Az igazságügyi intézmények tiltakozása, Washington, Brüsszel és több uniós tagállam aggályoskodása után a hét végén már incidensekkel tűzdelt utcai demonstrációkat is tartottak Bukarestben a büntető törvénykönyv módosításai ellen. De mi történt valójában a „fekete kedden”?

„Aprócska módosítások”

A román sajtó beszámolói szerint a honatyáknak büntetlenségüket néhány „aprócska szó” megváltoztatásával sikerült biztosítaniuk. Hétfőről keddre virradóra a képviselőház jogi bizottsága által szinte titkosnak mondható összejövetelén elfogadott és kedden villámgyorsan megszavazott módosítások esetében ugyanis gyökeresen megváltozott a magas rangú tisztségviselők, a honatyák és a helyi választottak viszonya a törvényhez.

A módosításokat az RMDSZ képviselői is megszavazták, ám következetesen cáfolták, hogy ezek révén a honatyák mentesülnének a büntetőjogi felelősség alól. Az RMDSZ politikai alelnöke felhívta a figyelmet arra, hogy a képviselők és szenátorok jogállását külön törvény szabályozza. „Ennek értelmében joguk van mind az ügyészségnek, mind a Feddhetetlenségi Ügynökségnek vizsgálni az összeférhetetlenségeket, a különböző korrupciós cselekedeteket: ebben nincs változás. Szó sincs arról, hogy kivonná ez a Btk.-módosítás a képviselőket és szenátorokat a vizsgálat alól” - hangsúlyozta Borbély László. Hasonlóan érvelt Máté András képviselőházi frakcióvezető és helyettese, Márton Árpád is.

A honatyák mindenekelőtt a köztisztviselők sorából kiemelték az államfőt, a szenátorokat, a képviselőket, a közjegyzőket, az ügyvédeket, a bírósági végrehajtókat, és úgy döntöttek, hogy azok polgári vagy büntetőjogi, adminisztratív módon csakis a működési területeket szabályozó különleges törvények alapján vonhatók felelősségre.

Csakhogy ezek a törvények nem tartalmaznak büntetőjogi felelősségre vonást. Így például, a működési területüket szabályozó különleges törvények értelmében a honatyák csupán adminisztratív úton vonhatók felelősségre, és kizárólag saját kollégáik előtt olyan törvényellenes cselekedetek esetében, mint például az érdekkonfliktus, vagy az összeegyeztethetetlenség. Ezekért a törvényellenességekért tehát a jövőben nem tartoznak bűnvádi felelősséggel.

Ugyanakkor azonban nem vonhatóak felelősségre a szolgálati visszaélések miatt sem, hiszen a most elfogadott módosítások csakis a köztisztviselőkre vonatkoznak – akik soraiból, a már említett tisztségviselőket gondosan kiemelték.

Bűnhődhetnek a kis funkcionáriusok

A Nemzeti Liberális Párt elnöke, Crin Antonescu és pártja a hatalmas felháborodás láttán igyekezett visszakozni, de azért megpróbálta még menteni a menthetetlent, kijelentve: az új rendelkezések mindenkire vonatkoznak, hiszen a munkakonfliktusra vonatkozó cikkelyekben lemondtak a „köztisztviselők” megfogalmazásáról, helyette a paragrafusok a szóban forgó törvénytelenségeket elkövető személyekre – vagyis a honatyákra is – is érvényesek.

Csakhogy Crin Antonescu meglehetősen felületesen olvasta el az újabb rendelkezéseket: a „törvénytelenségeket elkövető személyek” kifejezés ugyanis csupán a jelenlegi büntető törvénykönyvbe került be. Ez viszont már csak másfél hónapig van még érvényben, február elsejétől ugyanis életbe lép az új büntető törvénykönyv, amelyben viszont már köztisztségviselőkről esik szó.

A módosítások értelmében kizárólag a munkaszerződéssel, munkaköri leírással folytatott tevékenységük során a saját magukat, az élettársukat, a másodfokig terjedő rokonságukat közvetett vagy közvetlen módon meg nem érdemelt anyagi haszonban részesítő személyek büntethetőek. Jogi szempontból azonban a miniszterek, a polgármesterek, a megyei tanácselnökön nem az általuk vezetett intézménnyel kötött munkaszerződés alapján folytatják a munkájukat, így mentesülnek az érdekkonfliktustól, nem vonhatóak felelősségre például amiatt, ha családtagjaiknak, a velük üzleti viszonyban álló partnereiknek juttatják a szerződéseket.

Az újabb rendelkezéseknek megfelelően bűncselekményekért legfeljebb másod-, harmadik vonalbeli személyek lesznek büntethetők, akik munkaszerződéssel, munkaköri leírással dolgoznak.

Mindemellett a módosítások során jelentős mértékben lerövidítették a törvénytelen cselekedetekért kiszabható büntetéseket is. Így például az érdekkonfliktus jelenleg hat hónaptól öt évig terjedő börtönnel büntethető, a jövőben viszont a büntetés három hónaptól három évig terjed.

Az éjszaka leple alatt

Igaz, az akciót a honatyák már régebben, időben előkészítették. A büntető törvénykönyv módosítását két ürüggyel, a parlament munkaasztalán 2011 és 2012 óta elfekvő törvénymódosításokkal magyarázták. Az egyiknek megfelelően az érdekkonfliktus nem vonatkozott volna olyan művészekre, művészeti intézményvezetőkre, akik saját alkotásaikat akarnák népszerűsíteni az általuk vezetett intézményekben. Ezt az alkotói szabadsággal magyarázták. A másik értelmében érvényt szereztek volna az alkotmánybíróság döntésének, amely az alaptörvénnyel ellenesnek mondta ki a rendelkezést, miszerint az anyagi kárt okozók büntetését a felére csökkentették volna, amennyiben teljes mértékben megtérítik az okozott kárt.

A román sajtó szerint a szociálliberálisok kezdettől fogva azt tervezték, hogy a módosításoknál megszabadulnak az ellenzék képviselőitől, így a módosításokat a jogi bizottság az éjszaka leple alatt fogadták el. A jogi bizottság ülését Dan Voiculescu embere, Bogdan Ciucă szervezte meg, aki mindent megtett azért, hogy a demokrata liberálisok és a Polgári Erő jogi bizottságban részt vevő képviselőit eltávolítsa az ülésről.

A napirenden banális kérdések szerepeltek, félóránként szünetet tartottak, Ciucă pedig azt terjesztette, hogy nem is lesz szó a büntetőtörvénykönyvről, az esti órákban pedig rátértek a lobbi-törvény vitájára. A kormánypárti képviselők végül is úgy tettek, mintha hazamennének és le is zárták az üléstermet. Ehelyett azonban a konzervatív párti Bogdan Ciucă, a szociáldemokrata Dan Ciprian Nica, Cătălina Ştefănescu, Marius Manolache, Daniel Florea, a nemzeti liberális Alina Gorghiu, Cătălin Niculescu, Steluţa Catanaciu, valamint – a román sajtó szerint „kakukktojásként” – az RMDSZ-t képviselő Máté András külön teremben gyűltek össze, ahol a jogi bizottság megszavazta a módosításokat.