Kis rendzavarással, de méltósággal zajlott a kolozsvári március 15. megemlékezés.

Miután a Protestáns Teológiai Intézet előtt gyülekező tömeg a Szent Mihály templomban követte végig az ökumenikus istentiszteletet, a Biasini szálló előtt gyűltek össze ismét, hogy meghallgassák az ünnepi beszédeket.

Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei elnöke a magyarellenes megnyilvánulások sűrűsödésére hívta fel a figyelmet. Mile Lajos, Magyarország kolozsvári főkonzulja Orbán Viktor miniszterelnök szavait tolmácsolta, aki arra emlékeztetett, a 48-as ok tudták, hogy a szabadság belülről épül, ma is saját igényeinkhez kell igazítanunk törvényeinket.

Gheorghe Vușcan, Kolozs megye prefektusa Dacian Cioloș miniszterelnök levelét olvasta fel, aki a harmonikus együttélés, az együttműködés mellett szólt. Marius Dorel Mînzat, Kolozs megyei tanácsának elnöke azt hangsúlyozta, ahogyan a románoknak sem szabad haragudniuk, mert a magyarok március 15-ét ünneplik, a magyarok is örvendhetnek együtt december elsején.

Emil Boc beszéde alatt – míg azt emelte ki, a történelem megadta számunkra az együttélés lehetőségét, és közösségeink hasonló vonásaira kell a hangsúlyt fektetnünk – egy ünneplő többször bekiabálta, hogy „szégyelld magad, Emil Boc”.

Az egyik hozzá siető szervezőnek a megnyilvánulását magyarázó Tunyogi Béla elmondta, „dehát hazudik”, majd arról beszélt, a multikulturalizmus csak üres beszéd, a polgármester nem tartja tiszteletben a kisebbségi jogokat. A kezében tartott zászlón Kolozsvár neve állt magyarul, németül és románul, utóbbi csak „Cluj”-ként, mivel, mint mondta, a Napoca Gheorghe Funar előző polgármester önkénye miatt került a város nevébe.

A megemlékezésen Horváth Anna rámutatott, mindenki egymás ellenségévé, hóhérává, áldozatává válik, ha azonban egységet akarunk, meg kell tanulni, hogy a népért végzendő munka csupán foglalkozás, hanem kötelesség és felelősség.

A beszédeket, ünnepi énekeket és koszorúzást követően a Nemzeti dalt és a Himnuszt énekelték el.