Szerda délig meghaladta a 47 ezret a Hegyi-Karabahból (az örmény többségű azerbajdzsáni enklávéból) Örményországba menekülők száma. A szakértő szerint Karabah teljesen kiürülhet, s egy olyan befagyott konfliktusként vonul be a történelembe, amely hosszú évtizedek után felolvadt.  

Hegyi-Karabahból már több mint 47 ezer erőszakkal kitelepített állampolgár kelt át az Azerbajdzsán és Örményország közötti nemzetközileg elismert határt képező Hakari folyó felett átívelő Hakari hídon. A híd az Azerbajdzsán és Örményország közötti nemzetközileg elismert határt képező Hakari folyó két partját köti össze.

Nazeli Bagdaszárján, az örmény miniszterelnök szóvivője beszámolója szerint még szerdán Hegyi-Karabahból örmény egészségügyi központokba tervezik küldeni a sztepanakerti benzintároló robbanásának sérültjeit, több mint 80 embert, valamint azokat, akik a harcok során sebesültek meg. Hétfő este nyolc órakor, az Aszkeran-Sztepanakert útvonalon egy üzemanyagtartálynál robbanás történt, amelynek oka egyelőre ismeretlen. Gegam Sztepanján hegyi-karabahi ombudsman hivatalának legfrissebb összesítése szerint 68-an haltak meg, míg 105 embert eltűntként tartanak nyilván, a sérültek száma csaknem 300 - számolt be a Híradó portál. 

Ugyancsak szerdán Azerbajdzsán határán feltartóztatták az el nem ismert Hegyi-Karabahi Köztársaság volt kormányfőjét, Ruben Vardanjánt, amikor az örményországi Szjunik régióban lévő Gorisz városba próbált távozni. Erről a kíséretéhez tartozó forrás számolt be a TASZSZ orosz hírügynökségnek. Egyelőre sem az azerbajdzsáni fél, sem az örmény hatóságok nem kommentálták a történteket.

Bendarzsevszkij Anton, a budapesti Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szakmai igazgatója Facebook oldalán kommentálta a drámai történéseket. „Az örmény exodus az űrből is látszik. Azerbajdzsán múlt heti, alig 23 óra leforgása alatt lebonyolított katonai akciója végleg pontot tett a hegyi-karabahi konfliktusra. Baku visszaszerezte a kontrollt az egyébként nemzetközi jogilag is a területe részeként tekintett Hegyi-Karabah felett. Néhány évvel ezelőtti adatok szerint mintegy 145 ezren laktak Karabahban, több mint 99 százalékuk örmény. Ez persze nem volt mindig így, az örmény homogenitás egymással szembeni megfélemlítések és erőszakos kitelepítések eredménye is, a XX. század folyamán a Karabahban élő örmények aránya 75 és 90 százalék között mozgott. Ők most menekülnek - félnek az azeriek reakcióitól. És itt nem feltétlenül a központi hatalom intézkedéseit kell érteni, hanem az alsó szinten a hétköznapi emberek reakcióit és viselkedését. A gyűlölet a két nép között tényleg nagy” - írta a szakértő. Hozzátette: Karabah teljesen kiürül. 

Mint Bendarzsevszkij fogalmazott: úgy tűnik, hogy Karabah egy olyan befagyott konfliktusként vonul be a történelembe, amely hosszú évtizedek után felolvadt. „Ilyenre a Szovjetunió felbomlása óta, és az annak nyomán kialakult befagyott konfliktusok történetében még nem volt példa, ez most akár trendszerű folyamat is lehet (a többi között lehet említeni Transznisztriát, Abháziát, Oszétiát vagy a 2014 utáni Kelet-Ukrajnát)” - figyelmeztetett a szakértő.