Tovább vitáznak a bevándorlást szigorító Trump-rendeletről

Az illetékes San Franciscó-i fellebbviteli bíróság kedd este meghallgatta a Donald Trump elnök bevándorlást szigorító rendelete mellett és ellene felhozott érveket, de várhatóan csak napok múlva hozza meg ítéletét a vitatott elnöki rendelet végrehajtását egy hét után felfüggesztő szövetségi bírói döntés ügyében.

Az Egyesült Államok új, republikánus elnöke január 27-én, egy héttel beiktatása után azonnali hatállyal 90 napra megtiltotta hét, muzulmán többségű ország – Szíria, Irak, Irán, Szudán, Líbia, Szomália és Jemen – állampolgárainak beutazását, határozatlan időre felfüggesztette a szíriai menekültek befogadását, és 120 napra befagyasztotta a teljes amerikai menekültbefogadási programot. A terrorizmus veszélyére hivatkozó rendelet bírálatok özönét váltotta ki az érintett muzulmán országok és a nyugati szövetségesek részéről, amerikai jogvédő csoportok pedig tömegesen igyekeztek jogsegélyt nyújtani a szerintük alkotmányellenes tilalom miatt feltartóztatott beutazóknak.

A rendelet végrehajtását James Robart seattle-i szövetségi bíró, múlt pénteken felfüggesztette, mire a Trump-kormányzat fellebbezést nyújtott be, és az intézkedés újbóli bevezetése mellett érvelt. Robart bíró döntéséhez később peres félként csatlakozott két szövetségi állam: Washington és Minnesota. A fellebbviteli bíróság keddi ülését nyilvános jogi viták, beadványok és utcai tiltakozások előzték meg, miközben az elnök Twitter-üzenetekben szögezte le, hogy kitart döntése mellett, és a rendeletet ismét érvénybe kell léptetni. Ezt az álláspontot képviselte kedden a bírák előtt az igazságügyi minisztérium jogi tanácsadója is.

Százezreket érdekelt

A háromtagú – Michelle Friedland kaliforniai, William Canby arizonai és Richard Clifton, hawaii bíróból álló – fellebbviteli bíróság nyilvános telekonferencia útján tette fel kérdéseit és hallgatta meg a felek érveit. A hangban közvetített tárgyalást az AP hírügynökség szerint százezrek követték figyelemmel a világháló videomegosztó és közösségi oldalain, valamint a nagy amerikai tévécsatornák és hírportálok honlapján.

A kormányt August Flentje, az igazságügyi tárca különtanácsadója képviselte, aki leszögezte: az elnöki rendeletben a beutazások „időleges szüneteltetéséről” van szó, olyan országokból, amelyeket „a legutóbbi elnök”, vagyis Barack Obama különleges kockázatot jelentő államokként tartott számon. Állítása szerint Trump elnöknek hatalmában állt ilyen döntést hozni.

A bírák ugyanakkor azt firtatták, vajon vannak-e bizonyítékok arra, hogy az érintett hét ország valóban biztonsági kockázatot jelent, s az egyik bíró megjegyezte: ha Obama elnök a szóban forgó országokat biztonsági szempontból kockázatosnak minősítette, akkor meghozta a szükséges intézkedéseket is, vagyis vízumkötelezettséget vezetett be, ez pedig eleve lehetővé teszi a kormánynak a beutazók ellenőrzését. A három bíró megkérdezte: vajon az elnöki rendelet a muszlimok kitiltását irányozza-e elő? Ez ugyanis – mint azt a szintén keresetet benyújtó Washington állam képviselője is állítja – alkotmányellenes lenne. „Az elnöki rendelet nem erről szól” – szögezte le Flentje. Később, a meghallgatás vége felé, még egyszer hangsúlyozta: ha muszlimokat tiltanának ki az Egyesült Államokból, az valóban alkotmányellenes lenne, de az elnöki rendeletben szó sem esik muszlimokról.

A bírák a keresetet benyújtó két szövetségi állam jogi képviselőjének is kemény kérdéseket tettek fel. Washington és Minnesota állam képviselőjétől megkérdezték például, vajon James Robart seattle-i bíró – Seattle városa az északnyugati Washington államban van – nem lépte-e túl a hatáskörét. Az államokat képviselő jogász, Noah Purcell kitérő választ adott, és az elnöki rendelet értelmezése körüli jogvitákat hozta fel.

Jogászok és elemzők – például az amerikai közszolgálati rádió (NPR) jogi szakértője – szerint sokat elárult a bírák hozzáállásáról, hogy egyikük megkérdezte a keresetet benyújtó államok képviselőjét, vajon hány muszlimot is érintene ez az elnöki rendelet, amire Purcell nem tudott választ adni. Az egyik bíró némi számolgatás után közölte: a muszlim világ kevesebb mint 15 százaléka lenne érintett.

A meghallgatás végén a kormányzat képviselője azt hangsúlyozta: „Különös lenne, ha a bíróság néhány újságcikk alapján döntene az elnöki hatáskörről a bevándorlás és a nemzetbiztonság ügyeiben.” A fellebbviteli bíróság szóvivője, David Madden közlése szerint a bírák valószínűleg a hét végére hozzák meg döntésüket.

Közben a republikánus kormányzó vezette Maryland állam is csatlakozott az elnöki rendeletet elutasítókhoz, az Amerikai Polgári Szabadságjogok Uniója (ACLU) nevű szervezet pedig – más szervezetekkel együtt – egy New York-i szövetségi bíróhoz benyújtott keresetben azt kérte, kényszerítsék ki a kormánytól azoknak a nevét, akiket az elnöki rendelet után a határokon feltartóztattak vagy nem engedtek be az országba.

„Az elnöki rendelet jó és szükséges”

A beutazások szigorításáról szóló elnöki rendelet jó és szükséges, de túl gyorsan vezették be – mondta kedden egy kongresszusi bizottsági meghallgatáson John Kelly amerikai belbiztonsági miniszter.

„Az elképzelés az volt, hogy nagyon gyorsan cselekszünk, és így azok, akik azért utaznának be, hogy ártsanak nekünk, nem használhatják ki a rendelet bevezetéséig rendelkezésre álló időt” – fogalmazott a miniszter.

Kelly erőteljesen védelmébe vette az elnöki rendeletet, amely szerinte nem muszlimok kitiltására vonatkozik, ahogyan azt bírálói állítják. Hangsúlyozta, hogy csak átmeneti tilalomról van szó azon országokból érkező migránsok és látogatók számára, amelyekről az Egyesült Államoknak egyelőre nincsenek pontos információi. A miniszter mindazonáltal magára vállalta a felelősséget a rendelet kiadása után kialakult káoszért.

„Visszagondolva, ma biztosan több időt szánnék a kongresszus tájékoztatására, mint ahogyan ezt a jövőben meg is teszem majd” – szögezte le.

Kapcsolódók

Kimaradt?