Őrizetbe vettek kilenc radikális aktivistát Hongkongban, akik a gyanú szerint arra készültek, hogy nagy erejű robbantást hajtanak végre a város törvényhozásának épülete előtt, ahol ezen a héten a politikai reformcsomag bevezetéséről szavaznak - közölte a South China Morning Post című helyi lap hétfőn.

A hongkongi rendőrség különleges alakulatai a veszélyes TATP, vagyis triaceton-triperoxid nevű nagy erejű robbanóanyagot találtak és foglaltak le egy elhagyott televízióstúdióban hétfő hajnalban. A TATP terroristák körében is népszerű, mivel különösebb szaktudás nélkül előállítható, szagtalan, a keresőkutyák sem képesek megtalálni. Kis ütésre, hőre, nyomásra könnyedén berobban.

A hongkongi gyanúsítottak - öt férfi és négy nő - 21 és 34 év közöttiek. A város különböző pontján végrehajtott akciókban fogták el őket - közölte a szervezett bűnözők üldözésére szakosodott elit alakulat. A gyanúsítottak lakásán házi készítésű robbanószerekhez használatos vegyszereket és légfegyvereket is lefoglaltak. Az őrizetbe vettek között van egy felsőfokú tanulmányait végző hallgató, egy segédoktató, egy építőmunkás és három munkanélküli. Valamennyien egy radikális szerveződés tagjai, akik a támadás tervéről az interneten is párbeszédet folytattak. Rendőrségi források szerint további őrizetbe vételekre lehet számítani.

A hongkongi ellenzéki demokratikus erők közül már voltak, akik nyomban leszögezték, nem támogatnak semmiféle erőszakot a választási rendszer hongkongi reformja elleni tiltakozásképpen. A tervezet korlátozottságát kifogásoló politikai erők szerdára hívtak össze demonstrációt a törvényhozás elé.

A kínai különleges közigazgatási övezet törvényhozása ezen a héten dönt arról, hogy bevezeti-e a választási reformnak azt a Peking által elfogadott és támogatott rendjét, amely szerint a város kormányzóját 2017-ben első ízben választhatják meg az "egy ember-egy szavazat" elve szerint, de úgy, hogy legfeljebb - a választási bizottság által elfogadott - két-három jelöltre adhatják le a voksukat. A kérdés megosztotta a helyi közvéleményt, tavaly két és fél hónapon át tiltakoztak területfoglalással tízezrek az elképzelés ellen szélesebb demokráciát követelve, mert a reformterv a nézetük szerint nem jelent valódi általános választójogot.