Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé. A megszállt ukrajnai területek ellenőrzése és védelme lesz az oroszországi részleges mozgósítás keretében behívott katonák feladata - közölte továbbá az orosz védelmi minisztérium.

A tárca tájékoztatása szerint, amelyben a „felszabadított területek” kifejezést használták, megkezdődött a behívott és önkéntes katonák csatlakozása egységeikhez a harci feladatok végrehajtásának helyszíneihez közeli gyakorlótereken, és a szakaszokban, századokban megindult a kiképzés. A minisztérium szerint a mozgósított erők a felkészítést követően a területek ellenőrzése és védelme mellett tartalékként és erősítésként fognak szolgálni.

Moszkva függetlennek ismerte el az ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét

Oroszország függetlennek ismerte el a teljesen, illetve részlegesen orosz megszállás alá került ukrajnai Herszon és Zaporizzsja megyét. Vlagyimir Putyin orosz elnök erről szóló két rendeletét péntekre virradó éjjel tették közzé a hivatalos jogi információs portálon.

A két rendelet szövegében azt állítja, hogy az orosz elnök „döntését a nemzetközi jog általánosan elfogadott elveivel és normáival összhangban hozta meg, elismerve és megerősítve az ENSZ Alapokmányában rögzített, a népek egyenlő jogainak és önrendelkezésének elvét, figyelembe véve a régió lakóinak népszavazáson kinyilvánított akaratát”.

Herszon és Zaporizzsja megyében szeptember 23. és 27. között népszavazást tartottak az Ukrajnától való elszakadásról és az Oroszországhoz való csatlakozásról. A szakadár Donyecki Népköztársaságban és Luhanszki Népköztársaságban, amelyet Moszkva már februárban függetlennek ismert el, csak az Oroszországi Föderációba való belépésről tartottak referendumot.

A népszavazások eredményét Oroszországon kívül egyetlen más ország sem ismerte el legitimnek. A helyi hatóságok által közzétett eredmények a négy régióban az elcsatolás 93-99 százalékos támogatottságát mutatták.

Putyin elismerte a hibákat

Vlagyimir Putyin elnök az orosz biztonsági tanács csütörtöki tanácskozásán elismerte, hogy az általa szeptember 21-én elrendelt részleges mozgósítás során hibákat követtek el, és sürgette a haladéktalan elhárításukat. Mint mondta, az emberektől „rengeteg információ” érkezik a sorozás megszervezéséről, az ellátás minőségéről, az életkörülményekről és más kérdésekről. „Sok kérdés merül fel, ezért minden hibát orvosolnunk kell, és a jövőben el kell kerülnünk ezeket azoknak az állampolgárokat az esetében, akik például halasztásra jogosultak” – hangoztatta. Példaként említette meg a sokgyermekes apákat, a krónikus betegségben szenvedőket vagy azokat, akik a már túlvannak a sorköteles koron. „Minden ilyen esetet egyenként kell kivizsgálni. Ha hiba történt, azt ki kell javítani, és azokat, akiket megfelelő indokok nélkül hívtak be, haza kell küldeni” – hangsúlyozta Putyin.

Rámutatott, hogy a mozgósítás elsősorban azokra vonatkozik, akik már szolgáltak a fegyveres erőknél, katonai szakképesítéssel rendelkeznek és van harci tapasztalatuk. Emlékeztetett rá, hogy a mobilizáció minden kritériumát meghatározták.

Az orosz védelmi tárca korábban közölte: olyanokat hívnak be, akikre szükség van a harci feladatok végrehajtásához, beleértve a tartalékos lövészeket, a harckocsizókat, a tüzéreket, a gépkocsivezetőket és a gépész-gépkocsivezetőket.

A részleges mozgósítás elrendelését követően kazah és georgiai adatokat ismertető lapinformációk szerint hadköteles korú orosz férfiak százezres nagyságrendben menekültek külföldre. A Meduza ellenzéki portál által megszólaltatott jogi szakértők álláspontja szerint a határ átlépésére a behívottak mindaddig jogosultak, amik nem kézbesítették nekik az erre vonatkozó parancsot.

Megkapta a belépőt Nyikolaj Valujev volt profi ökölvívó világbajnok, kormánypárti parlamenti képviselő is. Erről ő maga számolt be a közösségi médiában, közölve, hogy a plenáris ülésszak után jelentkezni fog a sorozóirodában. Valujev hangot adott véleményének, hogy a részleges mozgósítás segíti a Donyec-medencében és más területeken állomásozó erőket.

Korábban Vitalij Milonov kormánypárt képviselő közölte, hogy beállt tüzérnek „a Donyec-medence védelmében”, és frakciótársa, Jurij Svitkin, a csecsen háborúk ejtőernyős veteránja is jelezte, hogy részt kíván venni a „különleges hadműveletben”.

Kemény csaták Mikolajivkánál és Kupjanszknál

Az ukrán hadseregnek jelentős károkat okozó csapást mért az orosz légierő csütörtökön a donyecki régióban, Mikolajivkánál és a Harkiv megyei Kupjanszknál található célpontokra - közölte Igor Konasenkov altábornagy, az orosz védelmi minisztérium szóvivője a napi hadijelentést ismertetve. Mint mondta, az orosz légierő precíziós csapást mért az idegenlégió „zsoldosainak” Mikolajivka melletti állásaira, megölve mintegy 80 fegyverest. Kupjansznál a tábornok szerint a 92. ukrán gépesített dandár második zászlóaljának több mint 70 katonája esett el és 14 haditechnikai eszköze semmisült meg.

Az orosz harcászati repülőgépek, valamint a rakéta- és tüzérségi erők hat ukrán vezetésipontot, 87 tüzérségi egységet, valamint 198 élőerő- és hadfelszerelés-összpontosulást támadtak, megsemmisítve egyebek között egy Sz-300-as légvédelmi rendszer rádiólokátor-állomását és kilenc lőszer-, rakéta- és tüzérségi fegyverraktárt. Közölte, hogy a Dnyipropetrovszk megyei Pavlohrad közelében az orosz ütegelhárítás megsemmisített egy HIMARS-, a Zaporizzsja megyei Guljajpole mellett egy M777-es, a donyecki régióban lévő Jevhenivkánál pedig egy Gjacint-szakaszt.

Az orosz légierő vadászrepülői lelőttek egy ukrán MiG-29-es és egy Szu-24-es gépet, az orosz légvédelem pedig nyolc drónt, 17 HIMARS- és Viha-lövedéket, valamint egy HARM radarelhárító rakétát.

Az orosz védelmi minisztérium szerint az ukrán fegyveres erők a háború kezdete óta 307 repülőgépet, 155 helikoptert, 2107 drónt, 377 légvédelmi rakétarendszert, 5147 harckocsit és egyéb páncélozott harcjárművet, 855 rakétasorozatvetőt, 3439 tüzérségi löveget és aknavetőt, valamint 5973 katonai járművet veszítettek.

Az orosz és szakadár ellenőrzés alá került települések hatóságai csütörtökön több településről jelentettek ukrán tüzérségi támadást. A Luhanszki Népköztársaságban közölték, hogy Harkiv megyében az ukrán hadsereg szétlőtt egy menekülteket szállító autókonvojt, aminek következtében mintegy harminc civil, köztük több gyerek életét vesztette. Hét sebesültet, köztük két gyereket Luhanszkban kórházban ápolnak.

Putyin szerint a Nyugat újabb konfliktusokat tervez kirobbantani a FÁK-országok között

A Nyugat a Független Államok Közösségének (FÁK) tagállamai közötti újabb konfliktusok kirobbantásának forgatókönyvén dolgozik - jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök a FÁK hírszerző szolgálatainak vezetőivel megtartott csütörtöki videokonferenciáján.

„Tudjuk, hogy Nyugaton olyan forgatókönyveken dolgoznak, amelyek új konfliktusokat szítanak a FÁK térségében. De van belőlük így is elegendő” – hangsúlyozta Putyin.

Az Oroszország és Ukrajna közötti háborút, valamint az egyes FÁK-országok határán történő konfliktusokat az orosz elnök a Szovjetunió összeomlása következményének nevezte. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a destabilizáció veszélye növekszik, a többi között az egész ázsiai-csendes-óceáni térségben is.

Az orosz vezető azzal vádolta meg a FÁK-államok geopolitikai ellenfeleit, hogy készek felszítani a régi konfliktusokat, új válságokat teremtve, és bármely országot "válság epicentrumává tenni, ott színes forradalmat provokálni és vérfürdőt rendezni" annak érdekében, hogy "megakadályozzák egy igazságosabb világrend kialakulását". Azt állította, hogy a Nyugat ragaszkodik a múlthoz, és megpróbál diktatúrát megvalósítani minden területen, a nemzetközi kapcsolatoktól kezdve a gazdaságon és a kultúrán át a sportig.

„Az egypólusú hegemónia feltartóztathatatlanul omladozik. Ez az objektív valóság, amelyet a Nyugat határozottan elutasít. És láthatjuk mindazt, ami ebből következik" - hangoztatta Putyin. Hangsúlyozta, hogy a külső biztonság és a belső stabilitás kulcsfontosságú feltétele annak, hogy a térség államai folyamatosan fejlődjenek. A FÁK-tagállamok biztonsági kockázatainak elemzésére és a kölcsönös támogatás megerősítésére szólított fel.