Maszkban énekelni lehetetlen, maszk nélkül pedig nem ajánlott, mert a fertőzésveszély megnövekszik, ha a gyerekek énekelni kezdenek egymás közelében. Mi történik a rendhagyó iskolai évben a zeneórákkal? Dalszöveget mormoló, botfülű generációt nevel a koronavírus-járvány időszaka? Milyen alternatívái vannak az éneklésnek az iskolában? Zenetanár-kórusvezetőt kérdeztünk.

"Az éneklés a koronavírus terjedésének szempontjából az egyik legkockázatosabb iskolai tevékenység. A zeneórákon ezért éneklés helyett zeneelméletet kell oktatni, zenét kell hallgattatni a gyerekekkel. Énekelni maszkban amúgy sem nagyon lehet" – nyilatkozta a tanévkezdés előtt Alexandru Rafila, a Román Mikrobiológiai Társaság elnöke. Az iskolák pedig megróbálnak alkalmazkodni a szakember intelmeihez.

Székely Árpád, a kolozsvári Református Kollégium iskolaigazgatója és kórusvezetője megkeresésünkre elmondta, csupán a zenehallgatás és beszélgetés engedélyezett intézményükben a zeneórákon, de a furulya és az egymás közelében való éneklés nem megengedett. Mivel a szaktanfelügyelők is érzékelik ennek hátrányát, jelenleg zajlanak még a tárgyalások a zeneórai tevékenységekről – tájékoztatott a pedagógus.

A kórusok fenntartására már fogalmaztak meg javaslatokat, méghozzá azt, hogy a gyermeksereget és a népes felnőtt társaságot a templomban úgy énekeltessék a karnagyok, hogy két méteres távolságot tartsanak egymás között. Ha ez nem oldható meg, akkor a szabadban vagy nagyobb termekben még mindig lehetőségük nyílik az éneklésre, zárt térben viszont nem ajánlott a dalolás, ahogyan maszkot viselve sem.

A zenetanárként és karnagyként tevékenykedő Szakács Zoltán arról számolt be, hogy hivatásának köszönhetően több száz gyerekkel és felnőttel dolgozik együtt nap, mint nap. Eddigi tapasztalatai azt bizonyították, a zene és az énektanulás nagy hatással van az emberek pszicho-szociális fejlődésére, ugyanis az egészséges felnőtté érés egyik kulcsfontosságú eleme, hogy a gyerek vokális és előadó képessége gyarapodjék az iskolai zeneórák alatt. Éppen ezért nem is tudja elképzelni a zenei nevelést aktív énekes megközelítés nélkül.

Elmondása szerint a zenehallgatás és a művek elemzése, illetve a zenetörténet és –elmélet hatalmas tárháza segítheti a diákokat általános műveltségük gazdagításában, azonban nem tudja helyettesíteni az aktív éneklést és hangképzést. Hiszen már az online zeneóráknak is jócskán akadtak buktatói: interneten, okoseszközökön keresztül sem volt felhőtlen a zeneoktatás.

Ezt a nehézséget pedig megsokszorozza az éneklés ellehetetlenítése. Bár törekednének arra, hogy alternatívákkal helyettesítsék az éneklést, be kell ismerniük, hogy a hagyományos oktatásban nem lehet a dalolást  más eszközökkel felváltani, hiszen az úgy festene, mint egy tornaóra, amelyen a fizikai erőgyakorlatot fejben végzi a tornász – magyarázta a zenetanár.

Bíznak benne, hogy hamarosan változás következik be, és a törvényhozók ráeszmélnek, a gyerekek számára zeneórán nem védelmet nyújt a maszk, hanem káros hatású az egészséges fejlődésükre nézve, de az egységes döntés meghozataláig arra sarkallják tanítványaikat, rögzítsék az órán hallott dalokat, vagy online felületről letöltve otthonaikban énekeljék azokat.

A gyakorlat hiánya egyébként is érzékelhető már egy ideje a generációkban – kifogásolta a zenetanár, hozzáfűzve, hogy manapság a fiatalok inkább passzív módon hallgatják a zenét, és ritkán énekelnek vagy játszanak hangszereken.