A németek ezentúl a GDP 2 százalékát fordítják a haderő fejlesztésére, évi 20 milliárd euróval többet, mint mostanáig. Putyinék a GDP 4,3 százalékát költik a hadseregre. A háború lökést adhat a közös európai haderő létrehozásához is.

Függetlenül az Ukrajnában dúló háború kimenetelétől, az orosz invázió utáni Európa más lesz, mint a korábbi. Ennek a változásnak a beharangozója Olaf Scholz kancellár azon bejelentése volt, hogy Németország a jelenlegi 1,4 százalékról a GDP (bruttó hazai termék) 2 százalékára emeli katonai kiadásait. A bejelentés súlya abból fakad, hogy Németország Európa messze legnagyobb gazdasága, s ezért a GDP 0,6 százaléka bődületesen nagy összeget, hozzávetőleg évi 20 milliárd eurót jelent.

„Megítélésem szerint Olaf Scholz német kancellár bejelentése, miszerint a 2022-es német költségvetésben 100 milliárd euro elkülönítésére kerül sor hadsereg és haditechnika fejlesztése céljából, s hogy a jövőre nézve Németország is a GDP 2%-át fordítja hadászatra, ezáltal teljesítve a NATO-tagsággal járó vállalásokat, valamint hogy a hadiipar fejlesztése is prioritást fog élvezni a következő évek stratégiáiban, alapvetően változtatja meg az európai biztonságról szóló paradigmát. Erről az új helyzetről beszélt a német kancellár akkor, amikor a Bundestagban azt nyilatkozta, hogy egyértelművé vált, hogy a német és az európai szabadság és demokrácia védelme érdekében Németországnak sokkal többet kell költenie a biztonságra. De ugyanezt üzente a német külügyminiszter is, Annalena Baerbock, aki kimondta, hogy ezzel a lépéssel Németország felhagy a külpolitikáját és biztonságpolitikáját jellemző visszafogottsággal” – nyilatkozta a Maszolnak Szenkovics Dezső, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem kolozsvári karának dékánja.

A többek között geopolitikát oktató egyetemi adjunktus elmondása szerint nagyon beszédes, ha a Németország által 2020-ban és 2022-ben haderőfejlesztésre fordított kiadásokat hasonlítjuk össze. A Stockholm International Peace Research Institute (SIPRI) adatai szerint Németoroszág 2020-ban megközelítőleg 48 milliárd eurót (52,8 milliárd dollár) költött erre a célra, amivel a világranglista 7. helyét foglalta el.

„A most megjelölt célösszegek azonban Németországot a haderőfejlesztés tekintetében a világranglista harmadik-negyedik helyére emelik, olyan országokat előzve meg, mint Oroszország, India, Egyesült Királyság vagy Szaúd-Arábia” – mondja Szenkovics Dezső.

Német-francia tandem

A SIPRI adatai szerint a hadi kiadások tekintetében egyetlen országot sem lehet egy napon emlegetni az USA-val, mely 778 milliárd dollárt költött ilyen célra 2020-ban. Oroszország, a GDP 4,3 százalékának megfelelő 61,7 milliárd dollárral a negyedik volt, lemaradva Kína és India mögött, melyek hadseregei 252, illetve 72,9 milliárd dollárból gazdálkodhattak. Az évi 20 milliárd eurós többlet azt jelenti, hogy abszolút összegben a német katonai kiadások jóval az oroszok fölé emelkednek, ami már középtávon is számottevően módosítani fogja az aktuális erőviszonyokat. Ezt a folyamatot nagyban erősítheti a közös európai haderő létrejötte, mely tervnek egyre nagyobb a támogatottsága.

„Ha ezt az új német biztonság- és védelempolitikai irányvonalat összevetjük az unió francia elnökségének egyik prioritásával, amely éppen az európai védelmi képességek önállóságának szükségességét fogalmazza meg, egyre inkább úgy tűnik, jelentős esély van arra, hogy – a NATO mellet, azt mintegy kiegészítve – egyre erősebben artikulálódjon a közös európai haderő szükségességét sürgető európai koalíció, amelynek élén egy francia-német tandem látszik körvonalazódni. Erre utal Emmanuel Macron francia államfő azon bejelentése is, hogy március 10-11 között Versailles-ba invitálja az EU állam- és kormányfőit, hogy folytatódhasson a párbeszéd az európai biztonság kérdésében” – hangsúlyozza a Sapientia oktatója.

Kapcsolódó

Borrell: Európának önálló védelemmel kell rendelkeznie biztonsága szavatolására

Ukrajna megtámadásával és Kijev bombázásával új korszak kezdődött.

orosz–ukrán háború Josep Borrell Európai Parlament

Oroszországnak az EU-val szembeni katonai fölénye részben jelenleg is utóbbi megosztottságának az eredménye. Minden hiteles internetes forrás egyetért abban, hogy a világ második legnagyobb hadserege az orosz, mely a tankok és a tüzérség terén mennyiségileg az amerikait is megelőzi, a légierő tekintetében azonban jóval le van tőle maradva. Az oroszoknak kb. 15 ezer tankjuk van, a légierejük pedig 3 500 gépet számlál, amiben a helikopterek is benne vannak. A németeknek jelenleg csak 408 tankkal és 663 repülőgéppel, illetve helikopterrel rendelkeznek, azonban nem a Bundeswehr a legnagyobb haderő az EU-ban. Lengyelországnak 1 000-nél több tankja, s 467 repülője/helikoptere van, Olaszországnak 586, illetve 760, Franciaországnak 423 és 1 262, Spanyolországnak pedig 327 és 533.

A fegyverexport terén az EU bőven megelőzi Oroszországot. A SIPRI adatai szerint a nemzetközi fegyverkereskedelemben Oroszország a második számú játékos évi 3,2 milliárd dollárral. Az EU legnagyobb exportőre Franciaország, 1,99 milliárd dollárral, azonban Németország és Spanyolország is fontos piaci szereplők 1,23, illetve 1,2 milliárd dolláros kivitellel. Ha beleszámoljuk Olaszország 0,8 és Hollandia 0,488 milliárdos exportját, akkor már jóval 5,5 milliárd dollár fölött járunk. Az első számú fegyverexportőr egyébként az USA, évi 9 milliárd dollárt meghaladó összeggel.