banner_olloCmvz_maszol_A 970x250.png
banner_VPpQuur1_maszol_A 728x90.png
banner_w8ekqeot_maszol_A 300x250.png

Hogyan kerültek a kanadaiak Verespatakra?

A Rosia Montana Gold Corporation még 1999-ben kutatási és kitermelési licencet igényelt az Ásványi Erőforrások Országos Ügynökségétől Verespatakra. Az ügynökség által kibocsátott engedélyt a kormány az 1999-2018-as időszakra jóváhagyta. A maszol.ro visszatekintője.

Verespatakon 1970 óta az állami bányában az aranyat immár csupán aranytartalmú piritből termelték ki, aranytelér már nem található a kőzetekben.  A kitermeléshez ciántechnológiát alkalmaznak. Az azóta eltelt időszakban a cetatei kitermelésnél a Verespatakot övező hegycsúcsok egyikének helyén sziklás, holdbéli táj maradt vissza. A kőzeteket azonban egyre nagyobb mélységből kellett kitermelni, az eljárás így rendkívül költségessé vált, ezért az arany ilyen módon történő kitermelését 1996-ban abbahagyták.

Versenytárgyalás nélkül

A dévai Réz-, Arany- és Vaskitermelő Közhasznú Társaság 1995-ben társulási szerződést írt alá a kitermelés során Verespataktorkánál létrehozott ülepítő tó kezelésére a frissen megalakult Gabriel Jersey kanadai céggel. A szerződést versenytárgyalás nélkül kötötték meg, holott a bányaipari törvény szerint minden ilyenfajta eljárásnál licitet kell meghirdetni. A szerződéskötés tehát nyilvánvaló módon törvényellenes volt.

A Gabriel Jersey vállalat 1997-ben felkerült a vancouveri börzére is – mégpedig Románia szempontjából nézve teljes mértékben illegális módon; ehhez ugyanis előbb értesítenie kellett volna a romániai bányaipari tevékenységet átfogó Ásványi Erőforrások Országos Ügynökséget, a tőzsdei szerepléshez szükség lett volna az ügynökség jóváhagyására is.

Leértékelt részvények

Még ugyanebben az évben, 1997-ben a Gabriel Jersey, a romániai Réz-, Arany- és Vaskitermelő Közhasznú Társaság valamint három más cég létrehozta az Euro Gold Resources vegyestársaságot. Ebben a Gabriel Jersey a részvények 65 százalékával rendelkezett, a Réz-, Arany- és Vaskitermelő Közhasznú Társaságé lett a részvények 33,8 százaléka, a három tovább cég a részvények 1,2 százalékával rendelkezett. Bár az illetékesek – nem tudni, mi okból – titkolni igyekeztek a három „kisrészvényest”, kiszivárogtatott hírekből kiderült, hogy a dévai Minexfor Rt-ről, a Cepromin Rt-ről illetve a petrozsényi UPRSRUEEM Rt-ről  volt szó. Előbbi kettő a részvények 0,5-0,5 százalékával, utóbbi 0,2 százalékával rendelkezett.

Azt nem tudni, milyen szerepet játszott a vállalkozásban a három „kisrészvényes”, az viszont tény, hogy a román fél illetékesei az induláskor, 1997-ben, jócskán alulértékelték a részvényeket, így a verespataki aranybánya újrabeindítását kezdeményező Frank Timis 1,3 milliárd lejért szerezte meg a 65 százalékos többségi részvénycsomagot. Néhány hónap múlva a három állami „kisrészvényes” kikerült a vállalkozásból, helyüket másik három cég vette át: a kolozsvári Cartel BAU Rt, a dévai Floricon Rt és a besztercei Comat Trading Rt 0,4-0,4 százalékkal.

Egy évvel később, 1998-ban a Réz-, Arany- és Vaskitermelő Közhasznú Társaság átalakult Minvest Réz-, Arany- és Vaskitermelő Országos Társasággá, a Gabriel Jersey pedig hozzálátott a földfelszíni és földalatti fúrásokhoz. Akkori becslések szerint Verespatakon nagyjából 250 tonna aranyat és 1370 tonna ezüstöt bányászhatnak ki.

Az Euro Gold Resources Ltd. 1999-ben maga is nevet változtatott: Frank Timis kezdeményezésére átalakult a jelenlegi Rosia Montana Gold Corporationné.

Becsúszott szabálytalanságok

A Rosia Montana Gold Corporation még 1999-ben kutatási és kitermelési licencet igényelt az Ásványi Erőforrások Országos Ügynökségétől. Az ügynökség által kibocsátott engedélyt a kormány az 1999-2018-as időszakra jóváhagyta. Az engedélybe „becsúszott” néhány „szabálytalanság”. Az engedélyt ugyanis az Eurogolddal társult Minvest kapta meg, jóllehet a bányaipari törvénynek megfelelően a munkálatokat csakis különálló cégeknek engedélyezik. A licenc határidejét kizárólag a hatástanulmány elkészülte után határozhatták volna meg – az pedig viszont csak 2001-ben készült el.

A licenc alapján, az átlagosnál valamivel nagyobb mennyiségű aranyat tartalmazó néhány kőzetminta elemzését követően a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) felkerült a torontói tőzsdére, jelentős érdeklődést váltva ki a beruházók körében. Mindennek alapján az RMGC beindította az előkészületeket: telkeket vásárolt, több lakost kiköltöztetett a bányaterület övezetéből, akik számára Gyulafehérváron lakást építtetett, utakat korszerűsített, néhány római kori bányaipari emléket helyreállított.

A jelentős költségek miatt a kanadai beruházó folyamatosan emelte az alaptőkét, amivel a Minvest nem tudott lépést tartani, így részesedése 19,3 százalékra esett vissza. A Minvest, nehéz anyagi helyzetében, 500 millió dolláros hitelt vett fel a Gabriel Resources Jerseytől, a megkötött szerződés alapján a kölcsönt mielőbb, még az első nyereség részvényesek közötti elosztása előtt vissza kell fizetni. A Minvestnek az összeget akkor is vissza kell fizetnie, ha egyetlen gramm aranyat sem találnak Verespatakon.

Lakosonként évi 15 dollár

Jelen pillanatban a Rosia Montana Gold Corporation a Verespatak körüli négy hegyre terjesztené ki a kitermelést. Ezek csúcsai hatalmas gödrökké változnának a munkálatok során. Felméréseik szerint 215 millió tonna követ dolgoznának fel, ezek aranytartalma 1,5 gramm, ezüsttartalma pedig 7,45 gramm tonnánként. Ily módon 330 tonna aranyra és 1628 tonna ezüstre számítanak. A feldolgozás alkalmával 12 000 tonna nátriumcianidot használnak fel. A meddőt két ülepítőtóba hordanák, egyikük felülete 64, a másikuké 150 hektár.

Geológusok szerint azonban Verespatakon az arany és az ezüst mellett jelentős mennyiségű ritkafém is található – ezek értéke felülmúlja a két nemesfémét is. A kőzetek tonnája 2500 gramm vanádiumot tartalmaz, ezt a nukleáris technológiákban alkalmazzák. A kitermelhető mennyiség értéke eléri a 10 milliárd dollárt. Az infravörös detektoroknál, mikroszkóplencséknél használatos germániumból Verespatakon 5,2 milliárd dollár értékben termelhető ki.

A kőzetek tonnánként 50 gramm, repülőgép-gyártásban használatos krómot is tartalmaznak, ezek együttes értéke 6,5 milliárd dollár. Ugyanakkor kobaltból 50 grammot, a nukleáris erőműveknél, az orvostudományban értékesíthető bizmutból 20 grammot, a különleges acélok gyártásához szükséges nikkelből 30 grammot tartalmaz minden tonnányi kőzet, amelyből még ón, ólom, cink, vas, mangán vonható ki. Geológusok számításai szerint a kőzetekből kivonható hasznos anyagoknak az értéke megközelíti az 52 milliárd dollárt, amiből az aranyé 10,5, az ezüsté pedig „csupán” 1,3 milliárd dollár. Szakvélemények szerint Verespatakon található egyébként az ország legnagyobb nátrium-lelőhelye.

Mindezért pedig mivel marad Románia? Számítások szerint, ha az országot megillető nyereséget szétosztanák az ország lakosai között, akkor mindenkire 324 lej jutna a kitermelés teljes idejére – vagyis évenként 15 dollárnál kisebb összeg.

Csaló, kábítószerező, milliomos. A verespataki aranykitermelést újra beindító, a Máramaros megyei Borsabányán született Frank Timis meglehetősen kalandor üzletemberként ismert. A román és ausztrál állampolgárságú Frank Timis a Rosia Montana Gold Corporation cég „magját”, a Gabriel Resources Limited vállalatot a Nagy-Britanniához tartozó Jersey-Channel szigeteken alapította meg. Frank Timis számos céggel rendelkezik, közöttük van az International Petroleum, az African Minerals és az African Petroleum Corp, ezek valamennyien kőolaj- és földgázkitermeléssel foglalkoznak, egyebek között Kazahsztán keleti felében. Az African Minerals kínai partnerrel együttműködve az egyik legnagyobb afrikai vasérclelőhelyet termeli ki. A projekt 25 százalékát nemrégiben 1,5 milliárd dollárért eladta egy kínai vállalkozónak. Frank Timis 16 éves kora óta dolgozik a nyugat-ausztráliai bányaiparban, a kontinensre megérkezve előbb Perth városában padlót sikált. Angliában botrányba keveredett, miután a londoni tőzsdén jegyzett cégét, a Regal Petroleum társaságot közel egy millió dollárra büntették a brit hatóságok, amiért hamis adatokat adott ki kőolajkészleteiről, később heroinbirtoklásért kétszer is elítélték. Frank Timis 2011-ben ott szerepelt a világ leggazdagabb 500 emberét tartalmazó Forbes-lajstromon, 1,2-1,34 milliárd euróra becsült vagyonnal, ami 200 millió euróval haladja meg egy évvel korábbi javainak összértékét.

 

banner_IQYcRuKP_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_300x250.png
banner_C0oT6SvR_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_970x250.png
banner_M68UqZcM_eurot_MagyarIgazolvany_web_2024-11-15_728x90.png

Kimaradt?