Fenntartja a Szövetségi Képviselők Tanácsának kolozsvári ülésén is hangoztatott véleményét Márton Árpád jogász, RMDSZ-es parlamenti képviselő, hogy a hatályos törvények szerint nem szervezhetők meg az előre hozott parlamenti választások az idei helyhatósági választások előtt. Pedig az RMDSZ ezt a politikai menetrendet tartaná kívánatosnak.

A képviselőház jogi bizottságának volt tagja állítja: ha a kétfordulós polgármester-választás felelősségvállalással történő bevezetése miatt a parlament bizalmatlansági indítvánnyal meg is buktatja a kormányt, a törvényhozás feloszlatásához nem elég két sikertelen új kormányalakítási kísérlet, hanem az alkotmányban rögzített 60 napos határidőt is meg kell várni. Ehhez hozzá kell adni a választások kiírására megszabott 90 napos határidőt. Így szerinte legkorábban július 10-én lehetne előre hozott parlamenti választást tartani. De addigra (júniusban) le kell bonyolítani az esedékes helyhatósági választásokat. A háromszéki képviselő törvényértelmezése szerint pedig a polgármesterek, megyei tanácselnökök és önkormányzati képviselőtestületek megválasztása után nem lehet előre hozott parlamenti választásokat tartani.

Az előre hozott választások kérdése fontos témája volt az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa (SZKT) szombati ülésének. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök azt mondta, szerinte az lenne az ideális, ha az előre hozott parlamenti választásokat június 14-én, az önkormányzati választásokat június 21-én tartanák meg. Márton Árpád már az ülésen arra hívta fel a figyelmet, hogy a törvényekben rögzített határidők szerinte nem teszik lehetővé a parlamenti választások megtartását még a helyhatósági választások előtt.

Számolgatás

A jogász-politikust arra kértük, hogy fejtse ki részletesebben, mit írnak elő a hatályos törvények erre az esetre, különösen azután, hogy hétfőn bejelentették: a rendkívüli parlamenti ülésszak keretében január 29-én, a jövő szerdán, a napirend szerint 14 órától a két ház együttes plénuma előtt vállal felelősséget Ludovic Orban kormánya a kétfordulós polgármester-választás bevezetéséért; ezt követően pedig a Szociáldemokrata Párt (PSD) közölte, hogy – az RMDSZ által is támogatott – bizalmatlansági indítvánnyal próbálja megakadályozni a helyhatósági választási törvény módosítását.

„Felelősségvállalással elfogadott törvény esetén három napon belül be lehet nyújtani bizalmatlansági indítványt a kormány ellen. Ha ez nem történik meg, vagy nem megy át a bizalmatlansági indítvány, a törvény a parlament által elfogadottnak minősül, de meg mindig lehet támadni az alkotmánybíróságon, mielőtt kihirdetésre kerülne és hatályba lépne” – magyarázta Márton Árpád. Szerinte sokan rosszul értelmezik az alkotmányban szereplő két sikertelen kormányalakítási kísérletet és a hatvan napos határidőt, ami után feloszlatható a parlament, majd előre hozott választás írható ki.

„Az alkotmány azt mondja, hogy ha bármi okból kifolyólag nincs kormány – épp választások után vagyunk, vagy mert megbukott –, attól a naptól számítva, amikor az államfő megnevez egy miniszterelnök-jelöltet, és az előáll a kormányjavaslattal, ha hatvan napon belül a parlament nem szavaz meg egy kormányt, lehet feloszlatni a parlamentet, de csak ha legalább két kormányalakítási kísérlet kudarcba fulladt. Vagyis a 60 nap letelte után – nyomatékosította Márton Árpád. – Persze, egyesek azt mondják, hogy egy nap alatt akár két kormányt is vissza lehet utasítani és fel lehet oszlatni a parlamentet, de az alkotmány szerintem nem ezt mondja.”

Márton szerint, ahogy egy választási eredményt 48 órán belül meg lehet óvni, vagy az elfogadott törvényeket öt napon belül meg lehet támadni az alkotmánybíróságon (sürgősségi eljárás esetén két vagy három nap a határidő), ugyanez a helyzet a parlament feloszlatására szabott hatvan nappal is, még ha időközben meg is történik a két sikertelen kormányalakítási kísérlet.

„Megerőszakolhatják az alkotmányt”

„De tegyük fel, hogy ez nem így megy, ahogy én állítom – folytatta a képviselő. – Mondjuk, január 29-én felelősséget vállal a kormány, ami bizalmatlansági indítványt von maga után. A procedúra szerint 48 órát kell adni a kormánynak, hogy megvédje az igazát, csak azt követően lehet a bizalmatlansági indítványról a szavazást napirendre tűzni. Ez január 31-én lenne, ami pénteki nap, tehát legközelebb február 3-ra hívnák össze a parlamentet, hogy szavazzon az új kormányról. Tegyük fel, hogy megbukik az első kísérlet, és délután a második is, ami eléggé abszurd.  Ez esetben az elnök február 4-én feloszlathatja a parlamentet" – részletezte a képviselő.

Márton Árpád magyarázata szerint a jelenleg hatályos parlamenti választási törvényben – és az alkotmányban sem – szerepel, hogy az előre hozott választásokat más rendszerben lehet elbonyolítani, mint a soron következő, rendes választásokat. A törvény azt mondja, hogy a parlamenti választás időpontját legalább kilencven nappal korábban kell bejelenteni, és a választások napja az alkotmány szerint csak vasárnap lehet. "E szerint legközelebb május 10-re lehetne kihirdetni az előre hozott választást, de ha hozzáadjuk a parlament feloszlatására szabott hatvan napos határidőt, az már július 10. lenne” – mondta  a politikus.

Márton Árpád szerint a helyhatósági választásokat júniusban meg kell tartani. „Ettől arrafelé mindenki azt spekulál, amit jónak lát: egyesek szerint lehet előre hozott választásokat tartani az önkormányzati választások után, szerintem nem lehet” – mondta. Mint fogalmazott, sok „csodát” láttunk, az „alkotmány több megerőszakolását is”, ezért mindent elképzelhetőnek tart. „Annál is inkább, mivel egy eléggé diktatórikus szellemű, az alkotmányt már régóta, több alkalommal, sőt most már következetesen semmibe vevő államelnökünk van, s egyelőre a parlament nem szállt szembe ezzel a rendszerrel” – jelentett ki.

Kétli, hogy a honatyák maguk ellen szavaznának

Az RMDSZ képviselője nem rejtette véka alá, hogy a mostani kormány bukását kívánja. „Remélem, nagyon szeretném, ha ez a kormány búcsúzna – hangsúlyozta. – Annak idején a sürgősségi rendeletekkel és felelősségvállalással kormányzó ellen kabinet ellen léptek fel, és az alkotmánybíróság azt mondta, hogy megengedhetetlen, hogy három hónap alatt a kormány három felelősségvállalással állt elő. Eddig a jelenlegi kormány hattal állt elő, s ez lesz a hetedik, de már beharangozták, hogy lesz egy nyolcadik, esetleg kilencedik és tizedik is, amikkel más fontos törvényeket akarnak módosítani. Szerintem ennek a kormánynak, amelyik naponta bemegy az államelnökhöz a miniszterelnökkel és néhány miniszterrel, hogy tanácskozzanak, s gyakorlatilag az államfő a miniszterelnök, ennek sürgősen távoznia kell”

Az előre hozott választások megszervezését kétesélyesnek tartja Márton Árpád, mert mint mondta, nehezen tudja elképzelni, hogy a kormány megbuktatása esetén a második kormányalakítási kísérletet ne szavazná meg a parlament. „Delphi jós legyen az, aki meg tudja mondani, hogyan szavaz majd mindegyik képviselő és szenátor, aki arra gondol, hogy a mandátuma véget ér, és ki tudja, visszajut-e még valaha a parlamentbe” – fogalmazott.

Alkotmányellenes a választási törvény hirtelen módosítása

A kormány január 29-én a 2015/115-ös sz. helyi választási törvény módosításával akarja bevezetni a kétfordulós polgármester-választást, ami ellen az RMDSZ főként azért tiltakozik, mert számításai szerint mintegy 20 százalékkal kevesebb mandátumot szerezhet a választáson, ha az első fordulóban győztes magyar jelölt ellen a második fordulóban összefognak a román jelöltek és támogatóik. Másfelől az RMDSZ azt is kifogásolja, hogy a kormány az utolsó pillanatban megváltoztatja a választási játékszabályokat.

Márton Árpád szerint egyértelműen alkotmányellenes megváltoztatni a törvényt néhány hónappal a választások előtt. Úgy vélte, a honi közpolitikai állapotokat híven tükrözi, hogy a törvényhozási tanács is pozitívan véleményezte a tervezetet, miközben azért megjegyezte, hogy elég sok hiba van benne, amit ki kéne javítani. Másodsorban leírta, hogy a Velencei Bizottságnak mi a véleménye arról, ha a választások előtt egy éven belül módosítják a törvényt, s azt is leírta, hogy az alkotmánybíróság ennek kapcsán már hozott egy tiltó határozatot.

„Mindezt felsorolták, anélkül, hogy ebből bármiféle következtetést levontak volna – neheztelt az RMDSZ-es képviselő. – Ebből logikusan az következett volna, hogy nem lehet ebben az időszakban módosítani a választási törvényt, ergo negatívan véleményezze a tanács. De ez nem történt meg.”