Az izraeli lakosságra az eddiginél is nagyobb terhet ró az Irán elleni háború, mégis kevesen vitatják a támadás időszerűségét, és a közvélemény nagy része egyelőre egy emberként kiáll a politikai-katonai vezetés mellett – nyilatkozta a Maszolnak adott interjúban a Tel-avivban élő kultúrdiplomata, Salamon Márton László. A Román Kulturális Intézet igazgatója ugyanakkor úgy látja, hosszabb távon az izraeli miniszterelnök számára „a kitartás próbája lehet” a konfliktus. Közben Benjámin Netanjahu nem titkolt célja megrengetni a teheráni rezsimet.

Lassan egy hete tart az Izrael és Irán közötti fegyveres konfliktus, amelyet péntek hajnalban azzal a céllal indított el Benjámin Netanjahu kormánya, hogy elvágja Irán útját az atomfegyver felé. A nukleáris létesítmények elleni csapásokkal párhuzamosan a zsidó állam légiereje kiiktatta az Iráni Forradalmi Gárda és az iráni hírszerzés vezetőségét. Ugyanakkor Izraelben a teheráni válaszcsapások több ember halálát okozták, és több százra tehető a sebesültek száma – vagyis nagyobb terhet rónak az izraeli lakosságra, mint a palesztin Hamásszal vagy az Iránnal szintén szövetséges libanoni Hezbollahhal zajló konfliktus.

„Ezek a mostani becsapódások sokkal jobban megrengetik nemcsak az épületeket, hanem az izraeliek önbizalmát is, azt mondhatnám, hiszen megdönteni látszanak az izraeli légvédelem sérthetetlenségének a mítoszát. Elég gyakoriak a híres Vaskupolán átcsúszó iráni lövedékek, és sajnos relatíve sok a halálos áldozat és a sebesült, miközben elég sok embernek kellett ideglenes lakóhelyre költöznie, mert megrongálódott az otthona” – vázolta a helyzetet a Román Kulturális Intézet tel-avivi igazgatója. Salamon Márton László szerint amúgy úgy tűnik, hogy az izraeli légvédelmi rendszer hatásfoka „valóban 97 százalékos”, de a Vaskupola által nem semlegesített rakéták általában sűrűn lakott területen csapódnak be, hiszen „végül is csaknem egész Izrael egybefüggő város”.

Becsapódás esetén védelmet nyújthat a biztonsági szoba, ahol a légiriadó idején meghúzzák magukat az emberek. Salamon kiemelte: az elmúlt néhány nap tapasztalata az, hogy ezek a vasbetonból készült kapszulák túlélik a ballisztikus rakéták robbanását is, de sajnos a lakások nagyobb része nem rendelkezik ilyen biztonsági szobával. „Az eddigi halálos áldozatok állítólag mindannyian a biztonsági szobán kívül tartózkodtak, amikor becsapódott a rakéta. Persze van nagyon sok nyilvános óvóhely, ahova akár az utcáról is be lehet szaladni, de az éjszaka közepén nem könnyű kihívás pár perc alatt odaérni. Ezért van az, hogy az utóbbi időben megugrott a biztonsági szobával rendelkező lakások iránti igény, illetve felment az ilyen ingatlanoknak az ára meg a bérleti díja” – magyarázta a Tel-avivban élő kultúrdiplomata. Hozzátette: a kormány minden jel szerint felkészült az áldozatok magas számára. Erre utal, hogy még a 2023. október 7-e utáni időszakhoz képest is példátlan intézkedéseket léptettek érvénybe. Például a kórházakból hazaküldték az ott tartózkodást nem feltétlenül igénylő betegeket, és elhalasztották a nem sürgős orvosi beavatkozásokat, felszabadítva ezzel kórházi ágyakat és személyzetet.

Mindezek ellenére, mint általában Izrael háborúinak során, a közvélemény összezár és támogatja a kormány a politikai-katonai vezetés döntéseit, emelte ki Salamon. A politikai ellenzék sem bírálja a Netanjahu-kormányt, nem vonja kétségbe az Irán elleni támadás indoklását, illetve nem vitatja az időszerűségét. Ez azért is rendkívüli az igazgató szerint, mert amúgy a belpolitikai helyzet koránt sem rózsás Izraelben. A jelenlegi Netanjahu-kormány – amelyet a szélsőjobb támogatásával sikerült összeeszkábálni még 2022-ben – nem áll feltétlenül stabil lábakon, a közmegítélése nagyon negatív, így okkal merülhet fel, hogy kapóra jött neki az Irán elleni konfliktus. „Ilyen spekulációkat azonban csak egy-egy publicista forgalmaz meg, akit általában azonnal szélsőbalosként bélyegeznek meg” – mutatott rá. Hozzáfűzte: a közvélekedés általánosságban egyelőre pozitív, de hosszabb távon az várható, hogy a bizalom elkezd szétforgácsolódni. Ezt láttuk október 7-e után is, amikor néhány hónapig mindenki egy emberként támogatta a gázai hadműveleteket, aztán fokozatosan kiderült, hogy a kormány stratégiája nem vezet eredményre. Ugyanez történhet most is, ha a háború elhúzódik.

Salamon szerint végül is mindkét ország vezetése számára „ez a kitartás próbája”. Kiderül, hogy meddig bírja az iráni rezsim a külső és a belső nyomást, Izraelben pedig meddig támogatja a közvélemény ezt a hadműveletet a többi mellett. Gázában zajlik ugyanis a Hamász elleni katonai akció, északon pedig az izraeli hadsereg csak tűzszünetet kötött. Nem vonult ki teljesen Dél-Libanonból, ahol az Iránnal szövetséges Hezbollah csak a megfelelő pillanatra vár, hogy újra hallassa a hangját.

Kapcsolódó

Mi történik a Közel-Keleten? – Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértőt kérdeztük

Robert C. Castel biztonságpolitikai szakértő az izraeli-iráni konfliktusról a háború negyedik napján nyilatkozott.  

háború Izrael izraeli hadsereg Irán

A Netanjahu-kormány azzal indokolta az Irán elleni támadást, hogy a perzsa állam nukleáris programja egzisztenciális fenyegetést jelent Izraelre. Ugyanakkor megjelentek olyan információk, hogy az iráni atomprogram semlegesítését nem lehet kizárólag légi csapásokkal elérni – legalábbis nem az izraeli hadsereg rendelkezésére álló fegyverekkel. Vasárnapi nyilatkozatában Netanjahu már utalt arra, hogy az egyre kiterjedtebb – az olajipari és más fontos gazdasági létesítmények elleni – légi csapások célja megingatni az amúgy is gyengélkedő iráni gazdaságot, siettetve ezzel a teheráni rezsim bukását. „Nyilván az lenne az ideális forgatókönyv, hogy egy újabb felkelés útján megbukjon Iránban az iszlám forradalom révén hatalomra jutott rezsim” – mondta Salamon Márton László emlékeztetve, hogy Irán és Izrael nem voltak mindig ősellenségek. 1979 előtt mindenféle téren szoros kapcsolat volt a két ország között – nem véletlenül, hiszen a keleti zsidóság Iránból is származik. Az iszlám forradalom után az ajatollahok kikiáltották Izraelt – az Egyesült Államokkal együtt – Irán ősellenségének. „Azért az izraeliek még most is nosztalgiával idézik fel a régi időket, nagyon sokan ápolják most is a perzsa, fárszi hagyományokat, és reménykednek abban, hogy ha megbukna a teheráni rezsim, ismét felmelegíthetik a kapcsolatokat” – magyarázta. Hozzátette, a fent leírt kapcsolatrendszer magyarázza a kívülállók számára kevésbé nyilvánvaló tényt, hogy Izrael a mai napig meglehetősen könnyedén toboroz kémeket Iránban, illetve a mostani támadások előtt dróntelepeket tudott létesített iráni területen, rakétakilövő állások és egyéb célpontok közvetlen közelében.