „Ukrajna brutálisan világossá tette a logikát, hogy miért előnyösek az autonóm fegyvereknek”. A veszélyekkel azonban nem számolnak. Egy elszabadult „Terminátor” könnyen legyilkolhat ukránokat is. Hosszabb távon pedig a mostani kísérletezések azt eredményezhetik, hogy a világpiacon könnyen beszerezhetővé válnak olcsó és méretezhető tömegpusztító fegyverek, figyelmeztetett Russell.

A New York Times idéz név nélkül nyilatkozó amerikai hivatalosságokat is, akik „aggódnak”, hogy az új képességeket rövidesen terrortámadásokra is felhasználhatják. A lap emlékeztet: korábban az ENSZ is szorgalmazta az autonóm fegyverek használatának korlátozását, mert attól tartanak, hogy új globális fegyverkezést indíthatnak el, amely irányíthatatlanná válhat.