Rács mögé kerül-e Donald Trump? Elfoglalhatja-e újra az elnöki széket? Mi következik a manhattani esküdtszék csütörtöki döntése után? Ezek a kérdések foglalkoztatják a tengerentúli közvéleményt, miután az Egyesült Államok 45. elnökét bűnösnek találták a precedens nélküli perben. Az ítélet fogadtatása a már ismerős törésvonalakat tükrözi, de abban egyetértenek a kommentárok, hogy politikai és jogi hatásait egyelőre nehéz előre látni.

Miközben a liberális véleményformálók a demokrácia és a jogállamiság győzelmének tekintik, hogy Alsó-Manhattan egyik „szerény tárgyalótermében” tizenkét közönséges New York-i polgár pálcát törhet egy korábbi elnök fölött, konzervatív elemzők figyelmeztetnek, hogy „a nemzet rövidesen megbánhatja ezt az éles fordulatot”.

Amúgy az ítélet és az ügy precedens nélküli jellegét mindkét tábor hangsúlyozza. „Az első bíróság elé állított volt amerikai elnök egyúttal az első amerikai exelnök, akit bűncselekmény miatt elítéltek” – írja a liberális New York Times. Szerkesztőségi cikkében a lap megállapítja: az esküdtszék döntése és a tárgyaláson felvonultatott tények újabb – talán az eddigi legkirívóbb – emlékeztetőül szolgálnak arra, hogy Donald Trump hány és hány okból alkalmatlan az elnöki hivatalra. Azonban ennek a „piszkos ügynek” a legfontosabb hozadéka az, hogy bebizonyosodott: a jog mindenkit kötelez.

Más kérdés, hogy az ítélet milyen gyakorlati következményekkel jár majd. Az alkotmány nem tiltja, hogy egy elítélt induljon az elnökválasztáson, sőt azt sem, hogy a rácsok mögött a világ legnagyobb haderejének főparancsnoka legyen – idézi Richard L. Hasent, a Kaliforniai Egyetem professzorát, a választási jog egyik legelismertebb szakértőjét a CNN. Az alapító atyák ezt a döntést a választókra bízták – jegyzi meg a kérdés kapcsán a NYT is hozzátéve, hogy Trump kétségtelenül fellebbezni fog, és a november 5-ei elnökválasztás előtt aligha várható jogerős ítélet. A CNN szerint a fellebbezések késleltethetik már a július 11-re időzített ítélethirdetést is.

Futólag a liberális újság is megemlíti, hogy sok szakértő szkeptikus az ügy jogi hátterének szolidságát illetően. A Trump-per nemcsak a vádlott személyét illetően precedens nélküli: egy szokatlan jogelmélet alkalmazásával bűncselekmény miatt emeltek vádat olyasmiért, amit egyébként szabálysértésként kezelnek. Ezért történhet meg – figyelmeztet a NYT-ban közölt külön írásában Frank Bruni –, hogy miközben egy normális halandó számára a fent említett mérföldkövek „sírköveknek bizonyulnának”, Trump számára a „bűnös minősítés” nem több kavicsnál, amiben éppen csak megbotlik. Nem kizárt, hogy a bűnösségének a megállapítása tovább növeli a népszerűségét – ez történt a vádemelés után is –, ami nem meglepő, hiszen élete és politikai karrierje nagy részét azzal töltötte, hogy a mostanihoz hasonló helyzetekre készüljön. Gondosan felépített és szüntelenül ismételgetett egy olyan narratívát, amelyben a „radikális baloldal” el akarja kapni, és ennek érdekében mindenféle „mocskos trükköt” bevet.

A konzervatív Wall Street Journal vezércikke az ítélet politikai következményeire helyezi a hangsúlyt. Abból indul ki, hogy normális körülmények között végzetes lenne egy politikus számára, ha egy esküdtszék bűnösnek találja, de hangsúlyozza, hogy normális esetben egy ügyész nem indítana el ilyen pert.

A WSJ szerint a Trump elleni vádemeléssel Alvin Bragg kerületi ügyész megnyitotta „az amerikai politika új, destabilizáló korszakát”. A demokrata színekben megválasztott Bragg azzal az ígérettel hirdette meg a jelöltségét, hogy készen áll perbe fogni Trumpot. Csakhogy a volt elnök ellen összeállított „koholt dosszié” az elmarasztaló ítélet után is jogilag megalapozatlannak tűnik. A lap kétségbe vonja a vád narratíváját, miszerint azért kellett meghamisítani Trump vállalkozásának a könyvelését, mert félő volt, hogy a pornósztárral folytatott affér nyilvánosságra kerülése kedvezőtlenül hat a megválasztási esélyeire. Csakhogy ez 2017-ben történt, amikor már eldőlt a verseny. A WSJ felteszi a kérdést: mi történik, ha Trumpot újraválasztják, vagy ha elveszíti a választásokat, de utólag a fellebbviteli bíróság felmenti? Vajon a republikánusok megtorolják a Trumpon esett sérelmet?

A Newsweek oldalán Thomas G. Moukawsher egykori bíró elégedetlen az ítélettel, sőt magával az üggyel is. Ez nem az a „demokráciarengető dráma”, amellyel egy elnököt rács mögé kell juttatni. Az igazi dráma viszont, hogy eltereli a közvélemény figyelmét az igazán lényeges ügyről, amelyben az igazságügyi minisztérium csigaléptekkel halad. Ez a 2020-as választások eredményének megváltoztatására tett kísérlettel foglalkozik, amelynek részeként az akkor hivatalban lévő elnök a Capitolum felé „terelt egy dühös tömeget”. Ezeket az ügyeket jóval az elnökválasztás előtt le kellett volna zárni, „a rajzfilmnek vége, itt az ideje, hogy elkezdődjék a dráma” – hangsúlyozza Moukawsher.

Intézményeink a szemünk láttára omlanak össze – írja szintén a Newsweek oldalán Mark Davis publicista, rádiós műsorvezető. Utal arra, hogy a vádat egy demokrata kerületi ügyész fogalmazta meg „politikai bosszúként”, és egy olyan esküdtszék elé került a demokrata fellegvárnak számító Manhattanban, amely előtt „Trumpnak esélye sem volt”. Meglátása szerint az ítélet növelheti Trump újraválasztási esélyeit. „Nem többen, csak boldogabbak lesznek”, akik megvetik a volt republikánus elnököt – figyelmeztet Davis, aki szerint sokan lehetnek majd olyanok, akik éppen „a rendszer általi meghurcoltatása” miatt segítik vissza Trumpot a Fehér Házba. Egyúttal figyelmeztet: ha a választók igazságot is szolgáltatnak Trumpnak november 5-én, nem tudják meg nem történté tenni „az igazságtalanságot”. Ugyanakkor fennáll a veszélye egy politikaileszámolás-cunaminak. A New York-i eseten felbuzdulva ügyészek hadai nekilátnak „Amerika-szerte nagy lendülettel keresni álmaik nagy halát”. Szélesebb közfelháborodásra lesz szükség ahhoz, hogy ez többé ne fordulhasson elő soha, senkivel – hangsúlyozza Davis.

Mindkét tábor utal a per idején készült közvélemény-kutatásokra, amelyekben a Trump-szavazók számottevő része nyilatkozta azt, hogy felülvizsgálja vagy megvonja támogatását a volt republikánus elnöktől, ha bűncselekmény miatt elítélik. Hozzá kell tenni azonban, hogy a felmérések mindig pillanatképet adnak a társadalomról, tehát a novemberi választások idején nem feltétlenül lesznek érvényesek. Másfelől a közvélemény-kutatások nehezen tudnak mérni hipotézisek alapján, az emberek általában nem jók a saját jövőbeli véleményük vagy viselkedésük előrejelzésében. A legjobb példa erre a választási részvétel: sokan hajlamosak igennel válaszolni, akik végül nem mennek el szavazni. Jelen esetben ugyanaz az ember, aki a Trumpról alkotott véleményének a felülbírálását valószínűsítette egy kedvezőtlen ítélet esetére, a tényleges bírósági határozat tudatában teljesen másként nyilatkozhat.