Jacinda Ardern kormányfősége alatt Új-Zélandot a világ egyik legprogresszívebb államaként tartották számon. Tavalyi, váratlan lemondása után erőteljesen jobboldali fordulatot vett a szigetország.

Emberemlékezet óta nem látott tömeg gyűlt össze kedden a wellingtoni parlament épülete előtt, hogy tiltakozzon a kormánykoalíció november elején benyújtott törvényjavaslata ellen, amely korlátozná az őslakos maori népesség jogait. A tüntetést kilencnapos menetelés (maori nyelven hikoi) előzte meg – az Északi-sziget legészakibb pontján fekvő Reinga-foktól a legdélebbi csücskében fekvő fővárosig –, amelyet a Tiszteld a szerződést (Toitu te Tiriti) mozgalom indított, hogy felhívja a figyelmet a maori őslakosok jogait védő waitangi szerződés tervezett módosítására.

Az 1840-ben aláírt szerződésben fogalmazták meg azokat az elveket, amelyek alapján a britek és a maorik megegyeztek Új-Zéland kormányzásában. Az időközben született bírósági ítéletek a maorik és a wellingtoni kabinet partnerségeként értelmezték az ország kormányzását, ennek alapján pedig a lakosság mintegy ötödét kitevő maorik egy sor kiváltságban részesülnek. A tavaly ősszel hatalomra került konzervatívok azt szeretnék, hogy az alapító szerződés értelmezéséről a bíróságok helyett a parlament hozzon döntést. Elképzelésük szerint a partnerséget felváltaná az „mindenkinek egyenlő jogokat” elv.

A látszólag nagyvonalú koncepció valójában azt jelentené, hogy a maorikat számos joguktól megfosztanák. Például visszaszorítanák az őslakosok nyelvének a használatát, és megszüntetnék a maorik egészségügyi hatóságát.

Visszarendeződés

Az 5,3 millió lakosú Új-Zélandon a tavaly októberi választások eredményeként az utóbbi évtizedek legkonzervatívabb koalíciója alakult meg a jobbközép Nemzeti Párt és két kisebb populista formáció, az Új-Zéland az Első és az ACT részvételével. Azt megelőzően a politikai inga a másik irányba lengett ki: Új-Zélandot nyolc éven át minden idők legbalosabb kormánya irányította. Ez különösen a munkáspárti kormányzás utolsó öt évére volt igaz.

Jacinda Ardern 37 évesen a világ legfiatalabb női kormányfője lett, amikor 2017-ben miniszterelnökké választották. Világszerte az empatikus, progresszív kormányzás szimbólumává vált. Mindjárt mandátuma elején a hagyományos maori köpenyt (korowait) viselve találkozott az időközben elhunyt II. Erzsébet brit királynővel. A világon elsőként javasolta a dohányzás fokozatos betiltását; a kezdeményezésére elfogadott törvény értelmében 2025-től nem vásárolhattak volna dohányterméket a 2008 után születettek. A 2019-es christchurchi mészárlást követően – egy fehér felsőbbrendűséget hirdető fegyveres 51 muszlimot mészárolt le két mecsetben – betiltotta a félautomata lőfegyverek többségét. A koronavírus-járvány kitörése után gyors és szigorú karanténokkal, illetve az oltás kötelező tételével rekord alacsony szinten tartotta a Covidhoz köthető halálesetek számát.Ardern 2023 januárjában kiégésre hivatkozva lemondott, progresszív intézkedéseinek többségét pedig az új kormány érvénytelenítette. Feloldották a következő nemzedékek számára bevezetett dohányzási tilalmat, hatályon kívül helyezték az éghajlatváltozás kezelését célzó szabályokat, és egy korábbi fegyveripari lobbistát bíztak meg az ország szigorú fegyvertartási törvényeinek felülvizsgálatával.

Halogatás

A waitangi szerződés szűkebb értelmezését rögzítő javaslatot a kisebbik koalíciós pártok egyike, a jobboldali-liberális ACT nyújtotta be, de azt első olvasatban mindhárom kormányzó alakulat megszavazta. Állítólag a törvény hatályba lépését már nem fogják támogatni, ugyanakkor nem sietnek elutasítani a tervezetet, amely követi a szokásos útját a bizottságokban. Várják az állampolgárok hozzászólásait, és valamikor a jövő év tavaszán szavazhatnak a módosító javaslatokról.

A tiltakozók a tervezet mielőbbi elutasítását szeretnék, azonban Christopher Luxon miniszterelnök a parlament jogi bizottságához irányította az eljárás lerövidítése iránt érdeklődő újságírókat, holott a testületet James Meager, a kormányfő párttársa vezeti.