Az eső miatt valamivel több mint százan vonultak utcára Kolozsváron szombaton az erdőirtások ellen. A felvonulás elmaradt, így a megmozdulás a Főtéren leginkább a tájékoztatásról szólt. A tájékoztatásba viszont meglepetés is keveredett: váratlanul megjelent egy volt PDL-s képviselő, aki több fűrészüzemet is működtet. 

A szervezők fontosnak tartották, hogy ne csak azok legyenek tisztában a történésekkel, fejleményekkel, akik például a tüntetéseket szervezik, hanem azok is, akiknek a munkájuk, elfoglaltságuk miatt nincs idejük beleásni magukat a részletekbe.

Alexandra Teodor, a tiltakozás szószólója elmondta, a parlamentnek visszaküldött erdészeti kerettörvényre kell most a leginkább odafigyelni. "Leegyszerűsítve a törvényről annyit, hogy félig jó, de félig rossz a jogszabály. Jó, hiszen előrelépést jelent az előbbiekhez képest, de rossz az alapját szolgáló elgondolás miatt: ez a jogszabály ismét nem az erdők védelméért van, hanem a kitermelésért, irtásért. Az erdőt mint erőforrás kezeli, és nem olyan értéket, amelyet meg kell védeni" - magyarázta.

Hozzátette, nagyon fontosnak tartja, hogy a civil szféra rámutasson a törvény gyenge pontjaira, és megtegye javaslatait, hogy a parlament minél jobb jogszabály szavazzon meg. "Gondoljunk csak bele, ezzel a törvénnyel maradunk, ki tudja mennyi ideig. Hinnünk kell magunkban, hogy érvényt tudunk szerezni javaslatainknak" - mondta Alexandra Teodor.

Augusztus 31-ig felfüggesztik a rönk-, a tüzelőfa és a fűrészáru exportját - áll abban a sürgősségi kormányrendelet-tervezetben, amelyet a környezetvédelmi minisztérium szombaton bocsátott közvitára. A minisztérium egy másik rendelettervezete szerint ezt követően az exportot nagymértékben megszigorítják, és hatósági engedélyhez kötik minden egyes kivitelt. Az engedélyhez fel kell tüntetni például, hogy ki a kérelmező, honnan származik, hová megy, hány köbméter az áru, hogyan történik a szállítás az országon kívül, milyen fafajtát szállítanak, mennyi az eladási ár. A szaktárca szerint azért van szükség erre, mert az elmúlt tíz évben az illegális fakitermelés óriási méreteket öltött, amely már veszélyezteti az állampolgárok egészségét és biztonságát, valamint a környezetet. Victor Ponta kormányfő szerdán beszélt arról, hogy sürgősségi kormányrendelettel megakadályozná meghatározott ideig a faáru exportját.

Marin Feneş, a telektulajdonosok országos szövetségének elnöke szerint a törvény nem kedvez a civil társadalomnak, hiszen bűncselekménynek minősíti, ha az erdőtulajdonos kivágja a fát az erdejéből. "Hát nem, a megjelöletlen fa kivágása minősül bűncselekménynek, és nem az, ha a saját erdődből vágsz. Mert ki rövidítek meg, ha kivágom a fát a kertemből?" - magyarázta.

Az oxigén mindenkinek jár

"Feneş úr, meg kell értenie, hogy a magántulajdonban lévő erdő nem az ön személyes tulajdona. Az az erdő nekünk is oxigént termel. Természetesen a fakivágást nem kell teljesen megtiltani, de egyensúlyt kell tartani. Nem szabad többet kivágni, mint amennyi nő. Fontos, hogy sok nézőpont képviseltesse magát a tiltakozásokon, de az is, hogy ezeket a nézőpontokat összehangoljuk. Ha jól értettem, a Fehér megyei Topánfalván (Câmpeni, szerk. megj.) múlt szombaton szervezett tüntetés egyik legnagyobb hangadója, szervezője egy politikus, akit az egyik legnagyobb erdőirtónak tartanak. Nem árt felmérni, hogy ki és milyen céllal vesz részt a tüntetéseken" - szólt a replika jogán Alexandra Teodor.

Marin Feneş egyetértett azzal, hogy az erdőgazdálkodásból nem hiányozhat az ésszerűség és a környezetvédelem. Szerinte egyetlen tulajdonos sem akarja letarolni az erdejét, hiszen később nem lesz miből vágnia. "Erdőgazdálkodásnak léteznie kell, enélkül nem fenntarthatók az erdők. Fontosnak tartom felhívni viszont arra a figyelmet, hogy az erdőirtások a Romsilva tudtával történnek" - tette hozzá.

Amikor politikus a meglepetés

A tüntetés akkor lett igazán izgalmas, amikor hirtelen megjelent az erdőirtóként emlegetett politikus, és szót kért. Alexandra Teodor annyira meglepődött a topánfalvi tiltakozás hangadójának jelenlétén, hogy nem akarta átadni neki a hangosbemondót, mondván, politikusoknak semmi keresnivalójuk a civilek tiltakozóakcióin. Végül a jelenlévők megszavazták, hogy Corneliu Olar beszélhessen.

A volt PDL-s képviselő, a Fehér megyei Arada (Horea) település expolgármestere arról beszélt, hogyan ágyazott meg az akkori kormány a 2000-es évek elején és azt követően az olyan óriáskitermelőknek, mint a Holzindustrie Schweighofer. Állítása szerint a kormány olyan jogszabályokat fogadott illetve fogadtatott el, amelyek lehetővé tették, hogy töménytelen mennyiségű faanyagot lehessen kivinni az országból, így indulhattak be például Szeben megyében és Moldvában a favágóhidak. Corneliu Olar szerint a helybeliek csak ölbe tett kézzel nézték, hogyan tarolják le a száz éves erdőket.

Corneliu Olar, aki maga is elismerte, hogy több fűrészüzemet működtet, ezt követően mosakodásba kezdett, azt próbálta bizonygatni, hogy ő ültetett is, és akkor kezdték fatolvajként beállítani, amikor felemelte szavát az irdatlan mennyiségű fa nyersanyagként történő exportálása ellen.

A tüntetők végül arra kérték, a mosakodás helyett inkább tegyen konkrét javaslatokat következő alkalommal arra, hogyan lehetne megakadályozni az erdőirtást, és megvédeni az erdőket. Corneliu Olar megígérte, következő alkalommal, azaz jövő szombaton is ott lesz a Főtéren.

Május 23-án újabb tüntetést hirdettek meg Kolozsváron, amelyhez feltehetően más városok is csatlakoznak. Szombaton a bejelentések szerint Brassóban, Nagyszebenben, Craiován, Iași-ban, Sepsiszentgyörgyön, Szászsebesen, Marosvásárhelyen, Temesváron, Berlinben, Londonban, Madridban, Montreálban és Strasbourgban tiltakoztak az erdőirtások ellen.