Újabb tüzérségi összecsapás tört ki az örmény-azeri határon, a két védelmi minisztérium egymást vádolta csütörtökön a tűzszünetsértéssel.

„Az azerbajdzsáni erők tüzérségi és aknavetőtüzet zúdítottak a kelet-örményországi, Gegarkunik régióbeli Szotk térségében lévő örmény állásokra. Három katonánk megsebesült. Az örmény erők megfelelő védelmi intézkedéseket tesznek” – írta közleményében az örmény tárca. Később a jereváni tárca négyre módosította a sebesültek számát.

A bakui védelmi minisztérium viszont azt állította, hogy az örmények lőttek nagy kaliberű fegyverekkel határ menti azerbajdzsáni állásokat. A közlemény szerint a szerda esti tüzérségi támadásban, amely csütörtök reggel aknavetőkkel folytatódott, egy azerbajdzsáni katona megsebesült.

Később az azeri védelmi minisztérium azt közölte, hogy egy katonája, név szerint Orhan Novruzalizade meghalt egy összecsapásban, amelyet az örmény fél szerinte „szándékosan provokált ki” a határon. A tárca „határozott válaszlépéseket” helyezett kilátásba.

Mindeközben a nemzetközi közösség a két szomszédos ország közötti feszültség csökkentésére és a béketárgyalások újjáélesztésére törekszik.

Május elején amerikai védnökséggel négy napon át intenzív megbeszélések zajlottak Washingtonban Örmény és Azerbajdzsán képviselői között. Antony Blinken amerikai külügyminiszter úgy értékelte, hogy a tárgyalásokon kézzelfogható előrelépés történt, és „látótávolságban” van az Örményország és Azerbajdzsán közötti békemegállapodás. A tervek szerint Nikol Pasinján örmény miniszterelnök és Ilham Aliyev azerbajdzsáni elnök vasárnap uniós közvetítéssel Brüsszelben tárgyal.

A legújabb fegyveres konfliktusról szólva Pasinján csütörtökön kijelentette: az azeri fegyveres erők akciói provokatív jellegűek, és az a céljuk, hogy tönkretegyék azt a haladást, amelyet a washingtoni megbeszéléseken sikerült elérni, valamint hogy megtorpedózzák a tervezett brüsszeli és chisinaui tárgyalásokat. Hozzáfűzte, hogy a határhelyzet jelenleg viszonylat nyugodt, és ő nem változtatott azon a döntésén, hogy elutazzon vasárnap Brüsszelbe Aliyevvel tárgyalni. „Sajnos, egy békeszerződés aláírásának valószínűsége Azerbajdzsánnal nagyon kicsi” – mondta.

A két kaukázusi ország két háborút vívott egymással az 1990-es évek elején és 2020-ban a többségében örmények lakta Hegyi-Karabahért, amely jereváni támogatással egyoldalúan szakadt el Azerbajdzsántól. Az ellenségeskedés kiújult, amikor Baku április 23-án bejelentette, hogy közúti ellenőrző pontot állított fel a Lacini-folyosó elején, amely az egyetlen közvetlen szárazföldi összeköttetés Örményország és Hegyi-Karabah között. A blokád áruhiányt és áramkimaradásokat okozott az enklávéban.