Helyhatósági és helyi parlamenti választásokat tartanak csütörtökön az Egyesült Királyságban.

Ez lesz a legnagyobb politikai erőpróba az országban a 2019-es országos parlamenti választás óta, amelyen a Boris Johnson miniszterelnök vezette Konzervatív Párt negyven éve nem mért arányú győzelmet aratott és 80 fős alsóházi többséggel alakíthatott új kormányt.

A csütörtöki helyi választások két, legnagyobb figyelemmel kísért tétje az, hogy a konzervatívok Angliában hogyan teljesítenek, illetve  hogy a legnagyobb britellenes észak-írországi katolikus párt, a Sinn Féin az előzetes felméréseknek megfelelően - az ír sziget egy évszázaddal ezelőtti megosztása óta először - többségbe kerül-e a belfasti parlamentben.

Johnson és a Konzervatív Párt népszerűségét alaposan kikezdte a közkeletűen partygate-nek nevezett botrány. Ennek előzményeként az év elején kiderült, hogy a kormányfő hivatalában a koronavírus-járvány megfékezésére korábban elrendelt szigorú korlátozások idején több kerti partit, társasági összejövetelt is tartottak Johnson részvételével. A Scotland Yard e partik miatt áprilisban pénzbírságot rótt ki Boris Johnsonra és feleségére, Carrie Johnsonra, valamint Rishi Sunak pénzügyminiszterre. Johnson a modern brit politikatörténetben az első olyan, hivatalban lévő brit miniszterelnök, akit törvénysértés miatt hatósági szankcióval sújtottak.

Az ellenzék a botrány kipattanása óta folyamatosan Johnson lemondását követeli, de médiaértesülések szerint az alsóházi konzervatív frakció tagjai közül is egyre többen szeretnének bizalmi szavazást a miniszterelnök ellen. A Konzervatív Párt szabályzata szerint a frakciótagság legalább 15 százalékának - a jelenlegi létszám alapján 54 képviselőnek - kell kezdeményeznie a miniszterelnökkel szembeni bizalmi szavazást ahhoz, hogy a tory frakció illetékes bizottsága elrendelje a voksolást. A folyamat azonban titkos, és hivatalosan csak akkor derül ki, hogy a kezdeményezés sikerrel járt-e - illetve az, hogy egyáltalán volt-e ilyen kezdeményezés -, ha összegyűlik a szavazás elrendeléséhez minimálisan szükséges számú levél. Nem cáfolt értesülések szerint azonban az eddig összegyűlt levelek száma nem jár messze az előírt minimumtól, és számos tory frakciótag a párt csütörtöki választási szereplésétől teszi függővé, hogy csatlakozik-e a bizalmi szavazást kezdeményező konzervatív képviselőkhöz.

Angliában 146 tanács - köztük a 32 londoni kerület - több, mint négyezer képviselői helyéért versengenek a jelöltek a csütörtöki választáson.

Kormányra kerül Észak-Írországban a Sinn Féin?

A másik, különösen szoros figyelemmel kísért választást Észak-Írországban tartják, ahol a belfasti parlamentet (Stormont) választják újra. A felmérések hónapok óta következetesen azt valószínűsítik, hogy az ír sziget egy évszázaddal ezelőtti megosztása óta most először az újraegyesítésért küzdő katolikus Sinn Féin párté lehet a legnagyobb létszámú frakció az új Stormontban. Ez azt is jelenti, hogy a felekezetközi hatalommegosztáson alapuló belfasti kormánynak első ízben lenne katolikus vezetője Michelle O'Neill, a Sinn Féin észak-írországi tagozatának vezetője, a párt alelnöke személyében.

A Sinn Féin, amely a britpárti protestáns mozgalom legnagyobb erejével, a Demokratikus Unionista Párttal (DUP) koalícióban kormányozza Észak-Írországot, máris jelezte - és ez választási programjában is szerepel -, hogy a csütörtöki választás után napirendre kell venni az ír sziget egyesüléséről szóló népszavazást. Az észak-írországi rendezésről kötött, 1998-as nagypénteki megállapodás lehetővé teszi ilyen referendum kiírását, ha a közvélemény-kutatásokból nyilvánvalóvá válik, hogy az észak-írországi lakosság többsége az ír sziget egyesítését pártolja.

Észak-Írország nem része az Anglia, Skócia és Wales uniójából álló Nagy-Britanniának, de vele együtt alkotja az Egyesült Királyságot a brit korona fennhatósága alatt.