Magyarországnak kötelessége részt venni az Iszlám Állam elleni harcban – véli Szijjártó Péter külügyminiszter. A terrorszervezet ugyanis brutális támadást intézett az nyugati értékközösség ellen, melynek Magyarország is része. Szijjártó Péter a közrádióban beszámolt arról, hogy május közepén kerülhet sor a magyar szerepvállalásra Irakban, ahová 100 katonát küldenénk ki, 50 pedig itthon maradna tartalékos állományban.

A magyar honvédség készen áll arra, hogy részt vegyen az Iszlám Állam elleni nyugati koalíció tevékenységében - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Hozzátette: a honvédség vezetői március második felére tervezik a helyszíni szemlét a magyar katonák bevetésének lehetséges színterein. Ez azt jelenti, az országgyűlés körülbelül április közepére kerülhet abba a helyzetbe, hogy tiszta lelkiismerettel és minden információ birtokában döntést hozzon. Így május közepére lehetséges az – ha a parlament úgy dönt -, hogy magyar katonák vállaljanak szerepet a helyszínen az Iszlám Állam ellen harcoló nyugati koalíció soraiban.

Kérdésre válaszolva elmondta: Irak északi területére, Kurdisztánra vonatkozik a felkérés. Irak tekintetében ez a terület a legbiztonságosabb, itt a szövetségesek kiképzőtevékenységet végeznek. 100-150 katona bevetéséről van szó, ami azt jelenti, hogy 100 katona a helyszínen látna el feladatokat, 50 katona pedig itthon készenléti állományban állna.

A katonai szerepvállalásról szóló döntésnél három szempontot kell mérlegelni: a kiküldendő katonák biztonságát, Magyarország általános biztonságát, és a külföldön lévő magyar érdekeltségek biztonságát. (…) Magyarországon a Belügyminisztérium, a rendőrség, a Terrorelhárítási Központ, és a különböző szolgálatok felelősek azért, hogy biztonságban legyenek a magyar emberek. Ha döntés születik a katonai szerepvállalásról, akkor ezek az intézmények képesek arra, hogy a megnövekedett feladataikat ellássák – szögezte le.

Hangsúlyozta: nem egy NATO-műveletről van szó, hanem az iraki kormány kért segítséget bilaterális alapon. Az Egyesült Államok is így látja el ennek a koalíciónak a vezetését. Amennyiben Magyarország részéről más típusú segítségre is szüksége van, úgy azt az Egyesült Államok jelezni fogja nekünk - tette hozzá.

Arra a felvetésre, miszerint Orbán Viktor miniszterelnök inkább nemzeti érzelmű diplomatákra, mintsem világpolgárokra van szükség, úgy reagált: eddig a 116 nagykövetből 70 cseréje történt, illetve történik meg. Idén mintegy tucatnyi nagykövetnek jár le a mandátuma. Szerinte a nagykövetek többsége jól helyt áll. Fontosnak nevezte, hogy a végpontokon, ahol megjelenítik a magyar külpolitikai és külgazdasági stratégiát, az ott álló emberek jó teljesítményt nyújtsanak, megfelelő információkkal rendelkezzenek, hibátlanul végezzék el a klasszikus diplomáciai feladatokat, ami aztán jó alapot képez arra, hogy a nemzetgazdasági érdekeket külgazdasági oldalról alá tudjuk dúcolni – fogalmazott.