Ritkán látni olyan politikai és kulturális szakadékot Kelet-Európában, mint amit a Trump-család legújabb ingatlanbirodalma rajzol ki. Ami Kolozsváron a prémium kategóriás jövőt jelenti a szemétdomb szomszédságában, az Albániában a Sazan-sziget katonai múltjának és a védett lagúnáknak a kiárusítása. Utánajártunk, hogyan válhatott ugyanaz a üzleti modell az egyik országban büszkeséggé, a másikban pedig országos felkeléssé.

Kevés dolog jelzi jobban a globális tőke és a nagypolitika összefonódását, mint Donald Trump amerikai elnök több száz oldalas hivatalos vagyonnyilatkozata. A dokumentumból ugyanis kiderült az, amit sokan eddig csak helyi ingatlanpiaci pletykának hittek: a Trump Organization hivatalosan is megérkezik Erdélybe. A tervek ambiciózusak: Kolozsvár keleti részén, Szamosfalva mellett egy harmincemeletes, mintegy 140 méter magas felhőkarcoló – a leendő Trump Tower – nyújtózik majd a magasba, egy több mint félmilliárd dollár értékű, Transylvania Smart City névre keresztelt luxus-lakónegyed központjaként.

Bár a kincses város urbanisztikai bizottsága már megadta az elvi jóváhagyást az első szakaszra, a helyi közvélemény megosztott. A kritikusok azonnal rámutattak a projekt bizarr kontrasztjára: a csillogó luxusnegyedet közvetlenül a pataréti gettó és a városi szemétdombok szomszédságába tervezik.  Ám az erdélyi morajlás egyelőre eltörpül amellett a valóságos politikai földrengés mellett, amit Trump családja alig néhány száz kilométerrel délebbre, Albániában idézett elő.

Elszabadult a pokol a szomszédban

Országos tiltakozáshullámot és súlyos politikai válságot idézett elő Albániában az a több milliárd eurós adriai gigaberuházás, amely mögött Donald Trump amerikai elnök veje, Jared Kushner és lánya, Ivanka Trump befektetési cége, az Affinity Partners áll. Az amerikai elnöki család luxusprojektje az Adria egyik utolsó érintetlen tengerparti övezetét építené be, ám a helyiek ellenállása miatt a békésnek szánt építkezés mára valóságos csatatérré változott. 

A feszültség Zvërnec falu közelében, a Pishë Poro-Narta nevű védett partszakaszon hágott a tetőfokára, amikor a kivitelezők váratlanul szögesdróttal kerítették el a területet, és megkezdték a földmunkákat. A helyi lakosok és a környezetvédő aktivisták élőlánccal próbálták megállítani a buldózereket, ám a területet biztosító magánbiztonsági cég emberei brutális erőszakkal, paprikaspray-t használva csaptak le a tiltakozókra. Az incidensről készült felvételek futótűzként terjedtek el az interneten, és azonnali, országos méretű felháborodást váltottak ki.

Kapcsolódó

Trumpék szemet vetettek Kolozsvárra  

A Trump-befektetésről az utóbbi évek egyik legjelentősebb erdélyi magánberuházásaként számolt be a román sajtó.

befektetés Trump Tower Kolozsvár Eric Trump

A tengerparti összecsapás szikrája pillanatok alatt lángra lobbantotta a fővárost, Tiranát is, ahol tízezres tömegek vonultak utcára. Mivel a grandiózus szállodakomplexum és jachtkikötő közvetlenül a Vjosa-Narta vizes élőhelyeit fenyegeti, amely Európa egyik legjelentősebb vadflamingó-menedéke, a tüntetők ezt a madarat választották az ellenállás szimbólumává. A tiranai minisztériumok előtt demonstrálók ma már kartonból kivágott rózsaszín flamingókkal és madármaszkokkal követelik a projekt leállítását. Ez a látványos jelképrendszer adta a nevét a nemzetközi sajtóban is visszhangzó „flamingó forradalomnak”, amely mára a regnáló kormány ügyeivel szembeni általános társadalmi lázadássá nőtte ki magát.

A természetvédelmi aggályok mögött ugyanis súlyos jogi és átláthatósági visszásságok húzódnak. Az albán független korrupcióellenes ügyészség (SPAK) hivatalos nyomozást indított, mivel a kormány a gyanú szerint sietve módosította a védett területekre vonatkozó törvényeket, hogy engedélyezhesse az ötcsillagos luxusépítkezéseket a nemzeti parkokban. A botrányt tovább mélyítette, hogy a hatóságok zároltak egy 120 millió dollár feletti bankszámlát, amely egy floridai lakhelyű albán-amerikai állampolgárhoz köthető. 

A nyomozás adatai szerint az érintett férfi ellen nemzetközi kábítószer-kereskedelem és pénzmosás gyanúja miatt folyik eljárás, a zárolt hatalmas összeg pedig pont abból a telekeladásból származik, amellyel a projekt megvalósításához szükséges földterületek a beruházói körhöz kerültek. Bár az ügyészség jelezte, hogy a büntetőeljárás nem közvetlenül Kushner cégét, hanem a telkek tisztázatlan eredetét célozza, a bűnözői szálak és a kormányzati hátszél összefonódása felerősítette a korrupciót firtató hangokat.

Stratégiai pont az Adrián, ahova az olasz titkosszolgálat árnyéka vetül

A történetnek azonban van egy még kényesebb, geopolitikai dimenziója is, amely a projekt másik főszínhelyéhez, a Sazan-szigethez kapcsolódik. A lakatlan, sziklás szárazföld az Otrantói-szoros kapujában fekszik; aki ezt a pontot uralja, az ellenőrzi a teljes adriai tengeri forgalmat. Sazan történelmileg szorosan kötődik Olaszországhoz, amely a két világháború között megszállva tartotta és tengeri erőddé építette ki a szigetet, mielőtt a hidegháborúban az albán diktatúra szovjet segítséggel több ezer bunkerrel tűzdelte volna tele a területet.

Bár a kormány nemrég kivonta a szigetet a katonai vagyonból, hogy átadja az amerikai befektetőknek, diplomáciai körökben makacsul tartja magát a felvetés, hogy a tüntetések hirtelen eszkalációja mögött az olasz titkosszolgálat diszkrét jelenléte is felsejlik. A stratégiai elemzések szerint Róma nem nézi jó szemmel az Adria katonai kulcsának teljes privatizációját. Az olasz hírszerzésnek az lenne az érdeke, hogy Sazan megőrizze zárt, katonai-stratégiai jellegét, és e felvetések szerint a háttérből nyújtott informális támogatásuk is hozzájárulhat ahhoz, hogy a civil ellenállás ilyen rendíthetetlen maradt.

A nemzetközi nyomás és az Európai Unió figyelmeztetései ellenére – miszerint a környezetvédelmi normák feláldozása Albánia uniós csatlakozását kockáztatja – Edi Rama kormányfő mereven elzárkózik a projekt leállításától. A kabinet szerint a közel-keleti és amerikai tőkéből finanszírozott luxusturizmus az ország gazdasági felemelkedésének záloga. Mivel azonban a hatóságok és a befektetők zárt ajtók mögött, a nyilvánosság teljes kizárásával intézték az üzletet, az albán társadalom bizalma végleg megrendült, így a flamingós barikádokon egyelőre nem látszik a békülés jele.