Miközben az amerikai demokrata szavazók többsége szerint Joe Bidennek éppen elég volt egyetlen elnöki mandátum, nem látszik a láthatáron az a fiatal(abb) politikus, aki eséllyel mérkőzne meg a ringbe idejekorán beszállt, szintén nem fiatal Donald Trumppal.

A 2024-es elnökválasztás egyike lehet az amerikai történelem ama ritka pillanatainak, amikor a szavazóknak két olyan – republikánus, illetve demokrata – jelölt közül kell választaniuk, aki már megjárta a Fehér Házat. Ilyesmire utoljára több mint száz éve volt példa. Az amerikai elnökök ritkán indulnak újra a mandátumuk lejárta után. (Az USA-ban az elnökválasztás a hivatalban lévő államfő megbízatásának idején zajlik.)

Persze a fenti forgatókönyv nem feltétlenül valósul meg Biden újbóli indulása esetén sem, ugyanis egyáltalán nem biztos, hogy Donald Trump megnyeri a Republikánus Párt előválasztását. A Washington Post felmérése szerint a republikánus vagy konzervatív érzelmű független szavazók 49 százaléka más jelöltet szeretne 2024-ben, és mindössze 44 százalék támogatja a korábbi elnököt. Biden újrázásának támogatottsága ennél jóval alacsonyabb az Associated Press-NORC új közvélemény-kutatása szerint. A demokraták mindössze 37 százaléka nyilatkozta azt, hogy támogatná Joe Biden indulását 2024-ben, szemben a tavalyi félidős választások előtti 52 százalékkal. A teljes választókorú népesség mindössze 22 százaléka gondolja úgy, hogy az elnöknek pályáznia kellene újabb mandátumra - 7 százalékponttal kevesebben, mint egy éve -, és közöttük felülreprezentáltak a 45 év fölöttiek.

A felmérést ismertető AP azt is kiemeli, hogy a jelentős csökkenés egy olyan időszakban következett be, amikor az elnök éppenséggel megpróbálta előkészíteni a terepet az újraválasztási kampánya elindításához - ennek érdekében ő maga, illetve csapata a kormányzás sikereit sulykolta. Ezt tette múlt kedden, a kongresszus előtti szokásos évértékelőjében is, hangoztatva, hogy megbízatásának első két évében több munkahelyet hozott létre, mint más elnökök négy éve alatt, illetve kormánya évtizedek óta nem látott szintű állami beruházást hajtott végre az infrastruktúra, az egészségügy és a zöld technológiák területén.

Biden nemcsak a törvényhozás és a kormányzás terén teljesített jól, hanem politikailag is. Az előrejelzéseket megcáfolva elmaradt a “republikánus hullám” a tavaly novemberi félidős választásokon. A Demokrata Párt nemcsak nem veszítette el ellenőrzését a kongresszus mindkét háza fölött, de a szenátusban egy fővel sikerült növelnie a többségét.

Mindezek ellenére a felmérések azt mutatják, hogy a demokrata választók elsöprő többsége szerint a 80. életévét tavaly betöltött elnök jobban tenné, ha átadná a világ legstresszesebb munkáját egy fiatalabb politikusnak. Az AP-NORC kutatása keretében készített interjúk során az újrázás ellenzésének elsődleges okaként egyértelműen az elnök korát jelölték meg, tételesen említve a köhécselését, merev járását, gyakran félresikerült tréfáit és elszólásait.

Biden minden idők legidősebb amerikai elnöke. Második mandátumának végére betöltené a 86-ik életévét. Első alkalommal több mint ötven éve, 1972-ben választották be a szenátusba, és bár a korához képest meglehetősen jó fizikai és szellemi formában van, a kormányzati teljesítményénél nagyobb figyelmet kapnak újabban az olyan epizódok, amikor az elnök céltalanul bolyong egy színpadon, nem találja a szavakat, vagy korábban elhunyt volt politikuskollégáját keresi a közönségben.

„Nevezzen meg egy elnököt a közelmúltból, aki olyan sokat valósított meg az első két évében, mint én” – válaszolta Biden a CNN riporterének felvetésére, miszerint a választókat aggasztja a kora. Hozzátette: „Az a kérdés, hogy el tudod-e végezni a munkát. És én úgy gondolom, hogy igen.”

Megfigyelők felhívják a figyelmet, hogy a mandátumából hátralévő két évben az elnök nehezebben tudja majd keresztülvinni a terveit, hiszen a törvényhozás alsóházában a demokraták – bármennyire jól szerepeltek is a várakozásokhoz képest – mégiscsak elveszítették a többségüket, és nem valószínű, hogy a Kevin McCarthy által vezetett republikánusok készek lesznek hozzájárulni az elnök további törvényhozási sikereihez.

Mindezek ellenére egyelőre úgy tűnik, hogy Bidennek nem akad komolyan vehető ellenjelöltje a demokrata előválasztáson. A Demokrata Párt egységét nem kezdte ki az államtitok-botrány sem. Mi több, Bident támogatják legkritikusabb 2020-as riválisai is, a tengeren túli médiában “szélsőbaloldaliként” aposztrofált Bernie Sanders és Elizabeth Warren. A demokraták nem akarják megismételni az 1980-as fiaskót, amikor az Edward Kennedyvel folytatott éles előválasztási harc után Jimmy Carter alulmaradt Ronald Reagannel szemben.

A The Hill című lap fehér házi értesülései szerint az elnök újbóli indulásának formális bejelentése áprilisra várható.

Megfigyelők szerint a demokratáknak nem föltétlenül Joe Biden kora miatt kellene aggódniuk, hanem elsősorban a pártot sújtó krónikus káderhiány miatt. Amikor mandátuma lejártával megkérdezték - az akkor mellesleg alig 56 éves - Barack Obamától, hogy ki viheti tovább az örökségét, meglehetősen tanácstalannak mutatkozott. Azóta eltelt másfél elnöki ciklus, de a Demokrata Pártban továbbra sem tolonganak a jó képességű, országos szinten is eléggé ismert politikusok, akik adott esetben magukhoz ragadhatnák a marsallbotot.