Szudán gyakorlatilag kettészakadt, miután a felkelő erők elfoglalták Észak-Dárfúr fővárosát. A győztes paramilitáris erők olyan vérengzésbe kezdtek, melynek nyomai az űrből is látszanak.

Egyetlen utcán ötven-hatvan embert mészároltak le. Házról házra járva végeztek civilekkel, nagyobb csoportokra drónokkal vadásztak, teherautóval hajtottak át a menekülő időseken és gyerekeken. A nőket és lányokat tömegesen megerőszakolták. Így foglalták össze a nemzetközi hírügynökségeknek nyilatkozó szemtanúk Észak-Dárfúr fővárosának brutális elfoglalását.

A Szudáni Hadsereggel (SAF) szembenálló Gyorsreagálású Erők (Rapid Support Forces, RSF) 18 havi ostromot követően, október 26-án vette be a negyedmilliós al-Fasírt, a nemzetközileg elismert kormány utolsó jelentősebb fellegvárát az ország nyugati felében. Ahogy a korábbi mészárlások alkalmával, ezúttal is teljes kommunikációs zárlatot foganatosítottak. A leírhatatlan kegyetlenkedésekről csak napokkal később, olyanok beszámolói alapján értesülhetett a külvilág, akik el tudtak menekülni.

Egyelőre hozzávetőleg pontos számok sem állnak rendelkezésre az áldozatokról, viszont szemtanúk beszámolói alapján valószínűsíthető, hogy tömeges etnikai tisztogatás zajlik. Az Associated Press beszámolója szerint egyetlen kórházban, a Szaúdi Szülészeten csaknem ötszáz, nem arab civillel végeztek a paramilitáris erők és a szövetséges arab milíciák.

A vérengzések nyomai szó szerint az űrből is látszanak. Az AP által közölt műholdfelvételeken vöröses elszíneződés figyelhető meg olyan földterületeken, ahol testek lehettek. Egy kórház udvarán hullazsákoknak tűnő jellegzetes fehér tárgyak láthatók összezsúfolva, majd egy későbbi felvételen ugyanazt a területet füstfelhő takarja. Elemzők feltételezik, hogy az RSF a holttestek elégetésével próbálta eltüntetni a vérengzések nyomait.

A lázadó csoport egyik magas rangú parancsnoka a média túlzásának nevezte a vérengzésekről szóló beszámolókat, melyeket szerinte a hadsereg és a vele szövetséges erők terjesztenek, hogy eltereljék a figyelmet al-Fasír elvesztéséről. Az RSF vezetése elrendelte a jogsértések kivizsgálását, de hasonló ígéretek korábban is elhangzottak, érdemi következmények nélkül.

Ismétli magát a történelem – értékelte az eseményeket Mirjana Spoljaric, a Vörös Kereszt vezetője. Arra utalt, hogy a 2000-es évek elején a szudáni hadsereg és a nagyobb függetlenségre törekvő törzsi csoportok közötti konfliktusnak mintegy 400 ezren estek áldozatul Dárfúrban. Az RSF mostani vezetője nem más, mint Mohamed Hamdán Dagalo tábornok, a hírhedt Dzsandzsavíd milíciák egykori parancsnoka, amelyek a legsúlyosabb emberiesség elleni bűncselekményeket követték el akkoriban. Omar el-Basír elnök korabeli elnök „őrangyalának” nevezte a negyvenes éveiben járó, Hemetinek becézett egykori tevekereskedőt, és rábízta a külön neki létrehozott Gyorsreagálású Erők vezetését. Az „őrangyal” később összefogott Abdel-Fattah Burháni tábornokkal, a hadsereg vezetőjével és egy katonai puccsal átvették a hatalmat. Kettejük rivalizálása torkollt polgárháborúba 2023 tavaszán. Noha a hadsereg jelentős számbeli fölényben volt – mintegy 220 ezer katonájával –, az RSF közel 70 ezer fegyverese jobban felszerelt és harcedzettebb volt. A paramilitáris erők elfoglalták a fővárost, Kartúmot is, amelyet a hadsereg több mint két évi harc után tudott csak visszaszerezni.

Al-Fasír elfoglalása ugyanakkor azt jelenti, hogy az RSF ellenőrzése alá vonta Szudán teljes nyugati részét, leszámítva egy kisebb, gyéren lakott területet a csádi határ közelében. Szudán gyakorlatilag kettészakadt, ami elemzők szerint erősíti a paramilitáris szervezet pozícióját a rendezést célzó jövőbeni tárgyalásokon.

Egyes becslések szerint több mint 40 ezer ember esett áldozatul a konfliktusnak két és fél év alatt, de az Egyesült Államok szudáni különmegbízottja, Tom Perriello szerint a halálos áldozatok száma közelebb lehet a 150 ezerhez. Több mint 14 millióan kényszerültek elhagyni otthonukat – világszinten ez a legsúlyosabb humanitárius válság –, és több mint kétmillióan menekültek külföldre: Csádba, Líbiába vagy Egyiptomba. Százezrek élnek hatalmas menekülttáborokban, szörnyű körülmények között.

Bár az Egyesült Államok, Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek és Egyiptom nyomására Dagalo tábornok múlt héten beleegyezett egy háromhónapos humanitárius tűzszünetbe, megfigyelők szerint semmi garancia a tartós fegyvernyugvásra. Szudán dél-afrikai nagykövete szerint valószínűleg újabb színjátékról van szó, hiszen a polgárháború két és fél éve alatt az RSF arra használta fel a tűzszüneteket, hogy „újabb területekre vonuljon be, és lépéseket tegyen a kormány ellen”.