Londoni stratégiai elemzők szerint jelentősen csökkent tavaly és az idei év eddigi szakaszában is az Iszlám Állam dzsihadista terrorszervezet által Szíriában és Irakban ellenőrzött terület.

Az IHS Markit nevű gazdasági-politikai kockázatelemző csoport londoni konfliktusfigyelő részlegének (IHS Conflict Monitor) vasárnap ismertetett tanulmánya szerint az Iszlám Állam 2015-ben az általa Szíriában és Irakban meghódított térség 14 százalékáról szorult ki, és az idén eddig további 16 százaléknyi területet veszített.

A cég számításai szerint az Iszlám Állam területe a tavalyi egész évben 90 800 négyzetkilométerről 78 000 négyzetkilométerre zsugorodott, a 2016. október 3-ai állapot szerint pedig még kisebb, hozzávetőleg 65 500 négyzetkilométernyi térséget tartott ellenőrzése alatt a dzsihadista csoport Irakban és Szíriában. Ez nagyjából Sri Lanka területével azonos.

Az IHS Conflict Monitor igazgatója és vezető elemzője, Columb Strack a tanulmányban kiemeli, hogy jóllehet a nyár óta az Iszlám Állam viszonylag szerény kiterjedésű területet vesztett, e veszteség stratégiai jelentősége azonban példátlan. Strack szerit ugyanis a terrorcsoport elvesztette közvetlen közúti összeköttetését a Törökországba vezető csempészútvonalakhoz, és ez komoly mértékben korlátozza a szervezet képességét arra, hogy külföldről új harcosokat toborozzon.

Az IHS Conflict Monitor vasárnapi tanulmánya szerint ugyanakkor az idei év eleje óta folyamatosan csökken az Iszlám Állam szíriai erősségei ellen végrehajtott orosz légitámadások részaránya. A stratégiai elemzőműhely adatai szerint az orosz légierő által az első negyedévben indított műveletek közül 26 százalék irányult az Iszlám Állam ellen, a második negyedévben ez arány 22 százalékra, a harmadik negyedévben 17 százalékra csökkent.

Trükköző oroszok

A tanulmány felidézi, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök tavaly szeptemberben a terrorizmus és mindenekelőtt az Iszlám Állam elleni fellépést jelölte meg az orosz hadműveletek fő céljaként, ám a cég adatai ezt nem támasztják alá. Oroszország elsődleges célja Bassár el-Aszad szíriai elnök kormányának katonai támogatása, és minden valószínűség szerint az is, hogy a szíriai polgárháborút a jelenlegi többoldalú konfliktusból kétoldalúvá alakítsa: olyanná, amely a szíriai kormány és az Iszlám Államhoz hasonló dzsihadista csoportok között zajlik. Moszkva ezzel az Aszad-rezsim ellenzékének nyújtott nemzetközi támogatást akarja lehetetlenné tenni - vélekednek az IHS londoni szakelemzői.