Az idén nyáron Európát sújtó hőhullámok komoly próbatétel elé állítják a kontinens villamosenergia-hálózatait, mivel a hűtéshez szükséges energiafogyasztás jelentősen megnő. Egy 85 országot vizsgáló tanulmányban kimutatták, mely európai államok vannak a leginkább kitéve az áramszünetek veszélyének extrém hőség idején.

Az Euronews beszámolója szerint Európa energiahálózata egy újabb hőhullámmal néz szembe. A meteorológusok arra figyelmeztetnek, hogy a mediterrán térségben a hőmérséklet ezen a héten akár a 43 Celsius-fokot is elérheti, miközben Nyugat-Európában rekordközeli melegre számítanak.

Franciaországban a 96 megyéből már több mint a fele vörös riasztás alatt áll az életveszélyes hőség miatt. A hatóságok arra kérik a lakosságot, hogy kerüljék a közvetlen napsugárzást, és legyenek óvatosak.

Az Egyesült Királyságban a meteorológiai szolgálat, a Met Office arra figyelmeztet, hogy Dél-Angliában a hőmérséklet elérheti a 38 Celsius-fokot, és veszélyes trópusi éjszakák is várhatók, amikor a hőmérséklet 24 órán keresztül nem csökken 20 fok alá.

Németország, Spanyolország, Portugália és Svájc szintén extrém melegre készül, amely már most érezteti hatását a mindennapi életben.

Európa-szerte több száz iskola zárt be vagy rövidítette le a tanítási programját, míg olyan nagyvárosokban, mint Párizs és Brüsszel, korlátozták a vasúti közlekedést a műszaki hibák kockázatának csökkentése érdekében.

A párizsi Fête de la Musique fesztivált ugyan megtartották a hétvégén, de a hatóságok megtiltották az alkoholfogyasztást a közterületeken a kiszáradás veszélyének csökkentése érdekében.

Hogyan hat a hőség Európa energiahálózatára?

A hőhullámok idején Európában rendszeresen megugrik a villamosenergia-fogyasztás, elsősorban a hűtési igények növekedése miatt. A légkondicionálók és ventilátorok használata 2022-ben a világ villamosenergia-felhasználásának mintegy 7 százalékát tette ki.

A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) már 2023-ban figyelmeztetett: „A világ egyre szélsőségesebb hőmérsékletekkel szembesül, ami növeli a hűtés iránti igényt. A rekordmelegek miatt többen használják a légkondicionálókat és az áramot, ami további üvegházhatásúgázok kibocsátásához vezethet, ez pedig tovább melegíti a bolygót.”

A 2025 nyarán tapasztalt hőhullám idején Franciaországban az esti áramfogyasztás 25 százalékkal haladta meg a szezonális átlagot, annak ellenére, hogy az országban viszonylag kevés a légkondicionáló berendezés.

Hol nő leginkább az áramigény?

A Compare the Market ár-összehasonlító oldal 85 ország adatait elemezte, amelyek a világ villamosenergia-fogyasztásának mintegy 90 százalékát képviselik. A kutatás a legforróbb hónapok fogyasztását hasonlította össze az átlagos hőmérsékletű időszakokkal.

Az eredmények szerint:

• Görögország áll az első helyen, ahol extrém hőség idején 38,62 százalékkal nő az áramigény.
• Montenegró a második 22,49 százalékos növekedéssel.
• Törökország a harmadik 21,91 százalékkal.
• Ezt követi Horvátország (17,76 százalék), Olaszország (14,22 százalék) és Spanyolország (8,86 százalék).

Amikor a villamosenergia-igény meghaladja a termelési kapacitásokat vagy a hálózat fizikai korlátait, csökkenhet a rendszer frekvenciája, ami akár áramszünetekhez is vezethet.

Mely országokban a leggyakoribbak az áramszünetek?

Az elmúlt öt év adatai alapján a kutatók az áramszünetek átlagos időtartamát és a háztartásokra nehezedő gazdasági terheket is vizsgálták.

Az európai országok közül:

• Magyarországon volt a leghosszabb az átlagos éves áramszüneti idő: 2,92 óra.
• Szlovénia következik 2,16 órával.
• Görögország a harmadik 1,63 órával.

A tanulmány szerint bár Olaszországban rövidebbek az áramszünetek, a háztartások nagy száma miatt ott a legnagyobb a fogyasztókat érő gazdasági kár.

Az áramszünetek évente mintegy 154,7 millió euróba kerülnek az olasz háztartásoknak, míg Lengyelországban ez az összeg körülbelül 152,1 millió euró. A számítások figyelembe veszik többek között az élelmiszerek megromlását, a fűtési és hűtési rendszerek kiesését, az internetkapcsolat megszakadását és egyéb kellemetlenségeket.

Megmenthetik a megújuló energiaforrások a hálózatot?

Tavaly júniusban és júliusban is hőhullám sújtotta Európát, emiatt a napi villamosenergia-igény akár 14 százalékkal is megemelkedett. A helyzetet súlyosbította, hogy több hőerőmű leállt, ami a napi átlagos villamosenergia-árak két-háromszoros emelkedéséhez vezetett.

Az Európai Unió rekordmennyiségű napenergia-termelése jelentősen hozzájárult a rendszer stabilitásának megőrzéséhez. A hőhullám legforróbb napjain a napenergia Németországban akár 50 gigawatt teljesítményt is biztosított, ami az ország villamosenergia-termelésének 33–39 százalékát fedezte.

Németország emellett 14 gigawatt akkumulátoros energiatároló kapacitással és 10 gigawatt szivattyús-tározós vízerőművi kapacitással rendelkezik, ami lehetővé tette, hogy a napközben megtermelt energia egy részét napnyugta után használják fel.

A szakértők szerint a megújuló energiaforrások és az energiatárolási rendszerek kulcsszerepet játszhatnak abban, hogy Európa villamosenergia-hálózatai a jövőben is megbirkózzanak az egyre gyakoribb és intenzívebb hőhullámokkal.