Mark Rutte NATO-főtitkár szerda este brüsszeli rezidenciáján fogadta Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, hogy más európai vezetőkkel megvitassák az ukrajnai háborúval kapcsolatos témákat, néhány héttel Donald Trump Fehér Házba való visszatérése előtt. Romániát nem hívták meg a találkozóra. Klaus Iohannis azt mondta, tudott a találkozóról, és szokatlannak találja, hogy a megbeszéléseket szűk körben tartják.

Ez a találkozó „nagyon jó alkalom arra, hogy Ukrajna biztonsági garanciáiról beszéljünk” – mondta Zelenszkij a találkozó előtt. Az egy nappal az Európai Unió (EU) csúcstalálkozója előtt tartott találkozó célja, hogy a Kijevet „leghatározottabban” támogató európai szövetségesek vázolják, a Trump-kormányzattal kapcsolatos állásfoglalást és az Ukrajna védelmében kidolgozott terveket, idézi a neve elhallgatását kérő brüsszeli diplomatát az AFP alapján a News.ro.

„Európának erős és egységes álláspontra van szüksége, amely lehetővé teszi a tartós békét” – hangsúlyozta az ukrán elnök.

Good to meet with my friend @ZelenskyyUa this evening in Brussels to discuss #NATO’s unwavering support for #Ukraine. pic.twitter.com/it7OO0xR2a

— Mark Rutte (@SecGenNATO) December 18, 2024

Az európaiakat aggasztja az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai segélyek felfüggesztésének lehetősége és Donald Trump ígérete, hogy „24 órán belül” véget vet a háborúnak. Ezzel összefüggésben Ukrajna most a béketárgyalások lehetőségét elfogadná, azzal a feltétellel, hogy garantálják a biztonságát. A Ruttéval való találkozón Németország, Lengyelország, Olaszország, Olaszország, Dánia, Hollandia és a főbb uniós intézmények vezetői vettek részt. A találkozón nem volt jelen Keir Starmer brit miniszterelnök, sem Emmanuel Macron francia elnök, aki a Chido ciklon által feldúlt, az Indiai-óceánban található francia szigetcsoportra, Mayotte-ra utazott.

„Ukrajna megerősítése most nemcsak erkölcsi, hanem stratégiai szükségszerűség is” – hangsúlyozta szerdán Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke. Elsődleges fontosságú annak biztosítása, hogy Ukrajna „ne kényszerüljön diktált béke elfogadására” – mondta Olaf Scholz német kancellár Brüsszelbe érkezésekor.

Zelenszkij kedden „tartós békét” sürgetett, amelyet Vlagyimir Putyin orosz elnök „nem tud megszegni”, és azt mondta, hogy ezt csak úgy lehet garantálni, ha Ukrajna csatlakozik a NATO-hoz, hogy élvezhesse a szövetség védelmét. Ez a „visszafordíthatatlan” kilátás azonban a NATO szerint nem esedékes, más biztonsági garanciákra van szükség. Ukrajna további fegyvereket is akar, de a NATO vezetője szerdán elutasította, hogy ezzel foglalkozzanak, azzal érvelve, hogy a nyilvános beszéd „megkönnyítené” az oroszok dolgát, akiknek csak a tévét kellene nézniük, hogy megtudják a szövetségesek terveit. Ukrajna bejelentette, hogy további 19 légvédelmi rendszerre van szüksége, hogy megvédje a városait és az energetikai infrastruktúráját az orosz erők folyamatos támadásaitól.

Az ukrán hadsereg – amelyet aláásott az ember- és fegyverhiány – már több mint egy éve védekezésbe kényszerült. Ősz óta az ukrán erők egyre gyorsabban vonulnak vissza. Moszkva pénteken két újabb ukrán város elfoglalását jelentette be, miután az év eleje óta 189-et foglalt el.