Megszólalt a héten a Kárpáti Igaz Szóban a főszerkesztő Szabó Sándor és beszámolt arról, hogy a magyar Országgyűlés Magyarságpolitikai Bizottságának múlt csütörtöki ülése középpontjában az orosz-ukrán háború kárpátaljai következményei, a kárpátaljai magyarság állapota, az oktatási intézményrendszerük helyzete, a magyarországi támogatások jövője, valamint a magyar–ukrán kisebbségi megállapodás végrehajtása állt.

Az ülésen a budapesti kormány képviselői valamint a meghatározó kárpátaljai magyar szervezetek és oktatási intézmények vezetői számoltak be a legfontosabb eredményekről és kihívásokról.

Kedvező és előremutató döntésnek nevezte néhány napja Dobsa István, a KMKSZ Ifjúsági Szervezetének elnöke azt az új ukrán kormányhatározatot, amely kivételt biztosít a nemzeti kisebbségek nyelvén oktató intézmények számára. A politikus közösségi oldalán számolt be arról, hogy kijevi kabinet július 15-én elfogadott egy rendeletet, amely mentesíti a kis létszámú finanszírozási korlátozások alól az uniós nyelveken – köztük magyarul – oktató iskolákat.

„Megítélésem szerint ez egyértelműen pozitív előrelépés, amely jelentős biztonságot adhat a kárpátaljai magyar oktatási intézmények számára” – fogalmazott Dobsa, majd kiemelte: „A döntés lényegében elhárítja annak veszélyét, hogy a magyar tannyelvű iskolák pusztán az alacsony tanulólétszám miatt essenek el az állami oktatási támogatástól.

Nagyra értékelve a rendelkezést, azt is hangsúlyozta, hogy „az intézkedés mindenképpen pozitív és előremutató, továbbá összhangban áll az Ukrajna és Magyarország között az elmúlt hetekben folytatott szakértői egyeztetések szellemiségével.” Ezt követően pedig köszönetet mondott mind Kijevnek, mind Budapestnek: „Köszönet illeti Ukrajna Kormányát a kedvező és előremutató döntés meghozataláért, valamint Magyarország Kormányát azért a következetes diplomáciai és szakmai munkáért, amelyet a kárpátaljai magyar közösség jogainak és anyanyelvi oktatásának védelmében végez”.

Úgy gondoltam, érdemes a KMKSZ fiatal politikusának ezt friss bejegyzését részletekre terjedően ismertetni, mert nemrég még optimizmusra okot nem adó kárpátaljai hírekről kényszerültem a maszolban cikkezni. Tettem ezt, annak kapcsán, hogy a miközben a múlt hónapban hivatalossá vált a megállapodás Magyarország és Ukrajna között a kárpátaljai magyarság oktatási, kulturális, nyelvhasználati és politikai jogairól, rögtön utána az ukrán államnyelv védelméért felelős biztos a magyar nyelvhasználati lehetőségek korlátozására szólította fel az iskolaigazgatókat.

Viszont nem kérdőjelezhető meg, hogy most valóban áttörés történt e téren. Ennek köszönhetően a magyar Országgyűlés Magyarságpolitikai Bizottságának Kárpátaljával foglalkozó múlt heti ülésén a Dobsa által frissen méltatott ukrán döntés volt mindenki számára a „hónap híre”.

És joggal, mert a jelenlévők számára óriási elégtételt jelentett, hogy itt Orbán Anita külügyminiszter bejelentette: öt nappal azután, hogy Tarasz Kacska ukrán miniszterelnök-helyettes július 10-én arról adott tájékoztatást, miszerint nemsokára megszületik az a rendelet, mely fenntartja a finanszírozását azoknak a közoktatási intézményeknek, ahol uniós nemzetiségi nyelven is oktatnak, akkor is, ha a létszám egy bizonyos szint alá esik – a kijevi kabinet már teljesítette is a vállalását.

Az Országgyűlés bizottsági ülése, mely az áprilisi választások után megalakult testület első érdemi munkaülése volt, nemcsak a magyar diplomácia irányítójának jelenléte és az új magyar kormány nemzetpolitikai felfogásának és szándékainak ismertetése miatt volt figyelmet érdemlő esemény. Emellett azért is, mert azon a kormánynak a határon túli magyarsággal foglalkozó tényezői mellett meghívottjai voltak a legfontosabb kárpátaljai magyar érdekvédelmi szervezetek és oktatási intézmények vezetői, akik beszámoltak közösségük állapotáról majd elmondták, melyek szűkebb pátriájukban a magyar megmaradás és megtartatás esélyei. Mindezek alapján úgy hiszem, érdemes azt a tudósítást bemutatnom, mely a Kárpáti Igaz Szó csütörtöki számában jelent meg erről a tanácskozásról.

Tudósítása első részében Szabó Sándor a külügyminiszter által elmondottakat ismertette. Orbán Anita mindenekelőtt arról tájékoztatta a jelenlévőket, hogy a kormányalakítást követően azonnal újraindultak a magyar–ukrán kisebbségi szakértői egyeztetések, ezek eredményeként pedig június elején egy átfogó megállapodás született a kárpátaljai magyar közösség jogainak megerősítéséről. Ennek megfelelően az ukrán fél vállalta az oktatást, a nyelvhasználatot, a kultúrát és a politikai jogokat érintő jogszabályok módosítását.

A miniszter asszony ezt követően közölte, – olvashatjuk a cikkben – „hogy a megállapodásban szereplő vállalások bekerültek Ukrajna Európai Uniónak benyújtott, felülvizsgált kisebbségi cselekvési tervébe is. A végrehajtást így nemcsak kétoldalú keretek között, hanem Ukrajna uniós csatlakozási folyamatának részeként is ellenőrzik. Az előrehaladás egy köztes uniós mérföldkőhöz kapcsolódik, ezért a vállalások teljesítését az Európai Unió is figyelemmel kíséri.”

Külön is szólt arról, hogy a már említett előző napi ukrán rendeletre úgy kell tekinteni, mint az első konkrét végrehajtási lépésre, melyet további konkrét intézkedések követnek. Hogy melyek lesznek ezek, arról így számolt be Szabó Sándor:

„A végrehajtás ellenőrzésére magyar–ukrán ombudsmani munkacsoport is létrejön. A három-három tagból álló testület feladata a két ország állampolgárait érintő jogsérelmek gyorsabb és összehangoltabb kezelése lesz. Emellett a magyar–ukrán kormányközi vegyes bizottság munkájának újraindítása is tervben van, amely szakértői szinten legutóbb 2021 szeptemberében ülésezett. A következő találkozóra legkésőbb kora ősszel kerülhet sor, az első uniós értékelést pedig október–novemberre várják.”

Orbán Anita expozéja után Tompa Enikő, a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium miniszterhelyettese kapott szót a bizottsági ülésen. Ő elmondta, tárcája „folyamatos kapcsolatot tart a kárpátaljai magyar szervezetekkel és intézményekkel, valamint figyelemmel kíséri az ukrán kisebbségjogi intézkedéseket és a nemzetközi monitoring eljárásokat. Kiemelte, hogy a kárpátaljai közösséget érintő pályázati programok folytatódnak.”

Utóbbi felvetés kapcsán élt több kiegészítéssel a határon túli a határon túli magyarokért felelős helyettes államtitkár. Kollai István kifejtette, a rendszeres kapcsolattartás révén közvetlenül követik a magyar intézmények működését és a kisebbségi jogok gyakorlati érvényesülését. Azt is hangsúlyozta: „az idei és az egyedi támogatási kérelmek kifizetése is rendben halad, így az esetleges későbbi támogatási változások nem okoznak fennakadást.”

A kárpátaljai meghívottak közül elsőként a cikkszerző az UMDSZ elnöke által elmondottakat foglalta össze. Zubánics Lászlói úgy fogalmazott: „A kárpátaljai magyarság ugyan nem a legnagyobb, de a legszervezettebb, és intézményeit tekintve az egyik legjobb helyzetben lévő ukrajnai közösség”. A politikus felidézte, hogy 2017 és 2022 között a kárpátaljai magyarság ukrajnai megítélése kifejezetten kedvezőtlen volt, sőt az ukrán nyilvánosság egy részében a magyar közösséget biztonsági kockázatként és szeparatista tényezőként mutatták be. Ez a szemlélet gyökeresen megváltozott 2022-ben, amikor nyilvánvalóvá vált, hogy a kárpátaljai magyarok is részt vállalnak az ország védelmében, amikor azzal szembesültek, hogy a teljeskörű háború első kárpátaljai katonaáldozata a magyar nemzetiségű Kis Sándor tengerész volt.

Elmondta továbbá, hogy a kárpátaljai magyar szervezetek hosszú éveken keresztül részt vettek az európai kisebbségvédelmi eljárásokban, rendszeresen készítettek árnyékjelentéseket, amelyeket eljuttattak az európai fórumoknak. Szerinte ennek a következetes érdekképviseletnek is szerepe volt abban, hogy a nemzeti közösségek szempontjait a kisebbségi törvény kidolgozásakor már nagyobb mértékben figyelembe vették.

Külön kitért arra, hogy a kisebbségi törvényhez kapcsolódóan egy országos nemzetiségi tanács is létrejött, amelyben ő alelnökként van jelen. A testület törvényelőkészítési és törvényvéleményezési jogkörrel rendelkezik. A magyar képviselők a román, a moldáv és a bolgár közösség képviselőivel is együttműködnek, mivel intézményi és kisebbségjogi problémáik több ponton hasonlóak.

A KMKSZ elnöke által a bizottsági ülésen előterjesztettek közül a tudósítás kiemelte, hogy Brenzovics László előbb arra hívta fel a figyelmet, hogy a közösség helyzetét alapvetően a háború határozza meg. Tájékoztatása szerint 2022 februárja óta közel 120 magyar nemzetiségű férfi vesztette életét, és körülbelül ötszázan lehetnek jelenleg a fronton. Ezt követően arról szólt, hogy a háború megváltoztatta Kárpátalja demográfiáját, átalakította a régió társadalmi és gazdasági szerkezetét: a magyarok körében jelentős lett az elvándorlás, miközben Ukrajna keleti és középső területeiről nagy számban költöztek át ukránok Kárpátaljára.

Ugyanakkor tudott pozitívumokról is szólni, arról, hogy ez a közösség bizonyítani tudja élni akarását.

„Az egyik legnagyobb eredménynek azt tartom, hogy Kárpátalján az elmúlt időszakban egyetlen iskola és egyetlen magyar oktatási nyelvű osztály sem zárt be. Minden iskola és osztály megmaradt” – fogalmazott, majd kérve a működő intézményrendszer fenntartásához a magyarországi támogatások folyamatosságát, hozzátette a következőket is: „továbbra is működnek a magyar felsőoktatási intézmények, az egyházi líceumok és gimnáziumok, a beregszászi magyar színház, a magyar nyelvű sajtó, rádió és televízió, valamint az egyházak karitatív és lelki szolgálatai.”

A politikusok után a kárpátaljai magyar oktatás két tekintélyes személyisége, a Kárpátaljai Magyar Pedagógusszövetség elnöke, Orosz Ildikó és Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem rektora szólalt fel az ülésen.

Előbbi úgy értékelte, hogy a kis létszámú iskolák finanszírozásáról elfogadott rendelet fontos előrelépés, ugyanakkor további feladat a nemzetiségi iskola jogállásának visszaállítása. Ezután konkrét adatokat ismertetett a magyar oktatás helyzetéről, melyeket nem idézni vétek lenne:

„Óvodai nevelésben 2968 gyermek vesz részt 118 olyan intézményben, ahol működik magyar nyelvű csoport. Közülük 85 kizárólag magyar, 33 pedig vegyes óvoda. A magyarországi támogatások segítségével 75 óvodában teljes körű felújítást végeztek. Hetven intézményt új bútorokkal és konyhai berendezésekkel, 110 óvodát pedig korszerű oktatástechnikai eszközökkel és udvari játékokkal szereltek fel.

A közoktatásban 13 237 diák tanul. Kárpátalján 75 olyan iskola működik, ahol magyar nyelvű oktatás folyik, ezek közül 21-ben magyar és ukrán párhuzamos osztályok is vannak. A pedagógusszövetség a szórványban vasárnapi iskolai hálózatot is fenntart, amely 19 településen körülbelül ezer gyermeket ér el.”

A bizottsági ülésen utolsóként felszólaló Csernicskó István, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetem rektora által elmondottakból a cikkíró három dolgot emelt ki.

Elsőként azt, hogy az intézmény a 2025–2026-os tanévet 1582 hallgatóval kezdte meg, de ez a szám lehetne nagyobb is. Mivel Ukrajnában a hivatalosan választható 110 felsőoktatási szakból mindössze 14 érhető el magyar nyelven ezért a választék jobbára csak a pedagógusképzésre összpontosul, miközben hiányoznak többek között a magyar nyelvű műszaki, jogi és egészségügyi képzések.

Ezután beszámolt a magyarországi intézményekkel közösen működtetett kettős képzésekről is, melyek előnye, hogy a hallgatók párhuzamosan rendelkeznek ukrajnai és magyarországi hallgatói jogviszonnyal, legalább egy szemesztert Magyarországon töltenek, tanulmányaik meghatározó részét azonban Kárpátalján végzik. Úgy látja, hogy „A kettős diploma az egyik leghatékonyabb eszköz az elvándorlás mérséklésére”, mivel ily módon az egyetemi polgár a diploma megszerzéséért nem költözik át Magyarországra, hanem „a szülőföldjén alakíthatja ki társadalmi és kapcsolati hátterét.”

Végül arról is szólt, hogy a Rákóczi Egyetemhez kapcsolódó óvodai, iskolai, szakképzési és kulturális hálózat az elmúlt tanévben mintegy hatezer fiatalt ért el. „Nálunk az óvodától az egyetemig tanulhatnak a fiatalok magyarul” – mondta, majd hozzátette: „az intézményi hálózat a kárpátaljai magyar közösség legnagyobb munkaadója, a Rákóczi Egyetem pedig Beregszász és a Beregszászi járás egyik legjelentősebb adófizetője.”