Időhúzással tartható a parlamenti választások december 6-i dátuma – vélte Márton Árpád parlamenti képviselő, a jogi bizottság volt RMDSZ-es tagja, akit arról kérdeztünk, hogy miért veszi vajon biztosra Klaus Iohannis államfő a kormány által kitűzött határidőt, miközben az alkotmánybíróság nem találta alaptörvénybe ütközőnek azt a törvényt, amely szerint a parlament jogköre meghatározni a választások időpontját.

Mint ismert, a szociáldemokrata (PSD) többségű parlament júliusban fogadta el a törvényt, amelynek értelmében a honatyák hivatottak döntetni arról, hogy mikor szervezik meg a választásokat. Klaus Iohannis államfő azonban nem hirdette ki a jogszabályt, hanem alkotmányossági kifogást emelte ellene. A taláros testület döntése azonban későn, szeptember végén született meg, az indoklást pedig csak a múlt héten jelentették meg a Hivatalos Közlönyben. 

Közben az idő sürgetett, hiszen a jelenlegi parlament mandátuma december 20-án lejár, és a még hatályban lévő törvény szerint előtte 60 nappal ki kell tűzni a választások időpontját. Ezért a kormány egy határozattal december 6-ra tette a szavazás napját.

Ezután jelent meg az alkotmánybírósági ítélet, amely értelmében nem sérti az alkotmányt a törvény, amely a parlament hatáskörébe utalja a választások napjának kitűzését, és erre hivatkozva nyilatkozta Marcel Ciolacu PSD-elnök azt, hogy ha Iohannis kihirdeti a törvényt, biztosan nem tartják meg december 6-án a parlamenti választásokat. Az elnök viszont kötötte az ebet a karóhoz, és azt mondta, marad a kormány által meghatározott időpont.

„Sakkozás” a határidőkkel

Márton Árpád jogász-politikussal, a képviselőház jogi szakbizottságának volt RMDSZ-es tagjával a lehetséges változatokat igyekeztünk számbavenni. „Ha Iohannis kihirdeti a törvényt, nem december 6-án lesz a választás, ez biztos. Az alkotmánybíróság döntésének van egy indoklása is, és annak minden pontja szerves része a döntésnek, ezek is kötelező érvényűek. Eme indoklások között van egy olyan pont, amelyikben az alkotmánybíróság kimondja: a törvény kihirdetésének a pillanatától hatályát veszti az a kormányhatározat, amelyikkel kitűzték a parlamenti választások időpontját. Ha tehát megjelenik a Hivatalos Közlönyben a törvény, és eltelik az a három nap, ami után életbe léphet, attól a pillanattól kezdve nem lesz olyan érvényes jogi norma, amely szerint december 6-án tartható meg a választás” – magyarázta Márton Árpád.

A Kovászna megyei képviselő szerint az államelnöknek legkésőbb csütörtökön vagy pénteken választania kell a két lehetőség közül: aláírja a törvényt, és az megjelenik a Hivatalos Közlönyben (nem valószínű, hogy ezt teszi, hiszen kikötötte, hogy ragaszkodik a december 6-hoz), vagy él azzal a jogával, hogy visszaküldi a parlamentnek újratárgyalásra. „Ezen a héten valamelyik lépést meg kell tennie a kettő közül, különben alkotmányszegést követ el” – mondta Márton Árpád.

Ha Iohannis visszaküldi a törvényt, Márton szerint „a parlament nyilvánvalóan a jövő héten változatlan formában elfogadhatja”, de ameddig a törvény nem lép hatályba, érvényben marad a kormányhatározat, amely szerint december 6-án lesznek a választások. „Ha a parlament sürgősségi eljárással fogadja el újból a törvényt, akkor két nap, ha nem sürgősségi eljárással, akkor öt nap van arra, hogy alkotmányossági kifogást nyújtsanak be ellene ismét. Erre joga van például a Nemzeti Liberális Pártnak” – tette hozzá.

A képviselő úgy saccolta, hogy ez a procedúra legkorábban jövő péntekre ér véget, tehát október 30-án támadható meg az alkotmánybíróságon. „Kérdés, hogy az alkotmánybíróság mennyi idő múlva dönt, és mennyi idő múlva indokolja meg az ítéletet. A gyakorlat szerint ez általában egy hónap, ami esetünkben november 30. lenne. Ha ismét alkotmányosnak ítélik meg, elküldik megint az elnöknek, aki már nem tehet mást, tíz napot belül alá kell írnia. De ez a törvény nem mondja ki a választás dátumát, hanem csak azt, hogy a parlament dönthet a kérdésben. Ha tehát november 30-án átküldik, és tíz napon belül kihirdeti, akkor is december 10-nél tartunk már, vagyis túl leszünk a választásokon” – vázolta Márton Árpád.

Törvény kellene a választások dátumára is

„Másik bökkenő: ha ki is hirdeti az államfő a törvényt, akkor még el kell fogadni egy másikat is, ami kimondja, hogy mikor lesz a választás” – hívta fel a figyelmet a honatya. „Úgy néz ki, hogy a december 6-i dátum időhúzással tartható, mert mire megjelenne egy olyan hatályos jogi norma, amely más időpontot szab meg, addig a választások már lebonyolódnak. Nem vagyok jós, de valószínűbbnek tartom, hogy nem sikerül olyan gyorsasággal érvénybe léptetni ezt a törvény, és még egy másikat is elfogadtatni, hogy ez december 6. előtt bekövetkezzen. Ezért azt tartom valószínűbbnek, hogy december 6-án lesznek a választások” – tette hozzá.

Márton Árpád szerint jogilag, alkotmányosan lehet egy másik időpont is, nem beszélve arról, hogy esetleg annyira elszabadul a koronavírus-jáványhelyzet, hogy szükségállapotot kell kihirdetni. „Ebben az esetben a parlamentnek folyamatosan kell üléseznie, meghosszabodik a mandátuma, és a szükségállapot lejártától számított három hónapon belül kell megtartani a választásokat” – részletezte.

A kormánynak is van egy eszköze

Ha Iohannis ki is hirdeti azt a törvényt, ami szerint a parlament írhatja ki a választások időpontját, és az érvénybe is lép, a kormány hozhat egy olyan sürgősségi rendeletet – ami azonnali hatályú, és a parlament csak utólag szavaz róla –, ami ismét december 6-ra tűzi ki a választások napját. A rendeletet természetesen úgy kell időzíteni, hogy december 6. előtt ne lehessen elvetni a parlamentben.

„Ez jogilag nem lehetetlen, és mire azt a sürgősségi rendeletet megtámadják vagy felülírják, már lejárnak a választások. De szerintem az a legvalószínűbb, hogy a jelen állás szerint, december 6-án tartják meg a választásokat. De bármi bekövetkezhet! Annyi »csodát« láttam már ebben a mandátumban, amennyit az azt megelőző 26 évben nem” – mondta Márton Árpád.