A fakultatív magyaroktatás kiterjesztése az elemi osztályokra, illetve az iskolából már kikerült fiataloknak, valamint az idei helyhatósági választásokon való jó szereplés, a megyei önkormányzati képviselőtestületben való mandátumszerzés a közeljövő két legfontosabb célkitűzése az RMDSZ Temes megyei szervezete számára – mondta idei első sajtótájékoztatóján Marossy Zoltán, a szervezet elnöke.

A magyar oktatás megszűnése sok bánsági településen felgyorsítja a beolvadást, a nyelvromlást, vagy rosszabb esetben az anyanyelv elfelejtését. A Temes megyei RMDSZ a fakultatív magyaroktatás kiterjesztése révén szeretné ezt a folyamatot lelassítani vagy visszafordítani.

„Vannak olyan helységek a megyében, ahol működik magyar óvodai csoport, de iskola már nem, és a gyerekek ezért román osztályban kezdik meg a tanulmányaikat. Tizennégy településen működik ugyan fakultatív magyaroktatás, azaz heti nem egészen két órában tanulnak magyarul azok, akik ezt igénylik, de a román tanügyi törvény a fakultatív oktatást csak ötödik osztálytól teszi lehetővé. Addig viszont fennáll a veszély, hogy a román közegbe kerülő gyerekek elfelejtik anyanyelvüket. Ezért a mi kezdeményezésünk az elemi osztályok fakultatív magyaroktatására vonatkozik, illetve az iskolát már befejező korosztályra, azokra a fiatalokra, akik párválasztás, pályakezdés vagy egyéb okok miatt szeretnék csiszolni vagy felújítani anyanyelvi ismereteiket. Főleg magyar származásúakra gondolunk, de nem csak rájuk, románokra is” – mondta a Maszolnak Marossy Zoltán.

Az RMDSZ-elnök szerint ugyanis a frissen érettségizők korosztálya legalább ugyanannyira kitett az asszimiláció veszélyének, mint az elemisták. Becsléseik szerint a Bánságban a magyar származású fiatalok 80 százaléka román – vagy más – nemzetiségű párt választ magának. Emellett meggyőződése, hogy sok román fiatal a baráti társaság kedvéért vagy a jobb érvényesülés reményében sajátítaná el alapszinten a magyar nyelv ismeretét. „Települési önkormányzatok jelezték, hogy szervezzük meg, ők biztosítják a résztvevőket, tehát biztos, hogy van rá igény” – tette hozzá.

Temesváron különböző civil szervezetek indítottak már magyar nyelvtanfolyamokat – például a START Iroda vagy a Szórvány Alapítvány –, de Marossy Zoltán szerint az általuk kezdeményezett formában az alapokat, a „magyar nyelvi készséget sajátítanák el játékos formában”. „Az úgynevezett A1-es szintű nyelvi kompetenciát nyújtaná ez az oktatási forma, és utána természetesen bárki beiratkozhatna egy magasabb szintű nyelvtanfolyamra” – mondta.

Az ötletet egyébként sikerült elfogadtatni az RMDSZ országos vezetőségével is, a fakultatív magyaroktatás kiterjesztésének elképzelése bekerült a Szövetségi Képviselők Tanácsa által elfogadott szórványcselekvési tervbe is. Nem feltétlenül jogszabályba foglalás a fő cél hanem, hogy most már hivatkozási alap az, hogy az RMDSZ szórványprogramjába bekerült, és ez alapján könnyebben tárgyalhatnak tankönyvkiadókkal, nagyobb eséllyel pályázhatnak forrásokra a pedagógusok béréhez.

Helyhatósági választások: megtartani a pozíciókat

Az idei helyhatósági választásokon a Temes megyei RMDSZ szeretné megőrizni az eddigi pozícióit – két polgármesteri és hét alpolgármesteri mandátumot –, de a célkitűzések közé tartozik a megyei tanácsba való visszakerülés. A 2000–2004 közötti ciklus óta nem volt RMDSZ-es képviselő a megyei közgyűlésben. Temes megyében 99 önkormányzat van, 31 közigazgatási egységben működik RMDSZ-szervezet, de Marossy számításai szerint legalább 60 városban és községben kellene jelöltlistát állítania a szövetségnek, hogy esélye legyen átlépni az 5 százalékos bejutási küszöböt a megyei tanács esetében.

A legutóbbi két helyhatósági választásokon az RMDSZ a szerb, a bolgár és az ukrán érdekvédelmi szervezetekkel kötött megyei koalíciót, és pedig úgy, hogy a többi nemzetiség jelöltjei az RMDSZ listáján szerepeltek, és ez működött is. Temesvár esetében például a magyar érdekvédelmi szervezeté volt az első befutó hely, a másik helyen pedig „vetésforgó” rendszerben a magyar, a szerb, az ukrán és a bolgár jelölt töltött egy-egy évet a helyi tanácsban. Kérdésünkre Marossy Zoltán elmondta, hogy felhívással fordultak a többi nemzetiségi szervezet felé, vegyenek részt az RMDSZ által meghirdetett „előválasztáson”, de nem reagáltak, ezért nem lesz közös lista. „De egy-egy településen megegyezést köthetünk velük külön-külön, hogy a szavazatokért cserébe az érdekeik közül mit képviseljen a mi jelöltünk, ha bejut a helyi tanácsba" – tette hozzá az RMDSZ-elnök.

A jelöltek kiválasztására egyébként sajátos módszert dolgozott ki a megyei szervezet: „munkaversenyt” hirdettek a közösségekben, azaz a helyiek kérdőívek kitöltésével vázolták fel egy-egy település gondját-baját, és a jelölteknek kampánycsapatukkal azok megoldásán kell dolgozniuk, és a teljesítmény alapján rangsorolják majd őket. „Úgy gondoltuk, hogy hasznosabb az építkezés, mintsem egymás ellen kampányolni” – fogalmazott Marossy.

A temesvári alpolgármesteri tisztség megőrzésének esélyeit firtató kérdésünkre elmondta: kicsi a valószínűsége, hogy a két legerősebb román párt egyformán szerez mandátumokat a képviselő-testületben, és ismét az RMDSZ lesz a mérleg nyelve (2016-ban így kapott alpolgármesteri tisztséget Farkas Imre, cserébe a nemzeti liberálisokkal alakítottak ki önkormányzati együttműködést). De ha sikerül mandátumot szerezni a megyei tanácsban, talán olyan alkupozícióba kerülhetnek, hogy az ott kötött politikai egyezségbe belefoglalhatják a temesvári alpolgármesteri tisztség megtartását is.