Hargita megyei helyi elöljárókkal találkozott szerdán délelőtt Csíkszeredában Crin Antonescu, a kormánykoalíció közös államelnök-jelöltje. A megyeházán tartott eseményen Antonescu a magyar kisebbséghez intézve üzenetét, elmondta: konzervatív, a nemzeti kisebbségek jogait garantáló, az európai értékeket előtérbe helyező elnöke kíván lenni az országnak.

Székelyföldön tart kampánykörutat a Nemzeti Liberális Párt (PNL), a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) közös államfőjelöltje, Crin Antonescu. A politikus délelőtt Csíkszeredában, majd Székelyudvarhelyen, végül pedig Marosvásárhelyen találkozik a helyi közösségek képviselőivel.

A csíkszeredai megyeházán Bíró Barna Botond, a megyei tanács elnöke köszöntötte elsőként a kormánykoalíció közös elnökjelöltjét, akiről azt mondta, nemcsak egy jelölt, hanem „partner a jövő Romániájának építésében”. Hozzátette, az a közös a jelenlévőkben, hogy mindannyian elkötelezettek Hargita megye és Románia fejlődésében, a kettő ugyanis szorosan összefügg. A megyei tanács elnöke kiemelte, olyan országra van szükség, ahol az állam van a polgárért és nem fordítva, hozzátéve, hogy a legfontosabb közös célok között szerepel, hogy családbarát, vállalkozóbarát, valamint az elvándorlókat visszacsalogató országot építsenek.

Korodi Attila, Csíkszereda polgármestere köszöntője elején emlékeztetett, hogy ez az a város, ahol 2019-ben Ferenc pápa is járt, és emlékül hagyta az aranyrózsát a csíksomlyói kegyhelyen. Felidézte, hogy a City Index 2024-es felmérése szerint Csíkszereda az ország 13. legélhetőbb városa, ami a polgármester szerint annak köszönhető, hogy bár itt kis magyar közösség él, de az erdélyi magyarság egyik alappillére, és amit itt tesznek, azt az ország javáért is teszik.

A PNL és PSD képviselői a nemzetiségek feletti együttműködést emelték ki

Crin Antonescut a PNL Hargita megyei szervezetének nevében Maroshévíz polgármestere, Buzilă Victor Sebastian üdvözölte. Visszaemlékezett, hogy a Hargita megyei közösség a 2014-es és 2019-es elnökválasztáson is 70-80 százalékos többséggel támogatta a PNL jelöltjét, Kalus Iohannist. Hozzátette, hogy arra azonban még nem volt példa, hogy az RMDSZ a liberális párt jelöltjének nyíltan kampányoljon. Végezetül kifejtette, „mítosz azt állítani, hogy Romániában nem működik semmi, nincsenek megvalósítások”, mert az elmúlt években javult az infrastruktúra, autópályák épültek és épülnek, és az Európai Unióban a legnagyobb mértékben itt nőtt a bruttó hazai termék (GDP).

A Hargita megyei szociáldemokraták nevében Țepeș-Focșa Romeo, Gyergyóholló polgármestere szólalt fel a találkozón. Elmondta, Hargita megyében a munka jellemzi a közösséget, és amikor a megyei önkormányzat által nyújtandó támogatásokról van szó, akkor nem azt nézik, hogy ki milyen nyelven beszél, hanem hogy miben tudnak segíteni. „Nálunk, Hargitában a tanácsülések nem a himnusz eléneklésével érnek véget, hanem a kérdéssel, hogy mikor fogunk neki dolgozni” – fogalmazott a gyergyóhollói polgármester.

A káosz vagy az európai jövő?

Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke szerint a történelem egy olyan körforgalmában vagyunk, amelynek nem mindegyik kijárata visz jó irányba. „Ha nem találjuk meg a megfelelő kijáratot Crin Antonescuval, akkor a káosz következik George Simionnal” – vetítette előre a szövetségi elnök. Megemlítette, hogy Románia bizonyos értelemben mindig is a periférián volt, és azon is marad, de nem mindegy, hogy annak melyik oldalán.

„Simion a káoszt jelenti, azt, hogy Románia visszamegy a múltba. A második forduló Simion és Antonescu között lesz. Crin Antonescu az egyedüli, aki le tudja győzni George Simiont. És igen, ezért vállaltuk azt, hogy közös jelöltet indítunk, és ezért 1996 óta az első fordulóban az RMDSZ-nek nincs jelöltje” – emlékeztetett Kelemen Hunor.

Hangsúlyozta, a több mint egymilliós romániai magyar közösség rendkívüli erőt jelent. Véleménye szerint az elmúlt húsz évben a romániai magyar közösségnek nem volt szerencséje az államelnökökkel, sem Kalus Iohannis, sem Traian Băsescu nem viszonyult kedvezően a magyar közösséghez, Iohannis úgy élvezte a támogatását, hogy nem is kérte, de meg sem köszönte. „Crin Antonescuról meg vagyok győződve, hogy tiszteli a magyar közösséget. A magyar közösségnek arra van szüksége, hogy az államelnök tisztelje, és tegye lehetővé, hogy megőrizze az identitását, és fejleszteni tudja az identitáshoz szükséges intézményeinket, meg tudjuk tartani, meg tudjuk erősíteni azokat” – jelentette ki.

Antonescu: Európa a megfelelő irány

Crin Antonescu szerint olyan időket élünk, amikor gyakran használunk „apokaliptikus” kifejezéseket: „mindent meg kell változtatni, nem tettek semmit, mindenki lopott, mindenki rombolt, mindent az elejéről kell kezdeni. (…) Jól tudom, hogy honnan indultunk, és hol vagyunk ma. Tudom, hogy mennyi várakozás nem teljesült be, és mennyi jó dolgot lehetett volna még tenni. De azt is tudom, hogy mi mindent megtettünk már” – értékelte a helyzetet az államfőjelölt.

Visszaemlékezett arra az időszakra, amikor 1996-ban az RMDSZ először vállalt kormányzati szerepet, és arra, hogy akkor mennyi kérdés vetődött fel a többségi társadalomban. Meglátása szerint közel 30 évvel később, az akkor elindult folyamatok eredménye, hogy ma minden józan gondolkodású román ember elismeri, hogy az RMDSZ kormányban való részvétele a stabilitás, az egyensúly és a kompetencia jele.

„Azokat a dolgokat, amelyek a mai fiatalok számára már maguktól értetődők – a kétnyelvű táblák, az anyanyelvhasználat és így tovább –, a nemzeti kisebbségek identitásának jeleit nem szerezték meg könnyen” – hívta fel a figyelmet a politikus.

Az elnökjelölt hangsúlyozta, a cél, hogy Románia európai ország legyen, és minden erre irányuló törekvés veszélybe kerülhet, ha „egészségtelen, pillanatnyi és frusztrált érzések hatása alá kerül” – utalt ezzel arra, ha szélsőséges politikus kerülne az ország élére.

Crin Antonescu három ígéretet tett a közösségnek: kijelentette, hogy elsősorban konzervatív, az európai értékekben hívő emberként tiszteli, értékeli és bátorítja a helyiek erőfeszítéseit, hogy megőrizzék vallási, nyelvi, etnikai és kulturális identitásukat; másodsorban kiemelte: eddigi tapasztalatai alapján – amikor sokszor kisebbségből politizált –, tisztelni tudja, és gondja lesz arra elnökként, hogy felügyelje és garantálja minden kisebbségi közösség jogát, a nemzeti kisebbségekét is; harmadsorban pedig kifejtette, az elmúlt 35 évben nehézkesen felépített demokráciában van valami, „ami közel hoz minket egymáshoz, elismerjük mindenkinek a jogát arra, hogy megvédje identitását, hogy együtt erősítsük meg európai jövőnket, és megadjuk azt az esélyt a gyerekeinknek, ami nekünk nem volt meg” – erre utalva kifejtette, ha ez megvalósul, akkor mindenki, aki részt vett ebben, kijelentheti, hogy formálta a történelmet és jövőt épített.  

A regionális identitásnak van létjogosultsága

A helyi közösségekkel tartott találkozó után Crin Antonescu sajtótájékoztatóján, a kulturális és területi autonómiát firtató újságírói kérdésre válaszolva elmondta, hogy konzervatív emberként, történészként védelmezi és értékel mindenkit, akiknek más az identitása, a hagyományai és a vallása. Kiemelte, a székelység évszázadok óta itt él, együtt más hagyományú és politikai aspirációjú közösségekkel. „Ez egy gazdagság, a hagyományok, az identitás minden velejárójával. És örömmel vallom, hogy az elmúlt időszakban mindannyian Európában vagyunk, egy olyan kulturális térben, ahol közösek az értékeink” – fogalmazott az elnökjelölt, majd Székelyföldet és Bukovinát összehasonlítva emelte ki a helyi identitások megőrzésének fontosságát.

A Románia és Magyarország közötti kapcsolatokról kifejtette, hogy az Európai Tanács szintjén is javulnia kell az együttműködésnek, de meglátása szerint a kétoldalú kapcsolatok jók, ennek igazolásaként emlékeztetett, hogy Magyarország hathatós támogatásával lett Románia nem rég a schengeni térség tagja.   

Amint a sajtótájékoztatón Kelemen Hunor fogalmazott: egy elnökjelölt részéről a tisztelet első jele, ha ellátogat azokhoz, akiknek a szavazatát kéri, és teszi ezt minél több helyen. „Az elmúlt húsz évben talán első alkalommal történt az, hogy a választási kampányban egy elnökjelölt Székelyföldre kétszer ellátogasson. Egyszer Kovászna megyébe, most Hargita megyébe és ma délután még Maros megyében is lesz egy közös program. Azt gondolom, hogy ez a tisztelet, a nyitottság jele, és a mi választóink, a mi közösségünk néhány gondolatát ismertetheti. Fontosnak tartom, hogy nem fél attól, hogy ha magyarokkal találkozik, akkor a románok nem fognak szavazni rá” – fogalmazott az RMDSZ elnöke.

Hozzátette: véleménye szerint Crin Antonescu az a jelölt, aki tiszteli az etnikai, nyelvi, nemzeti közösségeket, identitásuk megőrzését természetesnek tartja, sőt támogatja. „Ez az ország ezekkel a nemzeti közösségekkel, köztük a legnagyobbal, a magyar közösséggel együtt tud élni. Ilyen szempontból ezt a látogatást fontosnak tartom” – mondta Kelemen Hunor.