A londoni kormánynak hirtelen eszébe jutott, hogy adósa maradt az íreknek. Az ír nyelvet az angollal egyenrangúvá nyilvánító törvény előterjesztését üdvözölte az elszakadáspárti Sinn Féin – amely fennállása óta először megnyerte az észak-ír választásokat –, de vezetője egyúttal közölte, hogy Londonnak készülnie kell az ír egyesülésre, még „az évtized vége előtt”.

A brit parlament elé került szerdán az a törvény, amely az ír nyelvet az angollal egyenrangú hivatalos nyelvként ismerné el Észak-Írországban. A híradások nem felejtik el megemlíteni, hogy szombaton Belfastban „egy generáció óta nem látott” tüntetésen követelték az írek a nyelvi jogaik azonnali biztosítását. A „történelmi tömegdemonstráció” kevesebb mint 20 ezer embert mozgatott meg, így sejthető, hogy a londoni bejelentés mással is összefügg. Ez pedig nem más, mint az elszakadáspárti – ír szemszögből: egyesüléspárti – Sinn Féin választási győzelme, először az Ír-sziget 1921-es felosztása óta.

Adh mór to everyone going to Belfast today for An Lá Dearg!
#AchtAnois pic.twitter.com/8Z88pDVZHO

— Brends (@BrendsSurMer) May 21, 2022

Hivatalos regionális nyelv

A brit kormány először a 2006-os St. Andrews-i Megállapodásban vállalta az ír nyelvtörvény elfogadását, és azt, hogy „együttműködik a leendő végrehajtó hatalommal az ír nyelv fejlődésének előmozdítása és védelme érdekében”. Csakhogy a Demokratikus Unionista Párt (DUP) – éppen az egyezmény által létrehozott hatalommegosztási mechanizmust kihasználva – blokkolta a jogszabályt. Másfél évtizeddel később, 2020 januárjában az érintett pártok és a kormányok ismételten ígéretet tettek arra, hogy végrehajtják az ír nyelvtörvényre vonatkozó vállalásukat, mégpedig 100 napon belül. Nem történt meg.

Tavaly Brandon Lewis, az Egyesült Királyság Észak-Írországért felelős minisztere szeptemberig adott haladékot az északír parlamentnek (Stormont) a szabályozások hatályba léptetésére, és kilátásba helyezte, hogy ellenkező esetben a londoni kormány októberben keresztülviszi a Westminsteren a jogszabályokat. Ez a határidő is lejárt – emlékeztet a Belfastmedia.

Milyen változásokat hozna az új törvény?

Az ír nyelvtörvény (Acht Gaeilge) gyakorlatilag az angollal egyenrangú regionális nyelvként ismerné el az ír nyelvet, rendelkezne egy nyelvi biztos (An Comisinéir Teanga) kinevezéséről, hatályon kívül helyezné az ír nyelv használatát a bíróságokon akadályozó drákói törvényeket, illetve biztosítaná, hogy az emberek ír nyelven is hozzáférhessenek a közszolgáltatásokhoz.

A Sinn Féin üdvözölte a kormány döntését. Michelle O’Neill, a párt elsőminiszter- (gyakorlatilag miniszterelnök-) jelöltje felkérte a londoni képviselőket, hogy haladéktalanul, még a nyári szünet előtt vitassák meg a törvényt. Egyúttal jó hírnek nevezte, hogy 4 millió font támogatást utalnak ki az ír nyelvű közösségek és projektek támogatására és fejlesztésére, valamint munkahelyek teremtésére.

Másfelől az ír nyelv népszerűsítésére több mint egy évszázada alakult kulturális szervezet, a Conradh na Gaeilge kifogásolta, hogy a kormány tervezete nem teljesíti maradéktalanul a St. Andrews-i Megállapodásban tett kötelezettségvállalásokat, „különösen, ha a walesi modellel összevetve vizsgáljuk”. Mindazonáltal úgy értékelték, hogy „történelmi előrelépés” a nyelvi jogokért folytatott harcban, és „jelentős állomás” az ír nyelv egyenlősége felé vezető úton.

Egy igazán idegen nyelv

Pikáns részlet, hogy az ír nyelv használata még a független Ír Köztársaságban sem általános. A dublini kormány hét ír nyelvű régiót (megyét vagy megyének egy részét) és hat szigetet tart nyilván, ezek összlakossága nem éri el a százezret a 2016-os népszámlálási adatok szerint.

Létezik egy kormányhivatal (Údarás na Gaeltachta), amelynek célja biztosítani, hogy az ír nyelvű területeken (An Gaeltacht) az ír megmarad a közösségi érintkezés fő eszközének a következő generációk számára is. Ezt vállalkozásfejlesztési és munkahelyteremtő kezdeményezések széles körének finanszírozásával, valamint nyelvi, kulturális és közösségi tevékenységek támogatásával próbálják elérni.

Léteznek kezdeményezések a közel négy évszázados angol uralom hatására „elangolosodott” népesség „visszaíresítésére” is. A kormány azt szeretné, ha az ír nyelvet napi szinten használók száma két évtizeden belül 250 ezerre nőne a jelenlegi 83 ezerről. A siker egyelőre felemás. A „városi ír” beszélői nehezen értenek szót a hagyományos régiók lakóival, az utóbbiak pedig fülsértőnek vagy nehezen érthetőnek találják az RTÉ közszolgálati rádió adásait. Alkalomadtán a két csoport tagjai inkább angolra váltanak.

Közel az újraegyesülés?

A londoni kormány azután döntött úgy, hogy teljesíti a több alkalommal „elfelejtett” kötelezettségvállalását az ír nyelvtörvénnyel kapcsolatban, hogy két hete történelmi győzelmet aratott az északír választásokon a Sinn Féin. A brit fennhatóság ellen, illetve az Ír-sziget újraegyesítéséért küzdő katolikus párt először szerezte meg a legtöbb képviselői mandátumot a sziget egy évszázada történt felosztása óta.

A belfasti kormánynak először lehet katolikus vezetője a Sinn Féin alelnöke és észak-írországi vezetője, Michelle O'Neill személyében. A kabinet megalakulásához azonban az 1998-as nagypénteki békeszerződés értelmében a Stormont (az északír Nemzetgyűlés székhelye) második legnagyobb frakcióját adó pártnak ki kell jelölnie a miniszterelnök-helyettest, amire a protestáns UDP nem hajlandó addig, amíg meg nem oldódik a Brexit-megállapodáshoz csatolt észak-írországi jegyzőkönyv ügye.

A Sinn Féin elnöke, Mary Lou McDonald szerint a londoni kormány fölöslegesen hitegeti az unionistákat – elsősorban a protokoll egyoldalú módosításával fenyegető nyilatkozatokkal –, és Boris Johnson brit miniszterelnöknek egyértelművé kellene tennie, hogy a jegyzőkönyvet „finomítják, de itt marad”. McDonald a brit külügyminiszter, Liz Truss múlt keddi bejelentésére utalt, amelyben új törvényt helyezett kilátásba az áruk mozgásának egyoldalú megkönnyítésére, arra az esetre, ha kudarcba fulladnak a Brüsszellel folytatott tárgyalások.

A Sinn Féin elnöke a Reutersnek nyilatkozva „megdöbbentőnek” nevezte Truss felvetését, amely szerinte „a brit kormány rosszhiszemű, rossz szándékú megközelítésének megismétlése”. Hangsúlyozta, hogy London lépései az EU-s tagság megszűnéséről rendezett 2016-os népszavazás óta – amelyet Észak-Írországban a többség ellenzett – gyengítette az Egyesült Királyság tekintélyét, és felerősítette az ír egység melletti érveket.

'How long before we have a united Ireland?' - @richardm56

Leader of Sinn Féin @MaryLouMcDonald tells Richard and @susannareid100 that she believes there will be 'referendums on unity in this decade.'

She adds that we need to look at this as a 'democratic opportunity.' pic.twitter.com/qikATyhgw5

— Good Morning Britain (@GMB) May 24, 2022

A katolikus párt vezetője kedden, a brit ITV népszerű reggeli műsorában annak a meggyőződésének is hangot adott, hogy az ír egyesülésről „az évtized vége előtt” referendumot írnak ki. Figyelmeztette a londoni vezetőket, hogy „a változásra” már most készülni kell. „Ne felejtsük el, hogy amikor az észak-ír államot több mint egy évszázaddal ezelőtt létrehozták, szándékosan úgy alakították ki, hogy örökké unionista többséggel rendelkezzen. És ez mára megszűnt” – érvelt McDonald.

Kiemelte azt is, hogy egy személyben ő az Ír Köztársaság legnagyobb ellenzéki pártjának a vezetője is – azé a párté, amely a felmérések szerint messze a legnagyobb népszerűségnek örvend a szigetországban.