A keddi texasi iskolai lövöldözés kísértetiesen hasonlít a Sandy Hook Általános Iskolában történt 2012-es vérengzéshez. Az akkori felindulás helyét időközben átvette a kétségbeesés. A politikai megosztottság ugyanis oda vezetett, hogy a tragédiák sorozata ellenére ma kevesebb a valós esély a fegyvertartás korlátozására, mint egy évtizeddel korábban volt.

Ismét fellángolt a vita az Egyesült Államokban a fegyvertartás korlátozásáról, miután május 24-én a 18 éves Salvador Ramos besétált a texasi Uvalde egyik tanintézetébe, és osztályról osztályra járva halomra lőtte a diákokat (szám szerint tizenkilencet) és tanárokat (utóbbiak közül kettőt). Sajtóhírek szerint az ámokfutó vasárnap, vagyis két nappal a vérengzés előtt és hat nappal a 18. születésnapját követően, tehát teljesen legálisan vásárolt két gépkarabélyt, 375 darab töltényt, és nagykapacitású tölténytárakat, amelyekkel aztán a borzalmas tettét elkövette.

A Robb Általános Iskolában történt lövöldözés kísértetiesen hasonlít az Egyesült Államokat tíz évvel korábban megrengető, 27 halálos áldozatot követelő iskolai vérengzéshez, nemcsak az elkövetés módját, hanem az előzményeket illetően is. A Sandy Hook-i ámokfutó az iskolai támadás előtt megölte egyedülálló édesanyját, ezúttal Salvador Ramos lelőtte az őt egyedül nevelő nagymamáját, aki kritikus állapotban van.

Kapcsolódó

Iskolai lövöldözés volt Texasban, legalább 19-en meghaltak

Legalább 18 diák és egy tanár is meghalt egy iskolai lövöldözés során a Texas állambeli Uvalde városában helyi idő szerint kedden 12 óra előtt – jelentette az amerikai sajtó a Texas állambeli közbiztonsági hivatal tájékoztatására hivatkozva.

fegyveres támadás iskolai lövöldözés Texas

A Sandy Hook Általános Iskolában történt vérengzést követően, nem egészen egy évtized alatt 900 lövöldözés volt amerikai iskolákban, 200 csak idén. Alig több mint egy hete a New York állambeli Buffalóban szintén egy tinédzser lövöldözött automata fegyverekkel egy élelmiszerboltban, tíz ember életét oltva ki.

Miközben egyesek úgy gondolják, hogy az újabb tragédia megnyithatja az utat a fegyvertartás korlátozása előtt, szemfülesebb megfigyelők kiszúrták, hogy a fegyverlobbyt kárhoztató Joe Biden elnök maga sem tűnt bizakodónak azt illetően, hogy valóban sikerül véget vetni a – mint fogalmazott – világszerte példátlan vérengzésnek. Bidennek keserű tapasztalatai vannak a fegyverlobbyval kapcsolatban. A Sandy Hook-i lövöldözés után alelnökként rá hárult a feladat, hogy keresztül vigye a kongresszuson a fegyvertartás érdemi szabályozását. Nem járt sikerrel. 2013-ban a szenátusban megbukott a törvényjavaslat, amely általános háttérellenőrzést vezetett volna be minden fegyvereladásra vonatkozóan.

A rendkívül befolyásos fegyverjogi csoport, a Nemzeti Lövész Egyesület (National Rifle Association, NRA) a legapróbb korlátozást is ellenzi az alkotmány 2. kiegészítésének szűk értelmezésére hivatkozva. Eszerint „mivel egy jól szervezett milícia szükséges a szabad állam biztonsága szempontjából, nem lehet a népnek a fegyverek birtoklásához és viseléséhez való jogát csorbítani”.

Becslések szerint az Egyesült Államokban 400 millió lőfegyvert tartanak civilek. Csak a koronavírus-világjárvány két évében 43 millió harci eszköz talált gazdára. 2020-ban több mint 45 ezer ember életét oltotta ki lőfegyver. A fiatalok körében a fegyveres támadásoknak több áldozata van, mint a közlekedési baleseteknek.

Az Uvalde-i lövöldözés kapcsán ismételten megfogalmazódott a Donald Trump volt elnök által is vallott nézet, miszerint kutyaharapást szőrével alapon az iskolai lövöldözéseket a tanárok felfegyverzésével lehet megelőzni. A Robb Általános Iskolában volt fegyveres őr, de ez nem állította meg a támadót.

Léteznek ésszerűnek kompromisszumos javaslatok is. Például az, hogy tiltsák meg a fegyvertartást a pszichés betegeknek, a fegyvervásárlásokról készüljön adatbázis, vagy tiltsák be a katonai típusú támadófegyverek és a nagykapacitású tárak birtoklását civileknek. Nem mellékes ugyanis a keddihez hasonló tragédiák kimenetelét illetően, hogy az elkövető egy egész osztályt képes kiirtani anélkül, hogy újratöltene, nem beszélve arról, hogy a 20-30 vagy annál is több töltény befogadására alkalmas tár előnyhöz juttatja a támadót a rendszerint csak kézifegyverrel rendelkező biztonsági őrökkel vagy rendőrökkel szemben.

A kongresszusban mindeddig süket fülekre tálalták a fentihez hasonló javaslatok. A változást szorgalmazó demokratáknak szükségük lenne néhány republikánus szenátor szavazatára is, mert hiába van többségük a felsőházban a 2020-as választások óta, a konzervatívok – a filibuster néven ismert obstrukciós technikának köszönhetően – megakadályozhatják az általuk szentnek tartott fegyverviselési jog korlátozását. (A filibuster lényege, hogy parttalan felszólalással húzzák az időt egy adott kérdésben. Kevesebb mint egy év alatt a konzervatívok öt alkalommal éltek a lehetőséggel.)

Szövetségi szintű szabályozás híján az államok vagy városok elfogadhatnak ugyan korlátozásokat az alkotmány keretein belül, viszont senki nem gátolja meg a „fegyverrajongókat”, hogy átruccanjanak bevásárolni egy lazább szabályozásokkal rendelkező államba. Ráadásul könnyen meglehet, hogy rövidesen eltűnnek az államok közötti különbségek. A legfelsőbb bíróság a közeljövőben dönt arról a New York-i törvényről, amely megszabja, hogy közterületen csak az viselhet fegyvert, aki legalább 21 éves, engedéllyel rendelkezik, büntetlen előéletű, „feddhetetlen erkölcsű”, és bizonyítottan szüksége van a fegyver viselésére – már azon túl, hogy úgy általában aggódik a személyes biztonságáért. A New York-i törvény több mint egy évszázada hatályban van, de most sokan attól tartanak, hogy a Donald Trump elnökségének utolsó évében megerősített 6–3-as konzervatív többség elmeszeli. Attól függően, hogy a bírák milyen széleskörű döntést hoznak, más hasonló állami törvényeket is megsemmisíthetnek, mutat rá elemzésében a Washington Post.

Paradox módon az elmúlt években – miközben a lőfegyverekkel elkövetett tömeggyilkosságok száma szaporodott – folyamatosan csökkent azoknak az aránya, akik a fegyvertartási szabályozások szigorítását támogatják. A Gallup szerint már csak enyhe, 52 százalékos többséget alkotnak, pedig 2018-ban még a felnőtt lakosság kétharmadát tették ki.

Megfigyelők szerint az álláspontok a fegyvertartás szabályozását illetően is hűen tükrözik az amerikai társadalom megosztottságát: a demokrata szavazók támogatják, a republikánusok ellenzik. Nem véletlen, hogy a Nemzeti Lövész Szövetség ma kezdődő szokásos éves konferenciáján a szónokok között csupa republikánus prominens nevét találjuk: Greg Abbott és Ted Cruz texasi kormányzó és szenátor mellett Donald Trump volt amerikai elnökét.