A brit és az európai uniós fiatalok kölcsönös letelepedési és munkavállalási szabadságjogairól szóló további tárgyalásokról állapodott meg hétfőn a brit kormány az EU-val, írja az MTI. Ugyanakkor tizenkét évre szóló megállapodás született az egymás területi vizeire kiterjedő kölcsönös tengeri halászati jogosultságokról és védelmi kérdésekről. 

Nagy-Britannia és az Európai Unió hétfői londoni csúcstalálkozóján több más sarkalatos jelentőségű területen sikerült egyezségre jutni. Ez volt az első ilyen jellegű hivatalos kétoldalú csúcsértekezlet a brit EU-tagság öt évvel ezelőtti megszűnése (Brexit) óta.

Keir Starmer brit miniszterelnök a legjelentősebb diplomáciai események helyszínéül szolgáló londoni Lancaster House-ban fogadta Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, António Costát, az uniós tagállamok állam- és kormányfői alkotta Európai Tanács vezetőjét és számos más uniós tisztviselőt.

Létszám- és időtartambeli korlátozások is lennének

A hétfőn bejelentett kétoldalú megállapodás érinti egyebek mellett a halászati jogok és az agrárexport szabályozását. A Downing Street tájékoztatásából ugyanakkor kiderül, hogy a fiatalok letelepedési és munkavállalási szabadságjogainak kölcsönös helyreállításáról még egyeztetésekre van szükség.

A londoni miniszterelnöki hivatal úgy fogalmaz, hogy Nagy-Britannia és az EU „további együttműködésről” állapodott meg egy olyan program kialakítása érdekében, amely lehetővé tenné, hogy a fiatalok „ismét szabadon utazhassanak és dolgozhassanak Európában”.

Az egyelőre részletek nélküli tájékoztatás szerint az új szabályozás létszám- és időtartambeli korlátozásokat is tartalmazna. London a brit EU-tagság megszűnése után új, pontozásos – főleg a szakképzettséget és az angol nyelvtudást előnyben részesítő – bevándorlási szabályozást honosított meg, amely nem tesz különbséget az Európai Unióból és a világ más térségeiből újonnan érkezők letelepedési és munkavállalási kérelmeinek elbírálása között.

Nem térnének vissza

Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból, majd 11 havi átmeneti időszak után az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is kilépett. Az akkori konzervatív párti brit kormány ugyanis nem kívánta teljesíteni azokat a feltételeket – mindenekelőtt az EU-állampolgárok szabad nagy-britanniai letelepedésének és munkavállalásának jogát –, amelyek e két integrációs szerveződéshez elválaszthatatlanul kötődnek.

A tavaly júliusi parlamenti választások óta hivatalban lévő munkáspárti kormány sem kívánja visszaléptetni Nagy-Britanniát az Európai Unióba, sem az EU egységes belső piacára és vámuniójába, de Keir Starmer miniszterelnök többször kijelentette, hogy sokkal szorosabbra akarja vonni az unióhoz fűződő kapcsolatokat.

Az Európai Bizottság ugyanakkor több ízben jelezte, hogy az érdemi közeledés egyik kulcsfontosságú elemének tartaná a 18-30 év közötti uniós és brit állampolgárok kölcsönös és megkötések nélküli utazási, letelepedési, tanulási és munkavállalási lehetőségének megteremtését.

A Downing Street által a hétfői londoni kétoldalú csúcstalálkozóról kiadott tájékoztatásból egyértelműen kiderül, hogy az ebben a kérdésben fennálló nézetkülönbségeket egyelőre nem sikerült teljes áthidalni, de a felek további tárgyalásokról állapodtak meg.

Megállapodás született ugyanakkor az élelmiszer- és italféleségek kölcsönös kereskedelmét akadályozó, a határátkelőhelyeken rendszeresen hosszas kamionsorokat okozó bürokratikus kötelezettségek enyhítéséről. A Downing Street hangsúlyozza, hogy ennek a megállapodásnak nincs időbeli korlátja.

Hozzáférés a SAFE-hez

Tizenkét évre szóló megállapodás született az egymás területi vizeire kiterjedő kölcsönös tengeri halászati jogosultságokról és arról is, hogy a brit hadiipari vállalatok hozzáférhetnek az EU tervezett közös beszerzési és ipari együttműködési programjához (SAFE, Security Action for Europe), amelynek révén 150 milliárd euróig terjedő, védelmi beruházásokra fordítható hitel válik elérhetővé a résztvevők számára.