Noha a történelmi jelzővel egyelőre óvatosan bánna, Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő rendkívül fontosnak tartja, hogy öt évvel a brit EU-tagság tényleges megszűnése és kilenc évvel a Brexit-népszavazás után ismét megindult a közeledés az Egyesült Királyság és az Európai Unió között. A közgazdász politikus szerint a hét eleji megállapodást azért bírálja a brit Konzervatív Párt, mert élet-halál harcot vív a jobboldali szavazókért a Nigel Farage Reform UK nevű tömörülésével.

„Voltak, akik történelminek nevezték, de én várnék néhány hónapot a jelzőkkel” – értékelte Winkler Gyula a Nagy-Britannia és az Európai Unió hét eleji londoni csúcstalálkozóján létrejött egyezséget, amelyre Keir Starmer brit kormányfő „új kezdetként” hivatkozott. (Konkrétan az újraindítást jelentő „reset” szót használta.) „A megállapodás számos olyan célkitűzést tartalmaz, amelynek a mechanizmusa nincs leírva, márpedig a technikai tárgyalás egy dolog, a politikai tárgyalás pedig teljesen más” – fűzte hozzá az Európai Parlament Nemzetközi Kereskedelmi Bizottságának (INTA) alelnöke.

Winkler kiemelte, mindig is azok közé a politikusok közé tartozott, akik sajnálták Nagy-Britannia kiválását az Európai Unióból, a Brexitet mindkét félre nézve rossz döntésnek tartotta és tartja. „Most, öt évvel a Brexit és kilenc évvel a kiválási népszavazás után ismét megindul a közeledés az Egyesült Királyság és az Európai Unió között. Remélem, hogy ez a folyamat folytatódni fog, sőt lépésről lépésre erősödik is. Rengeteg együttműködési terület van” – tette hozzá.

Az RMDSZ EP-képviselője szerint London és Brüsszel közeledését a világszínpadon észlelhető nagy változások indították el. „Ha meg kell nevezni az Egyesült Királyság és az Európai Unió újbóli közeledésének a felelőseit, akkor ezek az aktorok Putyin és Trump. Nem akarok cinikus lenni, de az Ukrajnában történtek ébresztették rá Brüsszelt és Londont a katonai és védelmi együttműködés fontosságára. Ez az egyezmény a katonai együttműködés szükségességéből indult ki, és abból a lehetőségből, hogy az Egyesült Királyság is részt vehet majd a Readiness 2030 elnevezésű európai fegyverkezési programban” – értékelte. Mint ismert, a közös hitelprogram révén az Európai Unió 150 milliárd eurót fordít rakétavédelemre, tüzérségi rendszerekre, drónokra, kibervédelemre és más katonai fejlesztésekre a következő időszakban.

Winkler Gyula szerint az Európai Unió számára a megállapodás talán legelőnyösebb része a halászatot érinti, de nagyon fontos az is, hogy elkezdődtek az egyeztetések az együttműködésről az ifjúsági mobilitás terén. Persze ez nem jelenti azt, hogy az Egyesült Királyság már holnap visszatér az Erasmus programba – „ez politikai szempontból nagyon érzékeny téma a szigetországban”.

A politikai érzékenységek mindkét oldalon megnyilvánultak. Egyes európai véleményvezérek és döntéshozók úgy látják, hogy az Európa túl sokat adott – amikor hozzáférést enged a briteknek az európai fegyverkezési alapokhoz –, és túl keveset kapott, míg a másik oldalon egyesek a Brexit elárulásáról beszélnek.

„A laburista kormány által nyélbe ütött egyezséget a konzervatívok elsősorban azért támadják, mert félnek Nigel Faragetól, a Reform UK nevű, Brexit-párti tömörülés alapítójától és vezetőjétől. Farage pártja nagyon könnyen átveheti a jobboldalt a következő választáson, úgyhogy politikai szempontból rendkívül képlékeny a helyzet, de hát ez ismerős, hiszen hol nem képlékeny a politika manapság, Bukaresttől Párizsig és Berlinig” – magyarázta Winkler Gyula.

A The Spectator konzervatív magazin „A Brexit igazi elárulása” címmel indította eheti lapszámát, amelyben több írás is foglalkozik az EU-val kötött megállapodással. A Michael Gove által jegyzett címlapsztori szerint a Munkáspárt nagy bűne az, hogy tartósan képtelen megérteni a Brexit révén megnyílt lehetőségeket. Érvelése szerint az uniós tagság megszűnésével Nagy-Britannia szabad kezet kapott arra, hogy megvédje a brit munkahelyeket és iparágakat, megmentse az ország feldolgozóiparát, ehelyett Keir Starmer „Ursula von der Leyen karjaiba dőlt”.

Felmérések szerint a Brexitet még a kilépésre szavazók közül is csak minden negyedik tartja sikeresnek. Ezekből a számokból sok laburista politikus azt olvasta ki – a címlapsztorit kísérő cikk szerint tévesen, és ez a szellemiség áll az EU-val kötött mostani megállapodás mögött is –, hogy a választók belátták a tévedésüket. Valójában az emberek azért elégedetlenek a Brexittel, mert a brit politikusok nem használták ki kellőképpen az EU-tagság megszűnéséből fakadó lehetőségeket – írja a The Spectator kommentátora leszögezve, hogy a laburistáknak „meg kell tanulniuk szeretni a Brexitet”.

Az újrakezdéssel a brit baloldal sem teljesen elégedett. A The Guardian a megállapodást megkésett lépésként, Keir Starmer lelkesedését pedig túlzottnak értékeli. Az egyezség a jó irányba tett, racionális lépés, amelyben azonban egyelőre kevés kézzelfogható eredményt hozhat – áll a baloldali újság szerkesztőségi cikkében.

A Handelsblatt német üzleti napilap elszalasztott lehetőségekről ír, és megjegyzi, hogy miközben sok szó esik az újrakezdésről, Keir Starmer nehezen tud feladni régi Brexit-tabukat, túl nagy ugyanis a Nigel Farage pártjától való félelem. Emiatt aztán túl sok a vörös vonal: az egységes piachoz vagy a vámunióhoz való csatlakozás vagy a személyek szabad mozgásának tilalma, holott ezekből a La Manche csatorna mindkét oldalán profitálnának a fiatalok, a vállalatok és általában a társadalmak. Egy bátrabb megállapodás valódi jelzés lett volna az újrakezdéshez, de Starmer elszalasztotta ezt a lehetőséget – mutat rá a német gazdasági újság.