Az IRES közvélemény-kutató intézet a vasárnapi elnökválasztási forduló napján végzett exit poll felmérésében adatokat gyűjtött be az urnáktól távozó szavazók korosztály, nemek, végzettség, lakhely szerinti megoszlásáról, és megrajzolta az első három helyen végzett államfőjelölt – Klaus Johannis, Viorica Dăncilă és Dan Barna – választóinak profilját. A felmérés 23 ezer fős mintán készült, hibaküszöbe 2 százalék.

A Nemzeti Liberális Párt (PNL) jelöltjére, Klaus Johannisra szavazók több mint fele – 56 százaléka – városon, 44 százaléka faluhelyen él. Viorica Dăncilánál az arányok kissé megfordulnak: a Szociáldemokrata Párt (PSD) jelöltje támogatóinak csak 49 százalék városlakó, 51 százaléka pedig faluhelyen élt.

Az USR-Plus Szövetség színeiben induló és a harmadik helyen végzett Dan Barna esetében az arányok még inkább eltolódtak a városon élők javára: a rá szavazók 72 százaléka élt városon, faluhelyen pedig csupán 28 százaléka. Az adatok nem jelentenek meglepetést. Korábbi felmérések is kimutatták, hogy a PSD hívei többnyire faluhelyen élnek, a PNL és újabban az USR is inkább a városokban erős.

A jobboldal a régiókban is győzött

A választók régiók szerinti megoszlása már okozott némi meglepetést. A Klaus Johannisra voksolók 36 százaléka Erdélyből és a Bánságból került ki, a szociáldemokraták soha nem voltak népszerűen ebben a térségben. A jelenlegi államfő azonban meglepően sok szavazatot szerzett Bukarestben, az ország déli régióinak egy részében és Dobrudzsában is, emellett pedig 19 százalékot kapott Moldvában is. 

A Viorica Dăncilára leadott voksoknak – amint várható volt – csupán a 23 százaléka származott Erdélyből és a Bánságból, a déli országrészben 57 százalékot kapott, Moldvában pedig 20 százalékával éppen csak egy százalékponttal előzte meg Klaus Johannist. Dan Barna szavazóinak 33 százaléka Erdélyben és a Bánságban, 47 százaléka a déli országrészben, 20 százaléka pedig Moldvában él.

Dăncilă az idősek kedvence

Klaus Johannisra fele-fele arányban szavaztak a férfiak és a nők. Ugyanez volt a nemek szerinti megopszlás Viorica Dăncilánál is, Dan Barnára pedig valamivel több nő (51 százalék) szavazott, mint férfi (49 százalék).

A Klaus Johannisra szavazók nagy többsége – 55 százaléka – az „érettebb korosztályból” kerül ki: 39 százalék a 45-65 évesek, 19 százalék pedig a 65 éven felüliek csoportjához tartozik. A 35-44 év közöttiektől 20, a 25-34 évesektől 16, a 18-24 éves korosztálytól pedig 9 százalék voksot kapott a jelenlegi államfő.

Az arányok sokkal inkább eltolódnak Viorica Dăncilă esetében: a volt miniszterelnökre szavazók 43 százaléka volt 65 éven felüli, a 45-64 éves korosztálytól 39 százalék voksot kapott, a 35-44 év közöttiek 11, a 25-34 évesek csupán 4, a 18-24 évesek alig 3 százaléka szavazott rá.

A Dan Barnára szavazótábora főként fiatalokból és középkorúakból áll: 17 százalékuk 18-24 évesek, 28 százalékuk a 25-34 évesek, 25 százalékuk a 35-44 évesek, 26 százalékuk a 45-64 évesek korosztályához tartozik. Az USR-PLUSZ jelöltje szavazóinak mindössze 4 százaléka 65 éven felüli.

Dan Barna és az egyetemet végzettek

Végzettség szerint a Dan Barnára szavazók 52 százalékának van egyetemi diplomája, ezzel magasan vezet a másik két jelölt előtt, mert Klaus Johannisnál ez az arány 27, Viorica Dăncilă esetében pedig mindössze 14 százalék. A PSD jelöltjére szavazók zöme (55 százalék) középfokú végzettségű, arányuk 52 százalék Klaus Johannis és 45 százalék Dan Barna esetében. Viorica Dăncilára az ennél alacsonyabb végzettséggel rendelkezők 31, Klaus Johannisra 15, Dan Barnára pedig 3 százaléka szavazott.

A fő kritérium

Érdekes a megoszlás a három jelölt között a szavazás alapját képező fő kritérium esetében is. Klaus Johannis szavazóinak 67 százaléka a döntésnél a jelölt tulajdonságait tartotta szem előtt, Dan Barnánál 52 százalék, Viorica Dăncilă esetében csak 36 százalék volt erre tekintettel.

A Klaus Johannisra voksolók 26 százalékánál az számított, hogy a jelöltet PNL támogatta, a PSD támogatása Viorica Dăncilánál 57 százalékot nyomott a latban, Dan Barnánál pedig 37 százalékban számított az USR-PLUS támogatása. Az egyéb okokra hivatkozók aránya Klaus Iohannisnál 6, Viorica Dăncilánál 5, Dan Barnánál 10 százalékos volt. A kérdésre nem válaszolók aránya Johannis éa Barna esetében 1-1, Dăncilánál 2 százalék volt.