A régiósítás kérdése kisebbségi jogokat érint, és ezáltal nemzetközi együttműködés tárgya és európai biztonságpolitikai kérdés is egyben – figyelmeztette a szerkesztőségünkbe is eljuttatott nyílt levelében a közigazgatási reformmal megbízott kormányfőhelyettest a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) elnöke.

Izsák Balázs felhívta Liviu Dragnea figyelmét arra, hogy a kisebbségvédelem 1945 és 1989 között Románia nemzetközi kötelezettségvállalására épült, kezdve azokkal, amelyeket a Szövetséges és Társult Hatalmakkal megkötött békeszerződés tartalmazott, folytatva azokkal, amelyeket Románia ENSZ-tagállamként, illetve a Helsinki Záróokmány aláírásával vállalt.

Az SZNT elnöke idéz a Románia alkotmányos reformjának előkészítésével megbízott Stanomir-bizottság jelentéséből, amely felsorolja azokat a nemzetközi jogszabályokat, amelyeket Romániának figyelembe kell a közigazgatási átszervezéskor. A Regionális és kisebbségi nyelvek európai Chartája – amelyet Románia a 282/2007 számú törvénnyel ratifikált – például a 7.  cikkében kimondja: tiszteletben kell tartani minden egyes regionális vagy kisebbségi nyelv földrajzi körzetét annak érdekében, hogy a fennálló vagy később létesítendő közigazgatási felosztás ne képezze regionális vagy kisebbség nyelv támogatásának akadályát.

Hasonló módon a Keretegyezmény a Nemzeti Kisebbségek Védelméről kimondja: a Felek tartózkodnak olyan intézkedések meghozatalától, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott területeken az arányokat megváltoztatják, és arra irányulnak, hogy korlátozzák azon jogokat és szabadságokat, melyek a jelen Keretegyezménybe foglalt elvekből származnak.

Ugyanakkor a Helyi Autonómia Európai Chartájának 5. cikke szerint „nem lehet megváltoztatni a helyi önkormányzatok határait az érintett közösségekkel való előzetes konzultáció, vagy ahol ezt törvény lehetővé teszi, esetleges helyi népszavazás nélkül.” Izsák idéz levelében a Magyar Köztársaság és Románia között a megértésről, az együttműködésről és a jószomszédságról szóló szerződésből, amelyek szerint „a felek tartózkodnak az olyan intézkedésektől, amelyek a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek által lakott régiók lakosságának arányait megváltoztatva arra irányulnak, hogy korlátozzák e személyeknek az ezen cikk (1) bekezdésében felsorolt nemzetközi standardokból és normákból következő jogait és szabadságjogait”.

„A nemzetközi jog normáit jóhiszeműen kell értelmezni és a nemzetközi közösség tagjai által vállalt kötelezettségeket jóhiszeműen kell teljesíteni, megkerülő praktikák vagy burkolt célokat követő értelmezések nélkül. (..) Önnek is tudatában kell lennie, hogy nem fogják tudni figyelmen kívül hagyni az egy tömbben élő 700.000 székely akaratát, akik nem értenek egyet a kormány régiósítási tervével, és akik kifejezték azt az akaratukat, hogy Székelyföld legyen önálló közigazgatási régió” – fogalmaz levele végén az SZNT elnöke.