Egyre gyakrabban találkoznak kígyókkal a hegyekben járók – hívják fel a figyelmet a hegyimentők. Romániában elsősorban a viperával kell nagyon vigyázni, de szinte biztos, hogy elkerülhető a támadás, amennyiben elővigyázatosak vagyunk. A Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentő Szolgálat munkatársai egy sor javaslatot fogalmaztak meg a kígyómarás-mentes természetjárás érdekében, elsősorban figyelmes és felelősségteljes hozzáállásra biztatnak. Abban is segítenek, mit tegyünk, ha mégis bajba kerülünk. 

Egyre gyakrabban lehet kígyókkal összefutni a hegyekben, ráadásul a legváratlanabb helyeken, viszont a kígyómarások háromnegyede azokkal történik, akik úgy döntenek, megérintik a kígyókat, és nem körültekintőek – figyelmeztet a Maros Megyei Hegyi- és Barlangi Mentő Szolgálat.

„A mérges kígyók csak akkor támadnak, ha megtámadják vagy meglepik őket. Ha olyan területen él vagy utazik, ahol előfordulhatnak kígyók, viseljen olyan ruházatot, ami fedi a lábait. Ne lépjen, üljön a földre, vagy mozdítson el köveket anélkül, hogy előtte ne ellenőrizné a helyet. Ha távolról kígyót lát, kerülje el, anélkül, hogy provokálná, ha pedig nagyon közel van a kígyó, maradjon mozdulatlan, általában magától távozik” – ismertette a tudnivalókat a kígyóról a hegyimentő szolgálat Facebook-bejegyzésében.

Kiemelik, hogy Romániában az egyetlen mérgeskígyó-faj a vipera, az ország területén sok helyen előfordul, kivéve Dél- és Közép-Munténiát, valamint Olteniát. A Kárpátokban 2000 méter fölötti magasságokban is össze lehet futni vele.

Halálhoz főként gyerekeknél vezet

Mint írják, a viperamarás tünetei több tényezőtől függenek: a bejutott méreg mennyiségétől, a marás helyétől, valamint az áldozat egészségi állapotától. A méreg helyi és az egész szervezetre ható tüneteket is okozhat, ritkán halálhoz vezet. Halálesetek főként gyermekeknél – a testsúlyhoz képest nagyobb dózis miatt – és időseknél fordulnak elő.

A viperamarás tünetei: harapásnyomok, helyi duzzanat, vérrel telt hólyagok a marás helyén, ezenkívül általános tünetek a láz, izzadás, hányinger, hányás, hasi fájdalom, hasmenés, ájulás, légzési nehézségek, mellkasi fájdalom, görcsök, kóma, egyéb neurológiai tünetek, vérzések, csalánkiütés, anafilaxiás sokk (az arc, nyelv, légutak duzzanata, légzési nehézség, alacsony vérnyomás, tapinthatatlan pulzus).

A viperamarásnak négy súlyossági fokozata van:

1. fokozat (nincs mérgezési reakció) – csak harapásnyomok, duzzanat nélkül
2. fokozat (enyhe reakció) – helyi duzzanat a harapás körül, az egész szervezetre ható tünetek nélkül
3. fokozat (mérsékelt reakció) – a megharapott végtag egészére kiterjedő duzzanat, enyhe szisztémás tünetek (hányás, átmeneti alacsony vérnyomás).
4. fokozat (súlyos reakció) – gyorsan a törzs felé terjedő duzzanat, sokk, vérzés vagy más rendszerszintű tünetek

Ezt kell tenni, ha megvan a baj

Az elsősegély-nyújtás lépéseit is felsorolják a bejegyzésben, eszerint először is a sérültet fontos megnyugtatni, kerülje a felesleges mozdulatokat, biztonságos helyen fekve kell elhelyezni, ha viszont eszméletlen, akkor stabil oldalfekvésbe kell helyezni.

Ekkor kell hívni a 112-t vagy egyenesen a Salvamont Országos Diszpécserközpontját, és ismertetni a tartózkodási a helyünket – lehetőleg GPS-koordinátákkal – és az áldozat állapotát. Azt is javasolják, hogy a sebet tiszta vízzel vagy hidrogén-peroxiddal (oxigénes víz) le kell öblíteni, és a gyűrűket, karkötőket a megharapott végtagról el kell távolítani, mert a duzzanat miatt ez később már nehéz lesz.

„A harapás helye fölé rugalmas pólyával kötést kell tenni, hogy lassítsuk a méreg nyirokkeringés általi terjedését. A kötést csak kórházban, az ellenméreg beadása után szabad eltávolítani. Nem szabad túl szorosra kötni, csak annyira, hogy egy ujj még férjen be alá” – tanácsolják a bejegyzésben.

Ezenkívül azt is javasolják, hogy a megharapott végtagot sínbe kell helyezni az izommozgások megakadályozására, hisz az gyorsítaná a méreg szétterjedését. Az érintett végtagot a szív szintjénél alacsonyabb pozícióban kell tartani, nem magasabban, emelik még ki.

Ha anafilaxiás sokk lépne fel, azonnal adrenalininjekció beadása szükséges, írják a bejegyzésben. A gyógyszertárakból beszerezhető öninjekciós formákat javasolják, amelyeket egyébként „a súlyos allergiások elsősegélycsomagjába ajánlott beépíteni”. Ezenkívül antihisztaminok is hasznosak lehetnek, ezek enyhébb reakciók esetén alkalmazhatók, míg az adrenalin a súlyos formák – sokk – esetén szükséges, jegyzik meg. „Keringés- és légzésleállás esetén azonnal meg kell kezdeni az újraélesztést” – hívják fel a figyelmet.

Amit tilos

A Maros megyei hegyimentők kielemik, bemetszést ejteni, a sebet égetni, „kifacsarni” vagy – szájjal vagy eszközzel – kiszívni tilos, ahogy jeget vagy szorítókötést használni is. Meglepő módon még azt is írják, hogy tilos „bármilyen anyagot vagy áramot alkalmazni a sebre”.  Ugyanakkor semmiképpen nem javasolt megpróbálni elfogni a kígyót.

Kapcsolódó

A vipera nem támad, hanem védekezik: a marások elsöprő többsége békésen végződik.  Valóban ki kell pusztulnia mindnek? – szakembert kérdeztünk

Kell ennél több, hogy ne vágja ketté a bosszús ember egy kapával?! Azért mi megpróbálunk egyéb érveket is felsorakoztatni mellette: például azt, hogy a vipera sosem mar támadásból, a mérge nem egy ember leterítésére alkalmas, sőt gyakran nem is fecskendez mérget. Akkor mi ez a pánikhangulat?

vipera kígyómarás