A CDU legsikeresebb tartományi vezetője lehet Angela Merkel utódja
A Kereszténydemokrata Unió (CDU) megválasztotta ugyan új elnökét, sokan azonban kételkednek abban, hogy a párt legsikeresebb tartományi vezetője, Armin Laschet a szövetségi kancelláriában is be tudja tölteni a 16 éve után visszavonuló Angela Merkel helyét.
Csaknem három év keresés után a német Kereszténydemokrata Unió (CDU) megtalálta az embert, aki Angela Merkel egy éven belül tervezett visszavonulása után átveheti Németország vezetését. Az előző próbálkozás nem sikerült túlságosan jól. A németországi közéletet valósággal sokkolta tavaly februárban, hogy a CDU élére nem sokkal korábban megválasztott Annegret Kramp-Karrenbauer lemond az pártelnöki tisztségről. A sajtó által AKK-nak is becézett 59 éves politikust ugyanis – aki azóta is betölti a védelmi miniszteri tisztséget a szövetségi kormányban – Angela Merkel potenciális utódjának tekintették.
Maga a 2005 óta hivatalban lévő kancellár szemelte ki utódjának AKK-t, ő „építette fel” fokozatosan, jóval a 2022-re tervezett visszavonulása előtt. Előbb a CDU főtitkári tisztségébe emelte a Saar-vidék (németül Saarland) korábbi tartományi miniszterelnökét, majd 2018-ban beállt mögé a pártelnökségért folyó harcban, miután maga lemondott a CDU éléről.
A bizonytalanság vége(?)
Armin Laschet megválasztása tehát 11 hónapja tartó bizonytalanságnak vet véget. Azaz nem egészen. A CDU internetes konferenciáján nem volt egyértelmű favorit – az első fordulóban nagyjából ugyanannyian szavaztak a konzervatív Friedrich Merzre, mint a pragmatikus hírében álló Laschetre –, és egyáltalán nem biztos, hogy az új CDU-elnök lesz egyúttal a következő német kancellár is.
A parlamenti választásokig még nyolc hónap van hátra. Míg annak idején AKK-ra egyértelműen jövendőbeli kancellárként tekintettek, ezúttal csak kevesen gondolják, hogy Laschet megválasztásával a CDU elnökségén túl eldőlt a szövetségi kormány sorsa is.
CSAK SAJÁT
A CDU bajor testvérpártjával, a Keresztényszociális Unióval (CSU) közösen a későbbiekben dönt majd a jobbközép jelöltről. A jelenlegi állás szerint szinte biztosra vehető, hogy a jobbközép pártszövetség adhatja a kancellárt a szeptember végi választások után is, amiben óriási szerepe lehet Merkel járványkezelésének, amit a németek többsége pozitívan értékel.
Markus Söder, a CSU elnöke gratulált Laschetnek, és közölte, hogy együtt folytatják „az Unió sikertörténetét". A népszerű és befolyásos politikus ugyanakkor maga is pályázhat Angela Merkel megüresedő székére. A legfrissebb közvélemény-kutatások szerint nem is volna esélytelen, bár állítása szerint más tervei vannak. Győzelmi beszédében ugyanakkor Laschet megfogadta, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a párt jól haladjon a közelgő regionális választásokon, és hogy a párt megtartsa a kancellári pozíciót.
Kormányprogram
Armin Laschet 2019 februárjának végén szövetséget kötött a 40 éves egészségügyi miniszterrel, Jens Spahnnal (aki a 2018-as CDU-beli választások előtt Kramp-Karrenbauer riválisa volt). Mindössze néhány nappal a szavazás előtt közzétettek egy tízpontos programot "# Impulse2021" néven. Ebben kifejtik, hogy "világos határt kell húzni a jobboldalon", és a CDU-t mainstream néppártként kell pozícionálni, kiegészítve „valamelyes baloldali munkás- és egy konzervatívabb gazdasági szárnnyal”.
Laschet és Spahn szerint az 2020-as éveket a modernizáció évtizedévé teszik Németország számára. A kulcsszavak: „új gazdasági dinamizmus, átfogó biztonság, csúcsminőségű és méltányos oktatási lehetőségek". El akarják kerülni a megtépázott gazdaság további terhelését, digitális minisztériumot hoznának létre szövetségi szinten, és "zéró toleranciát” mutatnának a bűnözéssel és a szélsőségességgel szemben. „Ez kormányprogramnak hangzik” – jegyzi meg a Deutsche Welle.
Laschet, a türelmes
Az 59 éves Armin Laschet Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke. 2017-ben elért győzelme azért is figyelemre méltó, mert Németország legnépesebb államát 50 éven át leginkább a rivális balközép szociáldemokraták vezették.
A Deutsche Welle elemzése szerint úgy tekintenek rá, mint aki a leginkább megfelel Merkel pragmatikus centrizmusának. Ahogy programbeszédében is érzékeltette, tudatosan fekteti a hangsúlyt a folytonosságra és a középutasságra. "Világosan kell beszélnünk, de nem szabad megosztanunk. Képesnek kell lennünk integrálni, összetartani a társadalmat" – mondta a küldötteknek.
Laschet 2012 óta egyike a CDU öt szövetségi elnökhelyettesének. Mindig lojális volt a párt elnökéhez – Merkel lemondása után Annegret Kramp-Karrenbauerhez is. Kitartott a kancellár mellett akkor is, amikor 2015-ben a pártban többen nyíltan szembeszálltak Merkellel a több százezer menedékkérő befogadása miatt.
Laschet „a szélsőségek elkerülését" képviseli, olyan politikai álláspontot, amely "az emberek felé fordul, és nem fordít hátat nekik". Ragaszkodik a társadalmi kohézióhoz és a szociális piacgazdasághoz. Ő volt az egyetlen a CDU-elnökségre pályázó politikusok közül, aki vezető jelöltként már megnyert egy választást, és kormányzati tapasztalattal rendelkezik.
A külpolitika szempontjából Laschet egyértelműen az Európai Unióra összpontosít, ugyanakkor a transzatlanti kapcsolatok megerősítését szorgalmazza, elsősorban a klímapolitika és a kereskedelem terén. Joe Biden megválasztását "a demokrácia győzelmének" nevezte. Régóta szoros kapcsolatot ápol a párizsi vezetéssel, és gyakran látogatja a francia fővárost. Az elmúlt két évben Németország képviselője volt a francia-német kulturális kapcsolatokban.
Laschet tisztában van az előtte és a pártja előtt tornyosuló kihívásra, amit Merkel visszavonulása jelent. „Sokan előbb Angela Merkelt tartják jónak, és csak utána a CDU-t” – fejtegette, hozzátéve, hogy „nekünk most pártként szükségünk van erre a bizalomra”, és „ezért a bizalomért kell dolgoznunk”.