2023: az év, amikor együtt éltünk a háborúkkal
Háború robbant ki Izrael és a Hamász palesztin terrorszervezet között, hatalmas földrengések voltak Marokkóban, valamint Törökországban, ellentámadással próbálkozott Ukrajna és sztrájkba kezdett Hollywood – szubjektív módon megállapított fontossági sorrendben igyekeztünk csokorba szedni 2023 legfontosabb nemzetközi történéseit.
Rengeteg rakétát lőtték Izrael déli és középső részére a Gázai övezetből október 7-én, szombat reggel, s ezzel egyidőben fegyveres terroristák tucatjai hatoltak be izraeli településekre. A harcok napközben sem csitultak, a sebesültek és a halálos áldozatok száma folyamatosan emelkedett. A Hamász összehangolt támadására az izraeli katonaság nem volt felkészülve. Egy zenei fesztiválon bulizó fiatalokat automata fegyverekkel támadtak meg Az izreali kormány és a védelmi erők a támadást követően szinte azonnal bejelentették a hadiállapotot. A Hamász terrortámadása több mint 1400, többségében civil halálos áldozatot követelt, 240 ártatlan embert hurcolták el az iszlamista terroristák Izraelből.
Bár a Közel-Keleten, Izraelben semmi rendkívüli nincs egy terrortámadásban, a Hamász október 7-i mészárlása legalább több szempontból is fordulatot hozott a nemzetközi politikában. Lelepleződött Izrael, s elsősorban az izraeli titkosszolgálatok sérülékenysége, s kiderült az is, hogy Nyugaton - a nagy létszámú muszlim közösségek, de a magukat progresszistáként meghatározó tömegek sajátos világképe miatt is - kiújult erővel tud előbukkanni az antiszemitizmus.
Az izraeli hadsereg oktőber 27-én megkezdte a szárazföldi támadást a Gázai övezetben a Hamász felszámolása céljából. A támadás intenzitása, a pusztítás mértéke nemzetközi bírálatokat és aggodalmakat váltott ki a palesztin civil lakosság sorsa miatt, akik víz-, áram-, élelem- és gyógyszerhiányban szenvednek Izrael által kiváltott teljes ostrom következtében. Az offenzíva eddig 15 ezer halálos áldozatot követelt a Gázai övezetben, az ENSZ szerint a terület 2,4 millió lakosának kétharmada kényszerült otthona elhagyására.
Kapcsolódó
Januárban a 300 ezer tartalékossal megerősített orosz hadsereg és a Wagner csoport paramilitáris alakulatai folytatták a támadást főként a Donbasz régióban, Ukrajna keleti részén. Júniusban elindult a Nyugat által várva várt ukrán ellentámadás a megszállt területek visszafoglalásának céljával, de az akciót erőteljes orosz szembenállás fogadta. A nyugati katonai segítség ellenére az ukrán hadsereg csak néhány falut tudott visszafoglalni az ország déli és keleti részén. Június 24-én a Wagner csoport harcosai fellázadtak és elindultak Moszkva felé. Vlagyimir Putyin elnök „árulásnak" a Jevgenyij Prigozsin vezette akciót. A csoport harcosai végül visszatértek a táborukba. A Wagner csoport vezetője két hónappal később gyanús repülőgép-baleset áldozata lett.
Kapcsolódó
.jpg)
A február 6-ára virradó éjszakán az utóbbi száz év egyik legpusztítóbb földrengése sújtotta Kelet-Törökországot és Szíria egy részét. A 7,8-as magnitúdójú földrengést kilenc órával későbbi egy másik követte, legalább 56 ezer ember életét követelte a természeti csapás. Ugyancsak súlyos következményekkel járó földrengés rázta Marokkót szzeptember 8-án. A 6,8-as magnitúdójú, az ország valaha mért legerősebb földrengése mintegy háromezer halálos áldozatot követelt.
Kapcsolódó
Májusban sztrájkba kezdtek az amerikai forgatókönyvírók, akikhez július közepén csatlakoztak a színészek is. A tiltakozók magasabb fizetéseket és megfelelő jogi szabályozást követeltek a mesterséges intelligencia (MI) várható hatásának kivédése érdekében. Hollywoodban 1960 óta nem volt hasonló mértékű munkabeszüntetés. A sztrájkot szeptemberben fejezték be a forgatókönyvírók számára, miután bérmegállapodás született, s garanciákat kaptak az MI használatát illetően. A színészek, akik azért aggódnak, hogy a stúdiók az új technológiát hangjuk és arcuk klónozására használják fel az új technológiát, csak novemberben kezdték el újra a forgatásokat. A titlakozó akció hat hónapig megbénította az amerikai film- és sorozatgyártást, és legalább 6 milliárd dollárba került az amerikai gazdaságnak.
Kapcsolódó
Szeptember 19-én Azerbajdzsán támadást indított a többségében örmények által lakott Hegyi-Karabah ellen, melynek hovatartozását Baku és Jereván több mint három évtizede vitatja. Az enklávé 1991-ben, a Szovjetunió összeomlása után egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét Örményország támogatásával. Azóta már két háború színtere is volt a terület. A szeptemberi támadás után a régió Jereván által magukra hagyott hatóságai szinte azonnal megadták magukat, és tűzszünetet kötöttek. A villámgyors offenzívában közel hatszázan vesztették életüket, a lakosság többsége pedig - mintegy 120 ezren Örményországba menekültek.
Kapcsolódó
December 10-én az egyesek által ultraliberálisnak tartott, mások szerint viszont radikálisan konzevatív közgazdász, az 53 éves Javier Milei átvette Argentína államfői tisztségét, miután magabiztos győzelmet aratott a november 19-i elnökválasztáson. Az új államfő sokkterápiát ígér Latin-Amerika harmadik legnagyobb gazdaságának, amelyet rekordinfláció sújt. Milei széles körű privatizációt, a költségvetési kiadások jelentős csökkentését és a peso helyett a dollár bevezetését tervezi az ország nemzeti bankjának felszámolásával párhuzamosan.
(Nyitókép: az Agerpres fotója)
CSAK SAJÁT
.jpg)
